Kovács Lászlóról ugyanis ezt állította a Fidesz pont 10 éve, amikor hasonlóképp Navracsics Tiborhoz, biztosjelöltként elbukott az első szakbizottsági meghallgatáson. Nem meglepő módon a Fidesz-KDNP prominens tagjainak reakciói most pont ellenkező előjelűek: amit akkor Magyarország hírnevének megrontásának, bukott káderek európai számüzetésének neveztek, annak az eredménynek ma ujjongva gratulálnak a fideszes politikusok.
A legutóbbi csatát elvesztette, de a háborún sincs még túl Navracsics Tibor, az Orbán-kormány minisztere Magyarország független biztosjelöltje, akit az írásbeli válaszai alapján az EP szakbizottsága a döcögős kezdet után alkalmasnak ítélt arra, hogy tagja legyen az Európai Bizottságnak, de az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós állampolgársági biztosi székre nem találta alkalmasnak a testület. Kínos, főleg annak fényében, hogy a Navracsics által betöltendő biztosi pozíciótól ráadásul már jó előre megvontak minden fontosabb hatáskört.
Ami Navracsicsot illeti, innentől négy forgatókönyv lehetséges: a bizottságban átszabják a portfólióját, elvéve tőle pár feladatkört, ezzel tovább csorbítva az amúgy sem túl jelentőségteljes pozícióját. Meghagyják a feladatkörét, ezzel kockáztatva a teljes bizottság leszavazását az EP-ben. Valószínűtlenebb, hogy teljesen új feladatkört kapjon, a legcsekélyebb esély pedig arra van, hogy hazaküldjék a biztosjelöltet. Nyilvánvaló ugyanis, hogy akkor Orbán szimplán egy másik káderével helyettesítené.
Forrás: pontosan-ahogy.tumblr
Navracsics eddigi szereplése: siker vagy kudarc?
A múlt heti első meghallgatásról már mi is írtunk, ott négy problémás terület rajzolódott ki a biztosjelölthöz szóló kérdésekből: a magyar médiatörvény és szólásszabadság helyzete, a magyar kormány és az európai értékek viszonya, a hazai oktatáspolitika problémái, valamint a magyar kormány és a civil szervezetek viszonya. Ezen kérdések mindegyikében komoly szerepe volt az Orbán-kormány volt igazságügyi miniszterének. Egybehangzó vélemények szerint a fideszes politikus jól állta a sarat, köszönhetően felkészültségének cinizmusának, kitéréseinek és az európai képviselők felkészületlenségének. Végül a szakbizottság nem tudott nyugodt szívvel igent mondani a biztosjelöltre, írásbeli "pótvizsgára" küldték.
A szakbizottság írásos kérdéseiben ismét kérdőre vonták a médiatörvényben és az igazságszolgáltatási reformban betöltött szerepe kapcsán, valamint az immár kormánypárti körökben is bevallottan az RTL ellen meghozott reklámadóval kapcsolatban. Több kérdés irányult arra is, hogyan áll Navracsics a magyar kormány EU-ellenes megnyilvánulásaihoz.
Válaszaiban a jelölt igyekezett markánsabban elhatárolódni a kormány álláspontjától, amelynek pár napja még tagja volt: sokszor saját párttársai által benyújtott egyéni indítványokat okolta a későbbi jogszabály problémás jellegéért, amelyekkel bár nem értett egyet, megszavazott. A médiatörvényt illetően pedig így nyilatkozott:
“A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak.”
