Mostanra nincsenek ábrándjaink: az elmúlt évekhez hasonlóan az idei év is a mutyizásról fog szólni. Lassan már nem marad olyan piac, ahová a Fidesz csápjai ne érnének el, kedvezve a haveroknak, hátráltatva és ellehetetlenítve a piacot, az abból élő tisztes állampolgárokat. Ráadásul a legfrissebb strasbourgi bírósági ítélet alapján a kormány az olyan alapvető jogokat is semmibe veszi, mint a tulajdonhoz való jog.
A korrupció mára nem a rendszer velejárója, hanem a rendszer maga. Ráadásul a Fidesz-úthenger olyan nagy léptekben halad, hogy lassan már nem maradt olyan réteg, amelyen nem gázoltak volna át. Kezdetekben a lapítás tűnt a legjobb ellenszernek, mára azonban bebizonyosodott, hogy előbb-utóbb minden szegmenst utolér a mutyiszivattyú. Ez pedig nemcsak rövid, hanem hosszú távon is tönkreteszi az országot, hiszen racionális befektető/beruházó nem hozza olyan országba a pénzt/tőkét, ahol egyik nap jön egy egyéni képviselői indítvány, és máris államosítottak egy piacot.
A közbeszerzések és az állami megrendelések szintén haverok zsebében landolnak. A gazdasági hátországban hatalmas vagyonok találtak gazdára. Mutyiország virágzik, és ki tudja, melyik piac lesz a következő áldozat.
Mutyiország 2010-2014
Sokan, köztük mi is megírtuk, hogy 2010 és 2014 között számtalan nagy horderejű mutyizás történt az országban. Néhány közös tulajdonsága ezeknek az ügyeknek:
- több százezer ember mindennapjait érintették,
- több milliárd, akár tízmilliárdos üzletekről volt szó,
- megkerülve a normális országgyűlési vitát, egyéni képviselői indítványok útján tették tönkre a piacokat,
- ahol éppen nem újraosztottak, vagy új koncessziós szerződéseket kötöttek, ott államosítottak,
- a transzparencia teljes hiánya,
- minden egyes piac felosztása/újraosztása során Fidesz-közeli személyek voltak a nyertesek.
Ezek közül is kiemelkedő volt a földmutyi és a trafikmutyi. Ezek ugyanis természetükből fakadóan látványosak és kézzelfoghatóak, közelebb állnak a mindennapok emberéhez. Miközben a trafikmutyi során több tízezer ember vállalkozását vette el a kormány, megsértve a szabad vállalkozáshoz és tulajdonhoz való jogot, addig a földmutyi során rengeteg tisztes gazdálkodót tettek tönkre, dél-amerikai mintára tovább erősítve a nagybirtokos rendszert olyannyira, hogy mára két balatonnyi terület a földesuraké.
Tágabb kontextusban vizsgálva pedig nem csupán arról van szó, hogy tisztes emberek több tízéves munkáját tették tönkre egyik napról a másikra, vagy sokak szemében a korrupció szó egyenlő lett a Fidesz kormányzásával (nem mintha előttük nem lett volna), hanem közben a gazdaságnak is hatalmas károkat okoztak ezzel.
Egyrészt a verseny mesterséges csökkentésével mind a fogyasztóknak, mind pedig magának a piacnak komoly károkat okoztak. Például a trafikmutyi után jelentősen visszaesett a dohányforgalom, ami közvetlenül érinti például a költségvetést is az áfa- és járulékbevételeken keresztül. Másrészt, hiába mondja azt a kormányzati propaganda, hogy minden rendben van, a külföldi befektetők nem ostobák, és jól átlátják a hazai helyzetet.
A tőke pedig elfogja kerülni Magyarországot, hiszen senki sem érzi biztonságban a pénzét egy olyan országban, amelyet átsző a korrupció, egyik napról a másikra államosítanak cégeket és átláthatatlanul osztanak szét koncessziós jogokat.
Forrás: Nol.hu
Közbeszerzések
A korrupció és a haveroknak való kedvezés a közbeszerzéseket is érinti. Természetesen a transzparencia teljes hiánya itt is felelhető, így többnyire senkinek sincs információja, de mindenki sejti, hogy miért pont az a bizonyos cég nyerte meg a közbeszerzési pályázatot, de...
...a módszer mindenesetre mindenütt hasonló: a szubjektív indikátorok megnövelésével, az objektív, mérhető szempontok háttérbe szorításával, valamint a pályázati eredmények megismerhetőségének korlátozásával nagyszerűen "formálható" a győztesek névsora.
A közbeszerzések körül fellelhető anomáliákat már vizsgálták a CEU kutatói, amelyekről több cikkükben is írtunk. Ezek szintén azt bizonyítják, hogy a korrupció kockázata emelkedett 2010 óta. Az egyik ilyen furcsaság, hogy a közbeszerzési törvény 2010-es átalakítása után jelentősen megváltozott a vizsgált közbeszerzések megoszlása becsült értékük alapján.
