Továbbra is jól fogy a csempész cigaretta: idén az első félévben már 71,7 millió szál illegális cigarettát foglalt le a NAV, összesen 2,85 milliárd forint értékben. A feketepiaci arány pedig 11,7 százalékosra nőtt. Az utóbbi években 400-szorosára nőtt a lefoglalt vágott dohány mennyisége is, továbbra is virágzik a csempészipar, ezzel több tízmilliárd forintos kiesést okozva az államnak.
A trafikrendszer bevezetése óta ráadásul a legális dohánypiac is óriási mértékben szűkült: tavaly sikerült negatív rekordot elérni, 9,3 milliárd cigaretta fogyott legálisan, (az előző években jócskán 10 milliárd feletti volt a darabszám), de idén még ennél is kevesebb fogyhat a májusi adatok alapján. A kisebb legális forgalom azonban nem az egészségesebb életmód felé kanyarodásunkat jelzi, a NAV adatai alapján ugyanis a lefoglalt dohány csempészáru mértéke drámaian nőtt az elmúlt két évben.
Mindenesetre van okunk az örömre, hiszen már a cigicsempészet is növeli a GDP-t, mert EU és vele Magyarország egy módosított nemzeti számlarendszer statisztikára tér át az idei évtől. A prostitúció és a drogpiac 2006 óta szerepel a bruttó hazai termék számításában, és most ehhez adódik hozzá a csempészet is.
Alighanem a legnagyobb vitát és figyelmet kiváltó kormányzati intézkedés lenne az alkoholos italok állami monopólium alá vonása. Bár a Fidesz tagadta, a HVG szerint már annyira előrehaladott fázisban jár a tervezés, hogy csak azon folyik a vita a jövendőbeli nemzeti italboltok ügyében, hogy hány százaléknál húzzák meg az alkoholfokhatárt, vagyis milyen töménységű szeszes italokat árulhatnának kizárólag ezeken a helyeken.
forrás: szon.hu
Zsugorodó legális cigarettapiac, növekvő feketekereskedelem
Idén az első félévben már 71,7 millió szál illegális cigarettát foglalt le a NAV, összesen 2,85 milliárd forint értékben. A dohánykereskedelemben a feketepiac aránya pedig 11,7 százalékosra nőtt. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter Tóbiás József és Tóth Csaba MSZP-s képviselők kérdésére adott írásos válaszában úgy érvelt, hogy a 11,7 százalék csak az elmúlt évekhez képest rosszabb adat. А 2004-2005-ös mutatók ennél sokkal magasabbak voltak: 18,7, illetve 27,5 százalék, állami kiskereskedelmi monopólium nélkül (tegyük hozzá, hogy akkoriban nőtt duplájára a jövedéki adó).
A legális piac csökkenésének több összetevője van. Egyrészt a NAV által lefoglalt csempészcigi és vágott dohánytermék többszöröse a pár évvel korábbinak, így nyilvánvalóan nőtt a feketekereskedelem aránya a dohánypiacon. Másrészt az egyre drágább dobozos cigaretta helyett egyre inkább a vágott dohány felé tolódik el a piac, nyilvánvaló költséghatékonysági okokból. A dohánypiacot ezért érdemes teljes egységében szemlélni, mert közben a finomra vágott fogyasztási dohány eladott mennyisége évre vére nő, amellyel a drágulást próbálják kivédeni a fogyasztók.
A múlt évi cigaretta drágulás, illetve a trafikrendszer bevezetése egyáltalán nem tett jót a dohánypiacnak: a legális dohánypiac egyre szűkül, miközben a lefoglalt csempészcigi mennyisége egyre nő. A jövedelmezőség érdekében megnövelt árrés és a trafikrendszer bevezetése tehát pont ellentétes hatást váltott ki: illegális termékekhez tereli a fogyasztókat, ez pedig sok tízmilliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket is a dohányzásból.
Legalább már a cigicsempészet is növeli a GDP-t
Mielőtt valaki esetleg egy újabb statisztikai trükközésre gondolna, ez esetben nem erről van szó. Az EU és vele Magyarország egy módosított nemzeti számlarendszer-statisztikára tér át az idei évtől. Az új ESA2010-es rendszer a korábbi ESA95-öt váltja, amely teljes mértében megegyezik ENSZ által kiadott és világszerte alkalmazott SNA 2008-as statisztikai rendszerrel, amellyel így nemzetközileg összehasonlíthatóvá válnak az uniós és magyar adatok is.
A prostitúció és a drogpiac 2006 óta szerepel a bruttó hazai termék számításában, amihez immár hozzáadódik a csempészet is. A KSH a NAV adataira hivatkozva arra a számításra jutott, hogy a hazai alkoholcsempészet elhanyagolható. A dohánycsempészetre 2010-re 11 milliárd forintot, 2011-re csak 5,1 milliárd forintot számolt a KSH.
Jönnek a Nemzeti Italboltok is?
Alighanem a legnagyobb vitát és figyelmet kiváltó kormányzati intézkedés lenne az alkoholos italok állami monopólium alá vonása. Bár a Fidesz tagadta, a HVG szerint már annyira előrehaladott fázisban jár a tervezés, hogy csak azon folyik a vita a jövendőbeli nemzeti italboltok ügyében, hogy hány százaléknál húzzák meg az alkoholfokhatárt, vagyis milyen töménységű szeszes italokat árulhatnának kizárólag ezeken a helyeken.
Az eddigi kiszivárgott információkból arra lehet következtetni, hogy 15-20 alkoholszázalékos italok felett kötik majd koncesszióhoz az árusítást. Valamint az is könnyen elképzelhető, hogy a nemzeti trafikokkal is össze lehet majd vonni a koncessziót, így kisegítve a (vergődő?) trafikokat is. Ezzel párhuzamosan a vendéglátóhelyeken olyan korlátozást vezethetnek be, hogy csak a meleg ételt is kínáló büfékben és éttermekben lehet alkoholt fogyasztani.
