A Fidesz által erőltetett dohánykereskedelem-átalakításnak elvileg kimondott célja volt, hogy hazánkban visszaszoruljon a cigarettázók száma. Az eredmény végül az lett, hogy az elmúlt években úgy növekedett a rendszeresen dohányzok aránya, hogy közben évről évre kevesebb cigaretta fogyott a dohánypiacon. Hogy miként sikerülhetett elérni ezt az ellentmondásos eredményt? Egyrészt továbbra is virágzik a feketekereskedelem, másrészt a jóval drágább dobozos cigaretta helyett egyre inkább a vágott dohány felé tolódik el a piac, nyilvánvalóan azért, mert az olcsóbb.
A dohánykereskedelem átalakításának a legfontosabb eleme a nemzeti trafikrendszer létrehozása volt, azonban az átgondolatlan törvénykezéssel, a fóliázás erőltetésével az eladók testi épsége, sőt élete került veszélybe: az elmúlt évben több mint tízszer akkora esélye volt egy trafikosnak, hogy rablás áldozatává váljon, mint bármely más üzletben dolgozónak.
Orbán háborúja a cigi ellen végleg megbukott. Az átalakítással egyedül azok a fideszes haverok jártak jól, akik a trafikkoncessziók tömkelegét nyerték, illetve azok a cigarettacsempészek, akikre még nem csapott le a NAV. Mindenki más azonban csak vesztese lett ennek a Nemzeti Dohánybolt nevű agymenésnek.
A kép forrása: fuziklac
Több a rendszeres dohányos
A teljes dohánykereskedelem átalakításnak az volt az indoklása, hogy a kormány csökkenteni akarja a cigarettázók számát. A számok sajnos azt mutatják, hogy a trafiktörvény és a nemdohányzók védelméről született jogszabály egyelőre nem járt a dohányosok számának radikális csökkenésével, sőt, 2009-óta még nőtt is a rendszeresen dohányzók aránya a KSH adatai szerint.
2014-ben a felnőtt lakosság 28 százaléka gyújtott rá naponta, 2009-ben még csak 27 százalék. Az alkalmi dohányosok száma azonban csökkent, így az összes dohányos aránya kis mértékben visszaesett: 31-ről 29 százalékra. A két nem dohányzási szokásai között jelentős a különbség, és kismértékben nőtt is 2009-hez képest: a nőknek csak kevesebb mint negyede, a férfiaknak viszont egyharmada tartozik a rendszeresen dohányzók körébe.
Forrás: KSH kiadvány
A férfiaknál a fiatal felnőtt korcsoportban (18–34 évesek) csaknem kétszer akkora arányban dohányoznak, mint a fiatalkorúak. A 42 százalékos arány jelentős növekedést mutat a 2009-es 36 százalékhoz képest. A fiataloknál a 2009-es csökkenés úgy tűnik, csak látszólagos volt, mert 2014-ben mindkét nem esetében magasabb arányban dohányoznak, mint 2009-ben: a férfiaknál 5,5, míg a nőknél 2,9 százalékpontos az emelkedés. (Csak emlékeztetőül, a trafiktörvényekre azért volt állítólag szükség, hogy megvédjék az ifjúságot a dohányzástól.)
Több a dohányos, drágább a cigi, mégis kevesebb a bevétel
A NAV adatai szerint idén januárban és februárban picivel több mint egymilliárd cigaretta, szivar és szivarka fogyott Magyarországon, ami nagyjából megegyezik a tavalyi bázissal. Ha azonban visszatekintünk 2012-re, akkor láthatjuk, hogy szabad forgalomba bocsátott dohánytermékek száma évről évre csökken.
