Blogunk rendszeres olvasói számára ismerős lehet ez a cikksorozatunk, amelyben a kormányzat államosításait kísérjük figyelemmel. Ebben próbáljuk összegezni mindazt, amit a kormány „védőszárnyai alá vett” az elmúlt négy évben. A tempó továbbra sem lassult, következzék az államosítások sorozat újabb fejezete.
Ezúttal szó lesz arról, hogy a Fidesz egy központosított állami tulajdonú médiacéget hozna létre az állami reklámköltések kezelésére a saját gazdasági hátországával folytatandó háború miatt. Megemlékezünk a nyári MKB-államosításról is, amellyel a legveszteségesebb magyar bankot vette meg a kormány. Szót ejtünk az egyre inkább körvonalazódó nonprofit megaszolgáltóról, amely a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy holdingba összepontosítaná Lázár János kezében. És végül az alighanem a legnagyobb figyelmet kiváltó Nemzeti Italboltokról, amelyekről egyelőre hallgat a kormányzat, mégis egyre több információ lát napvilágot az alkoholárusítás koncesszióhoz kötésével kapcsolatban.
forrás: hirhatar.com
Kétmilliárd forint egyszeri támogatást ad a kormány a székesfehérvári önkormányzatnak, hogy visszavásárolhassák a börgöndi repülőteret Biggeorges-NV Zrt.-től. A város önkormányzata még 2012 októberében döntött úgy, hogy visszakéri a börgöndi repülőtér területét a befektető cégtől, mert semmi előrelépés nem történt az ott kialakítandó, még a válság előtt megálmodott fapados légitársaságok számára megálmodott reptér ügyében.
Cser-Palkovics András polgármester az MTI-nek azt mondta, hogy a börgöndi repülőtér tulajdonviszonyait szeretnék rendezni a pénzből: az ingatlanok mellett az azt kezelő cégeket, a repülőtérrel és az ipari parkkal kapcsolatos engedélyeket és jogokat kívánják visszavásárolni.
Teljesen állami tulajdonú médiaügynökséget hozna létre a kormány
Augusztus elején hozta le az Index azt a cikket, amelyben arról írnak, hogy a Fidesz központosított száz százalékban állami tulajdonú médiacéget hozna létre az állami reklámköltések kezelésére. Az össz állami médiaügynökség létrehozása mögött a párt és gazdasági hátországának háborúja áll, de más médiaügynökségek is elveszthetnék kormányzati és az állami cégek hirdetési megrendeléseit, kiszorulva az állami hirdetések szétosztásából.
A terv szerint a Nemzeti Kommunikációs Ügynökségnek elkeresztelt szervezet segítségével a kormány 40 milliárdos állami költést központosítana. Az új elosztási csatornák létrehozása pedig több gazdasági háttérember érdekeit sértheti. Az állami hirdetési megrendelések elmaradása Magyar Nemzet-HírTV-Lánchíd Rádió, (Simicska Lajos érdekeltségi körébe tartozó) médiacsoportnak tehet be igazán. A Magyar Nemzetnél már így is 50 forinttal kényszerültek árat emelni, az állami hirdetések elmaradása miatt. Közben a Fidesz politikai hátországa, élén Habonnyal és Andy kaszinómutyi Vajnával már a párt gazdasági holdudvarának üzenget. A béke ára a párt körül (és az országban) úgy látszik az lehet, hogy Simicska feladja a médiabirodalmát a fenti körök javára. Erre azonban úgy tűnik, nem lesz hajlandó.
Államosították a Pető Intézetet
Tavaly ősszel nagy port kavart a magyar sajtóban az anyagi gondokkal küszködő Pető Intézet bizonytalan jövője. Az ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy a sorsára hagyta a világhírű intézményt, végül megduplázták a Pető intézetnek a köznevelési szerződés alapján járó 105 millió forintos kiegészítő támogatást, de ezzel a finanszírozásai gondok továbbra sem szűntek meg.
Végül az országgyűlés 2014. július 4-én döntött a Pető intézet állami fenntartásba vételéről és arról, hogy az intézet köznevelési intézménye gyakorlóiskolai státusba kerül. Rétvári Bence szerint a közvetlen állami irányítással hatékonyabban és biztosabban juthat az intézet hozzá éves működéséhez szükséges 1,5-2 milliárd forinthoz.