Forrás: Defacto; közbeszerzes.ceu-hu
A kutatók által készített grafikon azt ábrázolja, hogy az egyes közbeszerzések becsült összegének megoszlása jelentősen megváltozott 2010 szeptembere után, miután a kormány átalakította a közbeszerzési törvényt. A 24-25 millió forinti közbeszerzések aránya jelentősen megugrott, a 25 milliós határ pedig elsősorban azért fontos, mert az új törvénynek köszönhetően a 25 millió forint alatti közbeszerzések jóval egyszerűbbek és rugalmasabbak. A korrupció kockázatát viszont pont ez a rugalmasság okozza, hiszen lehetővé teszi, hogy a kiírók a baráti cégeknek adjanak vonzó szerződéseket.
Ital- és dohánypiac
Miután a kormány a trafikpiacot teljesen felbolygatta, és tízezrek munkáját/vállalkozását vette el, tavaly év végén ismét nagy felfordulást okozott a piacon a dohányipari különadóval. A különadót viszont úgy határozták meg, hogy az szintén a haveri cégeknek kedvezzen, például a Lázár Jánoshoz köthető Continentalnak, amely már a trafikmutyi során is nagyon jól járt.
Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a hozzájárulás mértékét úgy határozták meg, hogy pár baráti cég nagyon jól járjon (a nettó árbevétel alapján sávosan kell fizetni az adót), miközben a nagyobb, külföldi tulajdonban lévő vetélytársaknak jelentős mértékű adót kell befizetniük. Néhány kisebb cég pedig egyszerűen csődbe fog menni.
Forrás: index.hu
A dohányipar körüli mutyi iskolapéldája a hazai korrupciónak, de a történet még nem zárult le. A legfrissebb strasbourgi bírósági ítélet alapján a magyar államnak 5 millió forintot kell fizetnie egy károsultnak, mert sérült a tulajdonhoz való joga. Ha a döntés jogerős lesz, akkor a magyar állam nem tehet mást, minthogy kifizeti a kártérítést a felperesnek - Varga Mihály úgy nyilatkozott, hogy a magyar kormány a bírósági döntést kötelezőnek ismeri el magára nézve, így fizetni fog -, majd felkészüljön a további pereskedésekre. A strasbourgi döntés lavinát indíthat el, amelynek a végén akár több tízmilliárdos kártérítést is ki kell fizetnie a kormánynak - mit a kormánynak, a magyar adófizetőknek - a trafik károsultak részére.
A Fidesz viszont nem érte be a dohánypiaccal, úgy néz ki, az idei évre az italpiacot szemelték ki maguknak. Az átalakítás során az eddig fizetendő jövedéki termékdíj összegét jelentősen megemelnék, árbevételtől függetlenül 22-ről 150 millióra. Ez a legtöbb kereskedést csődbe vinné, és alig pár cég maradna a piacon. Az átalakítás körül viszont nagy kavarás tapasztalható. Gulyás Gergő például módosítást nyújtott be, amely sávossá tenné a termékdíj mértékét az árbevétel alapján. A módosítóknak köszönhetően azonban a sávos rendszer csak 2016-tól lépne érvénye. Az ügy hátterében Lázár János és a Miniszterelnökség áll, ők szorgalmazzák, hogy az idei évben egységes díj legyen. Így nem valószínű, hogy minden cég túléli ezt az évet.
A termékdíj megemelésével néhány cég járhat jól, őket nem viseli meg a többletköltség. Ezek közé a cégek közé tartozik például a Centrál Drinks Kft., amely a CBA-lánc tagja, vagy a trafikügyben is előkerült Vimpex Drinks.
Az élelmiszerláncok sem örülhetnek
A vasárnapi zárva tartás sem a külföldi multiknak kedvez. A Tesco például már bejelentette, hogy 13 veszteségesen működő üzletét bezárja, de hosszú távon még több nemzetközi cég zárhatja be egységeit, ha a kormány további intézkedéseket hoz a külföldi multik ellen.
A boltbezárások vesztese a lakosság lesz, hiszen a verseny itt is csökkenni, míg a termékek átlagára előbb-utóbb pedig nőni fog, hasonlóan azokhoz a piacokhoz, ahová már elért a Fidesz csápja.
Hol a vége?
Rengeteg piac van még terítéken. Tavaly már felmerült a gyógyszerkereskedelem állami monopóliumként történő újraszabályozása, a terv viszont nem valósult meg. A pénzügyi piac körül is egyre több anomáliát lehet tapasztalni. Az MKB megvásárlása révén például hatalmas veszteség érheti az államot, az MNB viszont feljelentést tett, amiért a Figyelő megírta, hogy rossz üzletet kötött az állam.
A mutyizásnak, a korrupciónak és a teljesen értelmetlen államosításoknak lehet néhány nyertese, a magyar lakosság viszont mind rövid, mind hosszú távon nagyon ráfázik arra, ahogy a Fidesz és a hozzá közel álló gazdasági körök bekebelezik az országot. Hogy hol ennek a vége, azt nem tudni, de egy valamit talán ki lehet jelenteni: csúcsra járt a korrupció hazánkban.
