Nagyon úgy fest, hogy ha a Magyar Nemzeti Bank információi igazak, a Buda-Cash-botrány lehet a rendszerváltás utáni legnagyobb csalás. Egyes feltételezések szerint az elmúlt 15 évben akár 100 milliárd forinttal is megkárosíthatták ügyfeleiket, közvetlenül a DRB-bankcsoporton keresztül pedig vállalkozások, háztartások és önkormányzatok működése került veszélybe.
Száz milliárd forint magyar viszonylatban nem kevés pénz, és jócskán túlmutat az egykori Kulcsár-ügyön. Ennél is súlyosabb, hogy a brókerház 15 éven keresztül meg tudta vezetni az ügyfeleit anélkül, hogy a felügyeletnek (néhai PSZÁF) feltűnt volna. A brókerházakat, a bankokhoz hasonlóan rendszeresen ellenőrizték, de néhány pármilliós büntetésen kívül még csak komolyabb megfedést sem kapott soha a Buda-Cash, és az összeg pedig eltörpül a csalás mérete mögött.
Az egymásra mutogatásra pedig nem kellett sok napot várni: Rogán Antal MSZP-s brókerbotrányról beszélt, miközben már az Orbán-kormány alatt történt a legutóbbi részletes vizsgálat, amely ráadásul komoly visszásságokat tárt fel, mégsem lett következménye. Az ellenzék pedig az időközben felügyeleti szerepet is kapott MNB szerepét firtatja.
Valójában az ügyben 3 szinten beszélhetünk felelősségről. Politikai szinten minden, az elmúlt 15 évben kormányon lévő párt felelős lehet ezért, hogy Magyarországon a szabályozói környezet rosszul működött. Szakmai szinten hibázott a felügyelet, hiszen évek óta nem vette észre a feltételezett csalást. Az ügy igazi - akár büntetőjogi értelemben is - felelősei azonban ez esetben nem a bankfelügyeletnél, nem is a parlamenti patkóban, hanem a brókerház irodaházában keresendők.
Mi történt?
Az MNB február utolsó hetében jelentette be, hogy egy jelentős mértékű csalást tárt fel a Buda-Cash brókercégnél, amelynek összege akár a 100 milliárd forintot is elérheti. Csakhogy egyértelműek legyünk, pontos összeget egyelőre nem lehet mondani a csalás mértékéről, de nem kizárt a 100 milliárdos összeg. Rendőrségi feljelentést is tettek, a nyomozás pedig hamar megindult. A Buda-Cash-csoporthoz tartozó DRB Bank működését is felfüggesztették, mivel a csalás ide is kiterjedt, ráadásul a regionális bankcsoport tőkéje akár negatív is lehetett.
Az MNB feltételezése szerint a csalássorozat már a 2000-es évek elején elkezdődött, de a Buda-Cash-cégcsoportnak sikerült úgy meghamisítania az adatokat, hogy a prudenciális szabályoknak megfeleljenek. Hogy pontosan hogyan és mivel csaltak, arról egyelőre kevés információ derült ki, de egyes feltételezések szerint a csoport már a 90-es évek végén hatalmasat bukott az ázsiai válságon, és azóta is maga előtt tolta a veszteséget. A brókerház ráadásul tudatosan saját ügyfeleit is átverhette. A különböző pénzügyi termékeken nyert hozamot ugyanis meghamisíthatták a kimutatásokban.
A bili végül akkor borulhatott, mikor a BC-csoport hatalmasat bukott a svájci frankhoz köthető opciós ügyleteken, és a nagyobb befektetőknek elegük lett. A brókerház ugyanis sok pénzintézethez vagy befektetési alaphoz hasonlóan olyan határidős ügyleteket kötött, amellyel arra játszottak, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan a svájci jegybank intervenciót fog végrehajtani, hogy megakadályozza a frank erősödését az euróval szemben. A svájci jegybank azonban feladta a rögzített árfolyamot, ami hatalmas erősödéshez vezetett, ráadásul nagyon gyorsan és váratlanul.