Az MKB államosítása
Szintén még nyári hír, hogy 17 milliárd forintért megveszi az állam a legveszteségesebb magyar bankot, amit a tervek szerint pár éven belül újra nyereségessé tenne, majd tovább is adna. Az ügylet azért is érdekes, mert nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette a kormány az MKB Bank állami megvásárlását. Ezzel a lépéssel pedig kivonta az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatal hatóköréből, így az nem vizsgálhatja, hogy a versenykorlátozás tilalmába ütközik-e.
A tranzakcióval a hőn áhított célt is sikerült elérni: az MKB megvásárlásával 50 százalék fölé nő a hazai bankok aránya a magyar bankrendszerben. Ennek hátránya, hogy a külföldi tulajdonosok tőkepótlása helyett adófizetői pénzből kell pótolni az esetleges veszteségeket.
Államosíthatják a BKV-t az önkormányzati választások után?
Egyelőre csak pletykák keringenek arról, hogy hogyan oldanák meg a a BKV államosítását, többféle forgatókönyv valósulhat meg az önkormányzati választások után.
Az első változat szerint a buszágazatot beolvasztanák a Volánbuszt, illetve a városi helyközi szolgáltatókat is tömörítő állami holdingba. A HÉV-et a MÁV kaphatná feladatul, a trolik sorsa ebben még bizonytalan. A másik forgatókönyv szerint egyszerűen állami kézbe vennék az egész céget, ezzel a 60 milliárd forintra rúgó adósságállomány egésze is az államra szállna, ami azért is valószínű, mert már korábban is jelezték a bankok, hogy állami kezességvállalás nélkül nem hitelezik tovább a fővárosi szolgáltatót.
Jön nonprofit rezsi megaszolgáltató
A kormány másik nagy víziója az 50 százalékos hazai tulajdonú bankrendszer mellett egy nagy állami nonprofit közműszolgáltató létrehozása volt, amelynek alapjai már világosan látszódnak. A rezsicsökkentés folytatására mindenesetre a politikai szándék megvan, viszont a közmű rendszerekben a tartalék már nem igazán.
A nonprofit megaszolgáltató célja a villamosenergia-, a földgáz- és a távhő-közszolgáltatásokat egy társaságcsoportba szervezése egy holding alapú közszolgáltatási rendszer részeként. Az egységes közműszolgáltató társaságcsoport, valamint a központi adatfeldolgozó társaság feletti tulajdonosi jogokat, és a közszolgáltatásokkal kapcsolatos általános szabályozási jogkörök mind Lázár János kezében összpontosulnának.
(Eközben az MVM is százszázalékos állami tulajdonba kerül, igaz ez nem túl jelentős változás: egy százalék alatt van az a MVM-részesedés, amely magánkézben van).
Jövőre a Nemzeti Italboltok?
Végül következzen az az államosítás, amely alighanem a legtöbb vitát és figyelmet fogja generálni: a alkoholárusítás államosítása. Bár a Fidesz tagadta, a HVG szerint már annyira előrehaladott fázisban jár a tervezés, hogy csak azon folyik a vita a jövendőbeli nemzeti italboltok ügyében, hogy hány százaléknál húzzák meg az alkoholfokhatárt, vagyis milyen töménységű szeszes italokat árulhatnának kizárólag ezeken a helyeken.
Az eddigi kiszivárgott információkból arra lehet következteti, hogy 15-20 alkoholszázalékos italok felett kötik majd koncesszióhoz az árusítást. Valamint az is könnyen elképzelhető, hogy a nemzeti trafikokkal is össze lehet majd vonni a koncessziót, így kisegítve az egyes vergődő trafikokat is. Ezzel párhuzamosan a vendéglátóhelyeken olyan korlátozást vezethetnek be, hogy csak a meleg ételt is kínáló büfékben és éttermekben lehet alkoholt fogyasztani.
Jelenleg tehát így állunk. Ha valamit kihagytunk a felsorolásból, mindenképpen jelezzétek nekünk. Köszönjük!