Ez azonban nem a dohányzás visszaszorulását jelzi. Ezzel párhuzamosan ugyanis évről-évre látványosan növekszik a finomra vágott dohány kereskedelme: a 2015. januári és februári adatokat összeadva több mint 1025 ezer kilogramm szerepel a NAV statisztikáiban, míg tavaly ugyanekkor ez a szám csak 900 ezer kilogramm volt. Egyre többen szoktak át a sodrós cigarettára, amely az adónövekedés miatt bár drágább lett, de még mindig jelentős az árelőnye a cigarettához képest.
A csökkenő cigaretta eladás miatt az elmúlt két évben majdnem 60 milliárd forintot bukott az állam a dohánytermékek adóján. Ráadásul ahogy a legális dohánypiac egyre szűkül, a lefoglalt csempészcigi mennyisége egyre nő. Tavaly négyszer több vágott és finom dohányt foglaltak le itthon a NAV munkatársai, mint 2013-ban. Míg két éve 6,7 tonna volt a lefoglalt mennyiség, addig 2014-ben már 27 tonna.
Emberéletet is követelt
Az egyik NOL.hu által megszólaltatott trafikos azt mondta, hogy nyílt titok az, hogy a „fiatalok megvédése” csak ürügy volt a trafikrendszer nemzetiesítésére, a valós cél a multik kiszorítása és a saját érdekkör helyzetbe hozása volt. Mindehhez mázként kitalálták az ifjúságvédelmi körítést, benne az elsötétítésről szóló passzusokkal. A kaposvári 21 éves trafikoslány tragikus halála után Kaposvár polgármestere és több ellenzéki párt is követelte, hogy módosítsák azt a jogszabályt, amelynek értelmében a 18 év alattiak védelmében le kell sötétíteni a dohányboltok kirakatát, mivel ez által megelőzhetőek lennének az ilyen tragédiák.
Rogán Antal a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt mondta, hogy ha a trafikosok védelméhez az kell, hogy levegyék a fóliát, akkor vegyék le. Arra hivatkozott, hogy eddig sem volt olyan jogszabály, amely előírta volna a fóliázást. Ennek ellentmond, hogy egy debreceni trafikos, aki szerint elkerülhetetlen trafikok ablakainak fóliázása, egy nyílt levelet is írt a sajtónak, hogy felhívja erre a figyelmet.
Forrás: napi.hu
A valóság az. hogy a fóliázás valóban nem volt kötelező, a törvény ugyanis csak azt a kitételt teszi, hogy 18 éven aluliak számára a dohánytermékek ne lehgyenek láthatók. Azonban a fólia használatán kívül igen nehéz lenne megfelelni a törvényi előírásoknak, mivel a boltok kis alapterületűek, így a dohánytermékek óhatatlanul láthatóak lennének, ha nem lenne fóliázás. A vs.hu felmérése szerint az elmúlt évben több mint tízszer akkora esélye volt egy trafikosnak, hogy rablás áldozatává váljon, mint bármely más üzletnek.
Nincs értelme, mégis folytatják
A számok tehát azt mutatják, hogy a trafiktörvény és a nemdohányzók védelméért született jogszabály egyáltalán nem járt a dohányosok számának radikális csökkenésével, sőt, egy sor olyan negatív jelenségeket hívott életre, amelyekből tisztán lehet látni a Fidesz intézkedéseinek totális kudarcát. Virágzó feketekereskedelem, csökkenő adóbevételek és a Nemzeti Dohányboltok ellen elkövetett erőszakos bűncselekmények jelzik a trafiktörvény teljes csődjét.
A dohánypiac átalakítása azonban tovább fog folytatódni. Nagy változás lesz a központi dohányellátó felállítása, de egyre csökken annak az esélye, hogy szeptembertől már működne az új kereskedelmi rendszer. Három változat létezik, vagy az állam saját céget hoz létre, vagy megbízhatósági alapon kijelöl egy céget vagy pályázaton választja ki. Az állami cég létrehozása a leglassabb folyamat, de a pályáztatás is több hónapot venne igénybe. Kíváncsian várjuk, ha nem egy újabb fideszes mutyi, akkor mégis mi fog kisülni ebből az egészből.