Valóban szívhez szóló szavak, amelyeknek hihetőségét némileg árnyalja a tény, hogy pár héttel ezelőtt a kormány tagjaként még igencsak volt beleszólása abba, hogy minek tulajdonít a magyar kormány kellő fontosságot. A döntnökök is hasonló döntésre juthattak, hiszen végül 14 nem, 12 igen és 1 tartózkodás mellett alkalmatlannak találták a jelöltet a kijelölt tárcára. Ráadásul a Fidesz és a kormány már három nappal a választások után nekiment a Norvég Civil Alap pénzeit elosztó Ökotárs Alapítványnak. Azóta pedig volt házkutatás és adószámfelfüggesztés a virágzó civil társadalom és a pluralizmus jegyében. A magyar civil szervezetek vegzálása tehát nem tett jót Navracsicsnak, több döntnök utalt az esetre az elutasító véleményükben.
Személye viszont megkapta a kellő támogatást (15 igen, 10 nem, 2 tartózkodás), a mérleg nyelvét a szociáldemokraták jelentették, akik igent mondtak a jelöltre, de nemet a felkínált pozícióra. Ezzel Navracsics Tibor az első biztosjelölt idén, akit a szakbizottság nem támogatott a neki szánt tárca élére. Így a jelölt sikeréről egyelőre nem, inkább kínos incidensről beszélhetünk. Hiszen a jelöltet a szakbizottság nem találta alkalmasnak az ifjúság-, kultúra-, sport- és uniós állampolgársági ügyek ellátására, pedig a portfóliót már eleve meggyengítette a bizottság elnöke, mielőtt Navracsics megkapta volna a jelöltséget.
Párhuzamos valóságok, avagy Fidesz akkor és most
Ezt a kínos incidenst fényes győzelmet ünnepli most a NER teljes vezérkara, hiszen mi sem bizonyítja nyilvánvalóbban a jelölt alkalmasságát, mint az, ha a bíráló testület alkalmatlannak találja feladatai ellátására. A gratulációk sorából természetesen nem maradhatott ki a kormány, illetve a Fidesz frakciót vezető Rogán Antal gratulációja sem. A Fidesz EP delegációját vezető Szájer József visszafogottan így ír:
Siker Brüsszelben: Az EP szakbizottsága támogatja Navracsics Tibor biztosi jelölését!
„Navracsics Tibor meghallgatása az Európai Parlamentben egyértelmű siker volt. Az EP illetékes szakbizottságai előtt nyújtott teljesítménye az egyik legjobb volt a biztosjelöltek között. Navracsics Tibor felkészültségét érdemben senki nem tudta megkérdőjelezni, alkalmassága mindenki számára világossá vált. Ennek köszönhetően a parlament illetékes bizottságában ülő képviselők többsége Navracsics Tibor jelölését támogatta a bizottság mai ülésén. A parlamenti szakbizottság baloldali többsége ugyanakkor módosítást javasolt a portfólió tartalmát illetően, ahogy ez várhatóan más biztosok esetében is bekövetkezik.”
Tíz éve ugyanekkor, 2004 őszén az akkor ellenzékben lévő Fidesz egészen máshogyan látta az akkor kormányon lévő szocialisták biztosjelöltjének ügyét. Akkor Kovács Lászlót, az MSZP korábbi elnökét jelölte a kormánypárt. Az akkori és a jelenlegi jelölt között nem csupán az a hasonlóság, hogy mindketten a pártpolitikából ugrottak az elviekben független, összeurópai érdekeket képviselő biztosi pozícióba, hanem a jelöltek körül kialakult bizalmatlanság ügyében is. Annak idején Kovács Lászlót felkészületlenségére hivatkozva nem találták alkalmasnak az energetikai tárca élére, kétkörös biztosi meghallgatása után végül más posztot kapott.