A BC-csoportnál az intervenció feladása állítólag 10 milliárdos nagyságrendű veszteséget generált. (Érdemes megjegyezni, hogy a veszteségben semmi kivetni való nincs, hiszen akik határidős ügyletekbe fektetik a pénzüket, azoknak tisztában kell lenniük a kockázatokkal. A Buda-Cashnél viszont előfordulhatott, hogy a nyitott pozíciókat a brókerek nem zárták idejében, és az ügyfeleket nem szembesítették az esetleges veszteségekkel korábban.)
A DRB-bankcsoporthoz rengeteg kisbefektető tartozott, ráadásul önkormányzatokkal is kapcsolatban álltak, így nagyon sok vesztese lehet az ügynek. A baj akkora lehet, hogy az MNB 60 ezer forintra korlátozta a kivehető pénz összegét, az emberek pedig dühösen "rohamozták meg" a cégcsoporthoz tartozó bankokat.
Azoknak a betéteseknek nem kell aggódniuk akik 100 ezer eurónál kisebb összeget tartottak a banknak, mivel az OBA (Országos Betétbiztosítási Alap) kártalanítja őket. Mivel a DRB-bankcsoport működését felfüggesztette az MNB, erre hamar sor kerülhet.
Azok akik a Buda-Cashnél vezették a számlájukat, ők rosszabbul járhatnak, mivel a Beva (Befektető-védelmi Alap) csupán 20 ezer euróig kártalanítja őket.
A brókerház módszere egyébként, ha hinni lehet a piaci értesüléseknek, egyszerűen virtuális pénz "gyártása" és azzal való kereskedés volt. Ez lehet a magyarázat arra, hogyan tudta összeszedni a kétmilliárd forintnyi jegyzett tőkefedezetet a takarékszövetkezeteinek bankká válásához, illetve hitelfedezeteinek egy része is csak papíron létezhetett - írja az e heti HVG.
Kik a felelősök?
Sokkal összetettebb kérdés, hogy kik a felelősek a botrányért, hiszen egy 15 éves csalássorozatról van szó. Az eléggé nyilvánvaló, hogy a BC-csoport vezetése és a felügyelő bizottság erősen érintett lehet az ügyben, akárcsak azok a brókerek, akik átverték ügyfeleiket, és meghamisították az adatokat. Az ügy igazi felelősei tehát - akár büntetőjogi értelemben is - ott ülnek, vagy ültek a Buda-Cash irodaházában.
A másik kérdés az, hogy mit csinált a PSZÁF, illetve jogutódja az MNB az elmúlt 15 évben, és miért nem vették észre már korábban a csalássorozatot? A sajtóban megjelent néhány tényre szeretnénk választ adni:
- A PSZÁF-nak nyilvánvalóan nem volt könnyű dolga, hiszen az adatokat meghamisították, így papíron valóban minden rendben lehetett. Nagyobb csalás is történt már a közel múltban: a görögök például éveken át átverték az Európai Bizottságot, és csak 2010-ben robbant a bomba, hogy a görög gazdaság is költségvetés mennyire rossz állapotban van. Az eléggé egyértelmű, hogy a PSZÁF-nak nem volt könnyű dolga.
- A PSZÁF működésében viszont nem ez az első komolyabb ügy. Gondoljunk csak a devizahitelek felfutására: a szervezet részéről akkor is hiányzott a megfelelő vizsgálat és tájékoztatás, részben ez vezetett Magyarországon a devizahiteles válsághoz.
