Magyarországon már a munkaerő-piaci részvétel sem véd meg a nélkülözéstől. az adózók fele él ugyanis a létminimum alatt. A jövedelem egyértelműen a felső sávoknál koncentrálódik, a felső tíz százalék tett szert a jövedelem 36 százalékára 2013-ban. Eközben az alsó sávba tartozó 740 ezer ember pedig kevesebb mint két százalékot birtokolt. A létminimum alatt élők köre pedig mára 2,2 milliós, vagyis az összes szja-bevalló (munkavállaló, egyéni vállalkozó) fele ide tartozik.
Bővülést pedig leginkább közfoglalkoztatásban várhatunk. A közfoglalkoztatás „sikerén” felbuzdulva a kormány ugyanis azt tervezi, hogy 2018-ra a munkanélküli-segélyeket teljesen felváltanák a közmunkával. A terv komolyságát mutatja, hogy az idei év lesz az első, amikor a közmunkára szánt összegek magasabbak, mint a munkanélküli ellátásokra szánt állami források.
Mindeközben az MNB újraszámolta a munkajövedelmek egyenlegét, és azt találta, hogy az utóbbi 3 évben jelentősen megnőttek a hazautalt összegek: megnégyszereződött a hazautalt pénzek volumene, ez a pénzmennyiség immár a GDP 3 százalékát teszi ki. Úgy látszik tehát, mégis meglesz az egymillió új munkahely: nagyobb részt a külföldön dolgozókból, kisebb részt közmunkából.
forrás: Index, Szarvas
Közmunkával váltanák ki a munkanélküli ellátásokat
A kormánypárt(ok) foglalkoztatási csodafegyvere a közmunka. Nemcsak a foglalkoztatási adatok kozmetikázásában adtak neki fontos szerepet, hanem a tavalyi választási év kampányában is. A közfoglalkoztatás „sikerén” felbuzdulva pedig azt tervezik, hogy 2018-ra a munkanélküli-segélyeket teljesen kiváltanák a közmunkával. A terv komolyságát mutatja, hogy az idei év lesz az első, amikor a közmunkára szánt összegek magasabbak, mint a munkanélküli ellátásokra szánt állami források: 2015-ben 270 milliárdot költhet az állam a közmunkára, míg a munkanélküli ellátásokra 237,1-et.
Az MTA kutatása szerint minél több időt tölt el valaki a közfoglalkoztatásban, annál nehezebben tud átlépni a munkaerőpiacra: azok, akik nem először vettek részt közmunkában, a közmunka után fél évvel 14 és 10 százalékban dolgoztak a közmunkaprogramon kívüli munkahelyen. A beragadásnak több oka is lehet, például a résztvevők nem motiváltak a nehezebben megszerezhető piaci állások után nézni, de az önkormányzatoknak is jól jön az olcsó munkaerő.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat kutatása szerint a szocialista kormány teremtette meg az alapokat a 2009-es „Út a munkához” programjával (amelyben szigorította a segélyezés rendszerét és jogosultság feltételeit). A Fidesz-kormány ezt úgy módosította, hogy amíg közmunkásbér 2009-ben megegyezett a minimálbérrel, a mostani 50 ezres fizetés viszont 16 ezerrel kevesebb, ráadásul a segélyt is 22 ezer 800 forintra csökkentették.
Januártól a közfoglalkoztatásért járó havi bér, a teljes munkaidő esetén bruttó 77 ezer 300 forint vagy 99 ezer 100 forint között alakul. Ez nettóban 50 ezer 632 forint és 64 ezer 911 forint közötti keresetet jelent. Ha az illetőnek vannak gyerekei, akkor számuktól függően nőhet a nettó kereset a családi adókedvezménynek „köszönhetően”. A legnagyobb probléma azonban kezeletlen maradt: a közmunkásbér a minimálbérhez hasonlóan nem elég a létminimumhoz sem.
Szintén fontos tény, hogy az adózók fele él a létminimum alatt. A szegénység hazai növekedéséről számtalan alkalommal beszámoltunk. Szembetűnő a munkaalapú szegénység kapcsán, hogy már a munkaerő-piaci részvétel sem véd meg a nélkülözéstől. A jövedelem egyértelműen a felső sávoknál koncentrálódik, a 430 ezer felső tíz százalék tett szert a jövedelem 36 százalékára 2013-ban. Eközben az alsó sávba tartozó 740 ezer pedig kevesebb mint két százalékot birtokolt. A másfél millió forint alatt keresők (a létminimum alatt élők) részesedése az összjövedelemből pedig nem érte el a 19 százalékot sem. Ez a kör 2,2 milliós, vagyis az összes szja-bevalló (munkavállaló, egyéni vállalkozó) fele idetartozik - írja a Népszabadság a NAV adataira hivatkozva.
Mi van a valódi munkahelyekkel?
A foglalkoztatás bővülésében jelentős szerepe volt a közmunka felfuttatásának és annak, hogy a külföldön munkát vállalók egy része (az ingázók) is beleszámítanak az itthoni foglalkoztatottsági statisztikákba. Arról nem is beszélve, hogy a 2010 óta folyamatosan erősődő külföldi migráció is jelentősen csökkenti a feszültségeket a munkaerőpiacon (és javítja a statisztikákat), mivel a pár százezer külföldi munkavállaló foglalkoztatására egyszerűen nincs pénz sem a verseny-, sem pedig az állami szférában.
Hazautalások
A külföldi munkavállalás szociális szelepként szolgál: nagyban csökkenti a társadalmi feszültségeket. Bár az agyelszívás miatt kétségtelen negatív hatásai is vannak, mégis a hazautalások egyre nagyobb hányadot tesznek ki az itthon maradtak jövedelmeiben. Az MNB újraszámolta a munkajövedelmek egyenlegét, és azt találta, hogy az utóbbi két évben jelentősen megnőttek a hazautalt összegek: már a magyar GDP 3 százalékát közelítik. A folyófizetési mérleg többletének harmada származik a hazautalt pénzekből.
