Mint ismeretes, szeptemberben az S&P ismét döntött Magyarország hitelminősítői besorolásáról: hazánk adósságbesorolása továbbra is a bóvli kategóriába tartozik. Mivel idén már biztosan nem várható felminősítés, a magyar adósságállomány lassan már 3 éve bóvlinak számít.
Köszönhetően a már másfél éve tartó kedvező nemzetközi gazdasági környezetnek, jelen esetben ennek csekély hatása van a magyar adósságfinanszírozásra, mind a magyar államadósság kockázati besorolása (CDS-felár), mind a hozamok kedvezőnek mondhatóak. Az adósságmegújítás során turbulencia nem volt tapasztalható, azonban a forint mélyrepülésének köszönhetően a GDP-arányos bruttó adósságállomány gyakorlatilag változatlanul 80 százalék felett maradt.
Mivel az elmúlt egy évben a gazdasági folyamatok első ránézésre kedvezően alakultak (leszámítva a forint árfolyamát), felvetődik a kérdés, miért maradtunk továbbra is bóvliban. Vajon egy nemzetközi összeesküvés áldozatai vagyunk, vagy a külföldi gazdasági szereplők talán mögé látnak a magyar gazdaság állapotának, ahelyett hogy hinnének abban, amilyennek azt a kormányunk láttatni szeretné?
Miért lett az adósságbesorolás bóvli?
Mint ismeretes, még 2011 végén mindhárom nagy hitelminősítőnél a magyar adósságbesorolás bóvli kategóriába került. Ennek akkor több oka volt:
- a Fidesz gazdaságpolitikája nem hozott áttörést, és 2011 második felében a magyar gazdasági teljesítmény stagnált,
- mindeközben a költségvetési hiányt csak trükközéssel sikerült 3százalék alá vinni (nyugdíjvagyon államosítása), ha kiszűrjük ezt a nagyobb tételt, akkor 2011-ben 6,9 százalék lett volna a deficit, ami 2006 óta rekord nagyságúnak számítana,
- az államadósságot is csak ezzel a trükközéssel sikerült csökkenteni, azonban a gazdasági folyamatok azt mutatták, hogy középtávon sem tartható fenn az adósságcsökkentés (ez azóta be is igazolódott),
- az IMF elüldözésével eltűnt a fő védőháló, 2011 második felében viszont ismét turbulencia alakult a nemzetközi pénzpiacokon az európai adósságválság miatt, és ennek Magyarország is áldozatául esett a védőháló hiányában,
- a forint mélyrepülése csak tovább rontott a helyzeten, a kockázati felár az egekbe szökött, és a piaci szereplők egy időre elzárták a pénzcsapokat, így felvetődött az esélye annak, hogy a magyar gazdaság akár csődbe is mehet, ha nem sikerül refinanszírozni az adósságállományt.
Kedvező nemzetközi környezet
Az IMF-tárgyalások stabilizálták a helyzetet, majd a 2012-es recesszió után stabilizálódott a magyar gazdaság helyzete. Ez nem azt jelentette, hogy közép vagy akár hosszú távon is jelentősen javultak volna a kilátások, rövid távon viszont megnyugodtak a kedélyek, és mind a kockázati felár, mind a hozamok normális szintre süllyedtek.
Fontos tényező volt, hogy a FED (Federal Reserve) újabb QE programjának (mennyiségi lazítás, havonta 80 milliárd dollár értékben vásároltak kötvényeket, pénzt pumpálva a gazdaságba) köszönhetően a nemzetközi tőkepiacokon kialakult egy nagyon kedvező és kockázatvállaló környezet. A kötvényhozamok nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte csökkenni kezdtek, miközben a részvényárfolyamok az egekbe szöktek, és 2013-ban a legnagyobb indexek már historikus csúcsukra emelkedtek.
Köszönhetően a fejlett országokban tapasztalható brutális hozamcsökkenésnek, a pénzpiaci szereplők a felzárkózó országok irányába fordultak, mivel ebben a térségben a magasabb hozam még mindig nagyobb profitot jelentett. Magyarország is célponttá vált, mivel a magyar államkötvény hozama még mindig több 100 bázisponttal magasabb volt, mint egy német vagy amerikaié, így megérte megvásárolna a magasabb kockázat mellett is.
Miért nem kerülünk ki a bóvli kategóriából?
2013-ban a magyar gazdaság már növekedett, az infláció eltűnt, a költségvetési hiány stabilan 3 százalék alatt maradt, az államadósság viszont alig csökkent. Gazdásunk sokkal jobban állt mint 2011 vagy 2012-ban, az adósságbesorolás mégis bóvliban maradt. És nagyon úgy tűnik, hogy most is ebben a kategóriában marad, annak ellenére, hogy idén akár a 3 százalékos növekedés sem zárható ki, és a költségvetési hiány ismét a célszint alatt marad. Mi ennek oka?
Erre igen egyszerű a válasz. A hitelminősítők nemcsak a rövid távú folyamatokat monitorozzák, hanem a közép és hosszú távú kilátásokat is figyelembe veszik, ez alapján pedig struktúrájában nem sokat javult a kép Magyarországról. Néhány fő probléma a gazdaságunkkal:
- a növekedést csak átmeneti tényezők segítik, hosszú távon nem tartható fenn a jelenlegi szint, a potenciális növekedési szint egy-másfél százalék közé esik,
- az államadósság még a nyugdíjvagyon államosítása ellenére is alig csökkent, és gyenge növekedési pálya mellett nem is várható a GDP-arányos bruttó államadósság jelentősebb mértékű csökkenése,
- a gazdaságpolitikai döntéshozás továbbra is kiszámíthatatlan, ez pedig rombolja a befektetői bizalmat,
- az adórendszer egyáltalán nem lett egyszerűbb a kormány ígérete ellenére, sőt az új adók és kedvezmények bevezetésével csak még bonyolultabbá vált.
- A magyar gazdaság szerkezeti problémái továbbra is jelen vannak (a redisztribúció aránya nagyon magas, az erősen bürokratikus rendszer és a transzparencia hiánya rontja a vállalkozói környezetet, az ellátó rendszerek katasztrofális állapotban vannak).
Összességében tehát hiába néhány kedvező adat, akár már közép távon is bajba kerülhet az ország, ha kialakul egy nemzetközi pénzpiaci buborék, mivel a fent felsorolt tényezők miatt a külföldi befektetők hamar kivonhatják a tőkét Magyarországról, így ismét egy hasonló helyzet alakulna ki, mint ami tapasztalható volt 2011-ben.
Mikor várható, hogy kikerülünk?
Ezt nehéz pontosan megmondani. Amennyiben relatív helyzetünk sokat javul a hasonló besorolással rendelkező országokhoz képest, akkor a hitelminősítők javítani fogják hazánk adósságbesorolását, viszont ha beigazolódnak a félelmek, akkor még több éven keresztül bóvli kategóriában maradhat Magyarország. A 2015-ös év döntő lesz: ha a gazdaság jövőre is a jelenlegi ütemben fog növekedni, ha idén és jövőre is teljesülni fog a hiánycél és csökkenni fog az államadósság, valamint, ha a kormány is tesz lépéseket a szerkezeti problémák megoldására, akkor Magyarország kikerülhet a bóvliból. Ennek ellenkezője viszont nem kecsegtet semmi jóval.