A 2016-ra vonatkozó adóváltozásokból is kiolvasható, hogy a Fidesz változatlanul kitart adópolitikája mellett, beleértve az egykulcsos személyi jövedelemadó további csökkentését és a családi adókedvezmény további kiterjesztését. Ez összességében azt is jelenti, hogy a vállalkozások terhei és a fogyasztási típusú adók magasak maradnak, köszönhetően annak, hogy egy szektorális adó sem kerül kivezetésre, így továbbra is rekordszámú adót kell fizetni Magyarországon.
A kormánypárt adópolitikája a Ténytár szerint azért rossz, mert továbbra is csak egy szűk csoportnak kedvez a legjobban úgy, hogy az adóátalakítások során a legszegényebb társadalmi rétegeteket cserbenhagyták. Miközben az egykulcsos adó a felső 20 százaléknak kedvez, addig a családi adókedvezménnyel a 3 gyermekes családok járnak a legjobban, csakhogy számuk mindösszesen 6 százalékot tesz ki. A mostani trend mellett pedig a helyzet változatlan marad, hiába nő ijesztően a szegények száma Magyarországon. Az adórendszernek tehát nincs igazi nyertese, leszámítva azt a pár százalékot, akik korábban is nagyon magas bérjövedelemmel rendelkezett.
Ilyen adóváltozásokkal kell számolni
Varga Mihály szerint 2016-ban várhatóan 100 milliárd forintnál is több pénz marad a családok zsebében. A tervek szerint a kormány a jelenlegi 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó kulcsát 1 százalékponttal csökkenti, növeli a kétgyermekes családoknak járó adókedvezményt (ahogy már a bevezetőben is írtunk a családi adókedvezménnyel leginkább a 3 gyermekes családok jártak jól) 10 ezer forintról 12 ezer 500 forintra, és a sertés tőkehús áfatartalma 5 százalékra csökken.
A legnagyobb tétel ezek közül a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, ez több mint 100 milliárd forintot jelenthet a büdzsének (az szja-ból származó éves bevétel meghaladja az 1600 milliárd forintot). Az EBRD-vel kötött megállapodásnak megfelelően a bankadó felső kulcsát 2016-ban elkezdi csökkenteni a kormány 0,53 százalékról 0,31 százalékra. Dohányipari különadó viszont állandó közteher lesz, a szereplők emiatt biztos nem boldogok, mivel eredetileg csak erre az évre tervezték bevezetni.
A kormány tehát továbbra is kitart az adópolitikája mellett, és a már korábban beharangoztatott személyi jövedelemadó csökkentését folytatja. Orbán Viktor egyik legnagyobb álma az, hogy az egykulcsos adó egyszámjegyű legyen, így nem elképzelhetetlen, hogy a 2016 után folytatódni fog majd az adócsökkentés, amennyiben azt a gazdasági helyzet lehetővé teszi.
Ami egyelőre kimaradt az adócsomagból, azaz egykulcsos társasági adó. Mint ismeretes, a vállalkozások csak 500 millió forintos árbevételig terheli kedvezményes adókulcs, felette már 19 százalékos kulccsal kell adózni (az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó részére 10 százalék, felette 19 százalék hivatalosan).
A vállalkozások terhei lényegében nem csökkennek, ráadásul a különadók sem kerülnek kivezetésre (részben vagy egészben), így a gazdaság fő szereplőinek továbbra is rengeteg adót kell befizetniük.
Az egykulcsos adó hibái
A kormány tehát továbbra is kiáll az egykulcsos adó mellett, amelynek fő hibáiról még 3 évvel ezelőtt írtunk, de ismét összefoglalnánk, milyen problémák akkumulálódtak az elmúlt években az adórendszerben:
- Azzal, hogy egykulcsossá tették az adórendszert, elsősorban a magasabb jövedelmű csoportoknak kedveztek. A felső 10-20 százalék nagyon jól járt, azonban az alsó tizedek lényegében semmit sem nyertek a progresszív rendszer megszüntetése után.
- Az egykulcsos adórendszer bevezetése több mint 500 milliárd forintot vett ki a költségvetésből, ezt pedig be kellett szedni máshol. Számos adókedvezmény került kivezetésre, például az adójóváírás, az összhatás pedig elszomorító volt, hiszen azok a csoportok, akik élni tudtak az adójóváírással, és viszonylag alacsony bérjövedelemmel rendelkeztek, tehát eleve az alacsonyabb sávba estek a progresszív rendszerbe, ők vesztesei lettek az átalakításnak.
