Az ünnepek elteltével egy ország találgatta, vajon hová tűnhetett Orbán Viktor karácsony után. Megnyugodhatunk, azóta minden visszabillent a megszokott kerékvágásba, miniszterelnökünk újra viszi jó hírünket szerteszét a világba.
Hasonlóan rejtélyes kérdés, hogy a Fidesz és a kormány számára rendkívül fontos ügyek megszavazásakor Orbán Viktor, miért maradt távol a parlamenti patkótól, és miért nem szavazott.
Nem holmi csip-csup ügyekről van ám szó: sem a manyup-pénzek lenyúlásakor, sem a választási szabályok átírásakor, sem az iskolák államosításakor, sem a földmutyi megvalósításához szükséges földtörvény, ill. a takarékszövetkezeti mutyi alapját szolgáló törvény, sem a paksi hitelszerződés, de még a vasárnapi zárva tartás megszavazásakor sem nyomott gombot a kormányfő.
A manyup-einstand
"Közel volt, fenyegetett az a helyzet, hogy a magyar állam egyszerűen nem tud fizetni. Ez a veszély közel volt, örülök, hogy sikerült elhárítani. Nem csak a nyugdíjrendszert sikerült így megmenteni" - nyilatkozta Orbán Viktor 2011. február 2-án, miután hivatalossá vált: a kormány zsarolás-blöff kombójának köszönhetően a magánnyugdíj-pénztári tagok 97 százaléka visszalépett az állami rendszerbe. (A mintegy 3 ezer milliárd forint lenyúlásáról mi is több alkalommal írtunk, az erről szóló bejegyzéseket pl. itt és itt találjátok.)
Azt már nem tette hozzá a kormányfő, hogy ő személy szerint a törvényt nem szavazta meg.
A választási eljárásról szóló törvény és az iskolák államosítása
2012. november 26-án fogadta el az országgyűlés a Fidesz új választási eljárási törvényét, amely ekkor még tartalmazta a később elvetett előzetes regisztrációt is. Ezen felül ez a törvény szabályozza (az új választási rendszer kiegészítéseként) többek között az új választási szerveket és az ajánlási rendszer új módját is. Lehet, hogy a kormányfő tudta, hogy a regisztráció óriási bukta lesz, mert ezúttal sem szavazott.
2012. november 26-a fontos nap volt az I. Orbán-kormány életében, mert ekkor került sor az iskolák államosítására is. A hozzáértők "várakozásainak" megfelelően az új, központosított rendszer megbukott, hiába szajkózza a kormányzati propaganda, hogy újabb sikertörténettel van dolgunk. Akárhogy is, Orbán Viktor nem tartotta fontosnak, hogy megtámogassa Hoffmann Rózsát egy igen szavazattal.
Földtörvény
A hivatalos kormányzati álláspontnak megfelelően Orbán Viktor is azt nyilatkozta az új földtörvény elfogadása után, hogy "aki azt akarja, hogy Magyarországon az élethivatásszerűen mezőgazdaságból élő kis- és középgazdák domináljanak az agráriumban, annak jó oka volt a törvény megszavazására, én is büszkén tettem meg". Igen ám, csakhogy Orbán Viktor nem szavazott. Noha ott volt az ülésteremben a szavazáskor, nem nyomott gombot. Persze erre is volt magyarázat, az Index szerint Orbán azért nem voksolt, mert elromlott a szavazógépe, és a hangzavarban a levezető elnök nem hallotta, amikor ezt jelezte.
No, nem mintha ez lenne az egyetlen hazugság a fenti idézetben. Miként mi is többször bemutattuk, az új szabályok ahelyett, hogy a családi gazdaságokat támogatnák, valójában azt a célt szolgálják, hogy a Fidesz-közeli oligarchák minél több földet, valamint az azzal járó uniós támogatást kaparintsanak meg.
Takarékszövetkezetek államosítása
2013. június 23-án került sor a takarékmutyit lehetővé tévő törvény elfogadására. A talán még a trafikmutyinál is komolyabb ügy több mint 100 takarékszövetkezetet érintett, sok-sok milliárd forint tőkével és több százezer ügyféllel. (Ha már nem emlékeztek a részletekre, frissítsétek fel tudásotokat itt és itt.)
Ez az egyetlen eset, amikor Orbán Viktornak jó oka volt arra, hogy kihagyja a plenáris ülést: ezen a napon került ugyanis sor Brüsszelben az EU állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára. (Persze, ha nagyon fontos lett volna számára a szavazás, minden bizonnyal el lehetett volna tolni 1-2 nappal.)
Paks II.
A teljes titokban letárgyalt 3 ezer milliárdos hitel megszavazása helyett Orbán Viktor Szegedre utazott, hogy részt vegyen a lézeres kutatóközpont alapkőletételén. Ez már csak azért is érdekes, mert a város szocialista polgármestere, Botka László azt nyilatkozta, hogy éppen a Fidesz-kormány miatt csúszott két évet a beruházás.
Úgy tűnik, a miniszterelnök időközben átértékelte a központ súlyát. Ez egyébként nagyon helyes, a beruházás valóban fontos Magyarország számára. Örömteli, hogy ezt a kormány is belátta. Ugyanakkor biztosak vagyunk benne, hogy a szervezők rugalmasan kezelték volna az ünnepség időpontját, ha erre kérés érkezik a miniszterelnök stábja részéről. Két év után nem sokat számít 1-2 nap ...
Úgy látszik a paksi bővítés ügye elég fontos ahhoz, hogy hatástanulmányok nélkül lenyomják az emberek torkán, de nem eléggé fontos ahhoz, hogy Orbán melléálljon. Vajon ennyire szégyelli saját döntését?
Vasárnapi boltbezárás
Először mindenki azt hitte, ez csak a KDNP újabb agyament ötlete, amit Varga Mihály egyértelműen elutasító álláspontja is megerősített. Aztán Orbán Viktor beleállt a hülyeségbe, és átverte azt a Fidesz-frakción. (Írásaink a témában itt és itt.)
Éppen ezért, minimum furcsa, hogy a miniszterelnök ezúttal sem vett részt a szavazáson.
Olyan is van, hogy félrenyom
Mindenkivel előfordulhat, így Orbán Viktorral is, hogy időnként hibázik. 2011-ben például igen szavazatával véletlenül támogatta az LMP egyik költségvetés-módosító indítványát, amelyben az ellenzéki párt kezdeményezte, hogy a Paksi Atomerőmű ne kapjon állami támogatást. (Maga a javaslat egyébként 300 "nem" szavazattal elbukott.)
Szijjártó Péter - még miniszterelnöki szóvivőként - a "véletlennek" tudta be azt is, hogy a miniszterelnök - szintén 2011-ben - a nem gombot nyomta meg a családvédelmi törvény egyszerű többséget igénylő pontjainak zárószavazásakor. Orbán Viktor kormányával szemben szavazott az alaptörvény ötödik módosításáról szóló egyik voksoláson is. Igennel szavazott arra az ellenzéki módosítóra, amelyben az MSZP és az LMP frakcióvezetői azt szerették volna elérni, hogy ne lehessen alkotmánymódosításokkal megkerülni az Alkotmánybíróság (Ab) döntéseit.