- Ennek ellenére nem szeretnénk felmenteni a felügyeletet, mert egy komolyabb veszteség után valahogy mégiscsak sikerült felgöngyölíteni a csalássorozatot, tehát egyáltalán nem tűnik lehetetlen feladatnak. Valószínűleg egy alaposabb és átfogóbb vizsgálat során már korábban is meg lehetett volna találni a kihágásokat. Itt pedig felmerül a szakértelem hiánya. A felügyeletet mindig átjárta az aktuális politikai irányzat szelleme, és ez még inkább felerősödött, amióta az összeolvadt a Matolcsy György vezette jegybankkal. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a megfelelő emberek kerültek a megfelelő vezetői pozíciókba, ezzel párhuzamosan pedig a szakértő gárda is folyamatosan felhígult.
- Ha már politika, érdemes megjegyezni, hogy egy valamiben igaza van Rogán Antalnak, de csak részben. 2009-ben valóban nem volt jó ötlet a Bajnai-kormánytól, hogy a kötelező vizsgálatot 2 évről 5 évre növeljék. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes pár dolgot tisztázni: 1. ez nem azt jelenti, hogy ha bármilyen gyanús dolog felmerül, nem lehet vizsgálni az adott brókercéget, 2. amióta a Fidesz van kormányon már volt egy átfogó vizsgálat, és nem találtak komolyabb problémákat, mindösszesen egy pármilliós bírságot szabtak ki 3. ha Rogán Antal tisztában volt azzal, hogy rossz a törvény, akkor miért nem módosították úgy, hogy nagyobb rendszerességgel vizsgálják a brókercégeket?
Lehet elmúlt "nyócévezni" még mindig, de fontos észrevenni, hogy már lassan 5 éve a Fidesz van kormányon, ráadásul egészen mostanáig kétharmados többséggel. Így ha nagyon politikai felelősséget akarunk keresni és találni, akkor minden, az elmúlt 15 évben kormányon lévő párt felelős lehet abban, hogy Magyarországon a szabályozói környezet rosszul működött.
- Az egész ügyet tovább nehezíti, hogy az elvileg "független" Magyar Nemzeti Bank is politizálni kezdett, ezzel pedig újra megkérdőjelezhetővé vált mind függetlensége, mind szakmaisága. Az MNB-nek az aktuális helyzetben inkább a folyamatos transzparenciát kellene biztosítania, és választ találnia arra, hogy miért csak most derült fény a csalássorozatra, és hogy a korábbi vizsgálatok során nem hibáztak-e? (Kisebb vizsgálatok már az elmúlt másfél évben és voltak a Buda-Cash-cégcsoportnál).
Itt érdemes megjegyezni, hogy értékpapírok esetén a kimutatások valóságossága könnyen ellenőrizhető a Központi Elszámolóház és Értéktáron (Keler) keresztül, mivel a demateralizált értékpapírok csak nem tűnnek el a semmibe. A lehetőség tehát adott, hogy a különböző anomáliákat visszakövessék.
Az imént felsorolt pontok alapján kijelenthető, hogy nem könnyű megállapítani a felügyelet felelősségét, de a botrány során ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a PSZÁF, később az MNB nagyon rosszul működött.
Erősebb felügyeletre lenne szükség
Ahelyett, hogy a politikai pártok egymást támadnák és rágalmaznák, inkább azon kellene elgondolkodni, hogy hogyan is lehetne megerősíteni a felügyeleti szervet, amely ma már az MNB szerves részeként működik. Bár az integrált szervezet elvileg növeli a hatékonyságot, de nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy talán soha ennyire nem járta át a politika szelleme a Magyar Nemzeti Bankot.
Varga Mihály már bejelentette, hogy kezdeményezni fogja az egyik megkérdőjelezhető törvény megváltoztatását, tehát a jövőben 3 évente kellene átvilágítani a befektetési vállalkozásokat, de véleményünk szerint ez nem megoldás a problémára. Szinte biztosra vehető, hogy akkor se tárták volna fel a hiányosságokat és csalásokat, ha az elmúlt 5 évben nem egyszer, hanem kétszer lett volna átfogó vizsgálat. Ahhoz, hogy mindez működjön erősebb és szakmaibb felügyeletre van szükség.