- Ahhoz, hogy a költségvetési hiány ne szaladjon meg, új adókat kellett bevezetni, illetve korábbi adókulcsokat megemelni (például járulék vagy áfa), így a teljes gazdasági hatás gyakorlatilag elhanyagolható vált.
- Összességében tehát nem történt más, mint két dolog: jövedelemátcsoportosítás az alacsonyabb keresetűektől a magasabb keresetűek irányába, és a jövedelemtípusú adók helyett a Fidesz a fogyasztási típusú adók emelését helyezte a középpontba. Csakhogy utóbbi is elsősorban az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező csoportokat érintette kedvezőtlenül.
Ha nagyon egyszerűen akarjuk kifejezni, akkor a gazdagok még gazdagabb lettek, a szegények pedig még szegényebbek (ezt a statisztikák is alátámasztják, hiszen az elmúlt években drasztikusan mértékben nőtt a szegénységben élők száma, és ebbe beletartozik a dolgozói szegénység is). A kérdés ennél persze jóval összetettebb, hiszen Magyarországon sokszor szokás azokat is gazdagnak hívni, akik valójában egyáltalán nem gazdagok, főleg ha megnézünk néhány nemzetközi összehasonlítást. Így végső soron azt is gondolhatnánk, hogy a középső társadalmi csoportok nyertesei lehetnek az új rendszernek, azonban ennek mértéke elhanyagolható.
Forrás: Szívós Péter, TÁRKI
Rekordszámú adó és magas munkavállalói terhek
Ez részben annak köszönhető, hogy Magyarországon rekordszámú adót kell fizetni, a vállalatok pedig az új adókat egyszerűen áthárítják a lakosságra. Bár a Fidesz előszeretettel élt azzal a kommunikációval, hogy ők nem az embereket, hanem a "gonosz multikat" adóztatják, valójában számukra is nyilvánvaló volt, hogy a multik nem fogják lenyelni az új adókat, és beépítik áraikba azokat.
De az adórendszernek számos problémája van még:
- Egy bizonyos szint felett a fogyasztási típusú adók emelése már káros a gazdaság számára, Magyarország pedig már rég megugrotta ezt a szintet. Az áfa kulcsa nálunk a legmagasabb az Unióban, ráadásul, ha a kormány tehetné még bonyolultabbá tenné a rendszert új kulcsok bevezetésével.
- Ennél is súlyosabb gond, hogy az élő munka adóterhei még mindig nagyon durvák nálunk, gyakorlatilag a legrosszabb az Unióban. Ez azt jelenti, hogy egy vállalkozásnak arányaiban nálunk kell a legtöbb pénzt kicsengetnie egy munkavállaló után: 100 egységnyi munkabér 196 egységnyi pénzébe kerül egy munkaadónak 500 eurós havi bruttó bér mellett.
Ez lényegében azt jelenti, hogy hiába az egykulcsos adó, és minden egyéb adóváltoztatás, a vállalkozások helyzete kicsit sem lett jobb, a magas adóelvonás rengeteg új beruházást tart távol, és az adóterhek nem teszik lehetővé a bruttó bérek magasabb arányú emelését.
Változás nem várható
Mivel a kormány, és elsősorban Orbán Viktor továbbra is kitart a jelenleg szociális szempontból erősen kifogásolható adórendszer mellett, ezért a közeljövőben változásra továbbra sem kell számítani. Az szja-kulcs csökkentésével igaz, hogy mindenki jobban járhat, másrészről viszont az egyéb adóterhek továbbra is magasak, és ez nemcsak a lakosságot, hanem a vállalati szférát is megviseli.
Az adóelvonás mértéke továbbra is drasztikusan magas, de ami igazán aggodalomra ad okot, az két tényező: egyrészt a vállalati szektor terhei nem teszik lehető a drasztikusabb béremelést, így esélytelen a felzárkózás az uniós átlaghoz (ez pedig kivándorláshoz vezet), másfelől a jövedelemátcsoportosítás oda vezetett, hogy a szegénység gyakorlatilag leküzdhetetlen problémává vált. Gyakorlatilag ez egy lose-lose szituáció, mert az adórendszernek nincs igazi nyertese, leszámítva azt a pár százalékot, aki korábban is nagyon magas bérjövedelemmel rendelkezett. Így nyugodt szívvel ki lehet jelenti, hogy talán a kormánynak sem ártana átgondolnia az adópolitikáját.