Akkor mégis teljesen máshogy látta a helyzetet a Fidesz, és benne Szájer Jószef:
„Az Európai Unió történetében még nem volt példa arra, hogy a biztosi posztot az adott jelölt pótvizsgán keresztül érje el. Magyarország hírnevének csorbításáért a felelősség tehát Kovács Lászlót és az őt leendő hivatalában megerősítő Gyurcsány Ferencet terheli. A magyar néppárti delegáció reméli, hogy a Magyar Szocialista Párt a továbbiakban az EU által felkínált vezető posztokat nem bukott pártpolitikusokkal akarja betölteni, és lezárul az a szomorú fejezet, amely az Európában is nevetséges közös lista felállításának ötletével kezdődött, és most Kovács László Európára erőltetésével végződött” - mondta Szájer József 2004-ben
2010-ben, Andor László jelölésénél pedig pont azzal a jelölési móddal volt baja Szájernek, amelyet aztán a Fidesz minden szakpolitikai ágra kiterjesztve, konzekvensen alkalmazott a következő négy évben: nevezetesen a körültekintő, többpárti konzultációt hiányolta. Persze Navracsics Tibor jelölésénél valahogy nem merültek fel ezek az aggályok a kormánypárt politikusainak részéről.
De mi lesz Navracsiccsal?
A biztosjelölt sorsa innentől kezdve ki van szolgáltatva az Európai Parlamentben ilyenkor szokásos nagypolitikai csatározásoknak. Ezek végén jellemzően informálisan, "package dealekben" döntenek a biztosok sorsáról úgy, hogy az EP-ben végül frakciók közti egyezségek törékeny hálóját kialakítva rendezi a Bizottság elnöke a biztosokat a végső pozíciójukba, hogy aztán az EP szavazhasson a teljes Bizottság elfogadásáról, vagy visszautasításáról. Az EP ugyanis csupán a teljes bizottság elfogadásáról, vagy leszavazásáról dönthet, egy-egy biztos kinevezését formálisan nem vétózhatják meg.
Jean-Claude Junckernek, a bizottság elnökének így négy lehetősége marad rendezni Navracsics helyzetét:
Figyelmen kívül hagyhatja a szakbizottság döntését és ragaszkodhat eredeti elképzeléséhez, és a magyar jelölté lesz az oktatási, kulturális, ifjúsági és uniós állampolgársági biztosi szék. Ez azonban nem valószínű, hiszen veszélybe sodorná a Bizottságát, hiszen az EP plenáris ülése ez esetben az egész Bizottságot leszavazhatja.
Teljesen más portfóliót ad a kezébe a jelenlegi helyett. Ez azonban mindenképp az eddigi kompromisszumok újratárgyalását eredményezi, hiszen mindenképp egy másik biztos elmozdításával járna. Ráadásul az új pozícióban való elfogadtatása jócskán meghosszabbítaná az új Bizottság felállításnak idejét is.
Hazaküldheti, ezzel üzenve az őt jelölő Orbánnak (aki egyébként annak ellenére nem támogatta jelöltségét a Bizottság élén, hogy mindketten az EPP frakciójában ülnek). Ezzel azonban elmérgesedne a helyzet, Orbán pedig ezek után akár egy kevésbé kompromisszum kész káderét küldhetné Navracsics helyett.
További feladatköröket vonhat meg a már így is kiüresített biztosi pozíciótól, amellyel gesztust gyakorolna a jelölt alkalmasságát vitató EP felé, ráadásul nem kell félnie attól, hogy Orbán olyan embert küld Navracsics helyére, akit még nehezebben tudna elfogadtatni az Európai Parlamenttel. Jelenleg ez tűnik a legvalószínűbb felállásnak.
Akárhogy is lesz, annyi kijelenthető, hogy Navrcsics Tibor szakmailag igen felkészült politikus, akivel épp az ellenkezője a probléma Brüsszelben, mint ami Budapesten volt: itthon Orbán Viktor azt vetette a szemére, hogy nem állt bele "kellő mértékben" a számára sokszor vállalhatatlan ügyekbe. Most a biztosjelölti poszt kapcsán Brüsszelben pont az Orbán-kormány jogállamiságot leépítő törvényeinek kapcsán kérik számon. Az ügyekért, amelyekben mégis nyakig benne volt: a kétes igazságszolgáltatási reform, a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása vagy a médiatörvény.
