Röviden? Sok.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb jelentése alapján a harmadik negyedév végén a GDP-arányos bruttó államadósság 83 százalék volt. Ez némi mérséklődést jelent az előző negyedévhez képest (85 százalék), azonban az Orbánék által bevezetett adósságszabály alapján az év végén alacsonyabbnak kellene lennie az adósságnak a tavalyinál (79,4 százalék).
Az államadósság csökkenése nemcsak a kormányzati kommunikáció szempontjából fontos (államadósság elleni harc), hanem az Unió miatt is, ugyanis a túlzott-deficiteljárás nemcsak a költségvetési hiány magas szintje miatt indulhat újra, hanem akkor is, ha érdemben nem csökken a magyar államadósság.
Összességében elmondhatjuk, hogy trükközéséknek és a statisztikai módszertan megváltozásának köszönhetően év végén teljesülhet a hiánycél, azonban a hosszú távú folyamatok koránt sem kedvezőek. Az elmúlt négy évben gyakorlatilag semmit sem csökkent az adósságállomány, ha kivesszük a kalapból a magánnyugdíj-vagyonból befolyt összeget.
Hogy áll most az államadósság?
A harmadik negyedév végén a bruttó államadósság a GDP 83 százaléka volt. Az azt megelőző negyedév adatához képest ez mérséklődést jelent, azonban még mindig jóval a tavalyi szint felett jár Magyarország eladósodottsága. Mivel november elején a magyar állam törlesztette az Unió irányába fennálló 2 milliárd eurós adósságát a likvid források terhére (tehát nem az Államadósság Kezelő Központ bocsátott ki új állampapírokat, hogy refinanszírozzák a lejáró adósságot), így az államadósság tovább mérséklődhetett, jelenleg 81 százalék körül járhat.
Összességében további két százalékponttal kellene mérséklődnie az államadósságnak ahhoz, hogy se a magyar, se az uniós adósságszabály ne sérüljön.
Befolyásoló tényezők
Miután tavaly év végén egy kis trükközéssel sikerült az államadósságot 80 százalék alá csökkenteni, az idei esztendő már koránt sem volt zökkenőmentes. Már az első negyedévben is rossz adat látott nap világot, és a tendencia nem változott azóta sem, a második negyedévben pedig történelmi csúcsra ugrott a GDP-arányos bruttó államadósság.
A vártnál magasabb adósság az alábbi okokkal magyarázhatóak:
- Az államadósság még mindig magas devizakitettséggel rendelkezik, a forint pedig jelentősen leértékelődött az év elején, és azóta sem talált magára. Mivel az árfolyamsáv tartósan eltolódott elsősorban a jegybank laza monetáris politikájának köszönhetően, így érdemi forinterősödés nem is várható.
- Az elmúlt évekhez képest a gazdasági növekedés egész jónak mondható, viszont a rezsicsökkentés és a nemzetközi olajárak zuhanása miatt az infláció gyakorlatilag eltűnt a gazdaságból. A kvázi nulla árszínvonal változás pedig nem kedvez az államadósságnak.
- Az év elején a kormánynak fel kellett töltetnie likvid forrásait, ezt pedig részben többlet állampapír-kibocsátásból tudta fedezni.
Hogyan teljesülhet év végén a cél?
A folyamatok nem nevezhetőek kedvezőnek, azonban megvannak azok az eszközök, amelyeknek a segítségével tovább mérséklődhet az adósságállomány:
- A következő másfél hónapban az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) kevesebb állampapírt kell kibocsátania, és a lejáró tartozást az állam likvid tartalékának terhére lehet törleszteni. Ezzel a trükkel már tavaly is élt a kormány, ugyanis a KESZ-állomány (Kincstári Egységes Számla) tavaly év végén jelentősen zuhant, majd év elején elkezdte visszaduzzasztani az Államadósság Kezelő Központ. Összességében tehát nem történik más, minthogy az állam pénzügyi eszközei (például MNB-forint betét, vagy MNB-deviza betét) év végén csökkennek, majd év elején visszaduzzasztják ezeket, cserébe pedig év végén kevesebb az állampapír-kibocsátás, év elején pedig több. Ez azonban nem több egy átlátszó trükknél.
- A devizarészarány miatt a forintárfolyamnak is erősödnie kellene, a piaci folyamatok miatt viszont elképzelhetetlen, hogy csak úgy vissza erősödjön a hazai fizetőeszköz. Van viszont egy másik eszköz, ez pedig az MNB devizapiaci intervenciója, ami érdemben tilos, viszont már tavaly is voltak erre mutató jelek, révén az év utolsó napján a forint-euróárfolyam pont annyi volt, mint amekkora a költségvetésben szerepelt.
- Év végén már az ESA2010 módszertan alapján számolják el a GDP-t, ennek jegyében pedig a nevezőben szereplő GDP megemelkedik. Ez azt jelenti, hogy GDP-arányos bruttó államadósság csökkenni fog a statisztikai módszertan megváltozása miatt (azt még nem lehet tudni, hogy önmagában ez elegendő lehet-e).
Az államadósság elleni harcban is vesztésre áll a kormány
Összességében elmondhatjuk, hogy a trükközéséknek és a statisztikai módszertan megváltozásának köszönhetően év végén teljesülhet a hiánycél, azonban a hosszú távú folyamatok koránt sem kedvezőek. Az elmúlt négy évben gyakorlatilag semmit sem csökkent az adósságállomány, ha kivesszük a kalapból a magánnyugdíj-vagyonból befolyt összeget.
Ahhoz, hogy minimális ütemben trükközések nélkül csökkenjen a magyar adósságállomány, az alábbi tényezők szükségesek: stabil, legalább 2-3 százalékos gazdasági növekedés minden évben, egészséges inflációs szint és nagyon alacsony költségvetési deficit. Az utóbbi kettő akár meg is valósulhat, a hosszú távú stabil gazdasági növekedéstől viszont nagyon távol áll hazánk, hiszen a potenciális növekedés még mindig egy százalék körül van.
