Ma a Ténytár blogján újra terítékre kerül a migrációs helyzet, amellyel már többször is foglalkoztunk. Korábbi blogunkban írtunk róla, hogy a szigetországban az adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig számított időszakban. Az utoljára mért 2013 júliusától kezdődő 2014 júniusáig tartó időszakban a nyolcadik helyen tanyázott a magyar állampolgársággal rendelkező kérelmezők csoportja.
Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérte a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ez csupán a legálisan foglalkoztatottak száma). Ezzel pedig a magyar lehet az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos államban. A dinamikus bővülés minden valószínűség szerint itt is tovább folytatódik, már csak a földrajzi közelség miatt is.
A hagyományos célországnak számító Németországban 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt az ott élő magyarok száma a külföldi állampolgárok adatbázisa (AZR) alapján. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az adatbázisban szereplő összes országot végignézve.
Egy uniós munkaerő-piaci adatbázis alapján történt kutatás szerint Magyarországot nem túl meglepő módon negatívan érinti az agyelszívás jelentősége: valamivel több mint 10 ezer szakképzett ember hagyta el végzettsége megszerzése után. Az ábra azt is elárulja, merre mentek a legtöbben: 30 százalékuk az Egyesült Királyságba, 24 százalékuk Németországba, 16 százalékuk Ausztriába és 6 százalékuk Svédországba költözött.
Korábbi blogunkban írtunk róla, hogy a szigetországban az adószámkérelmek tekintetében először sikerült bekerülnünk az első tízbe (18 ezerrel) a 2011 áprilisától 2012 márciusának végéig számított időszakban. Az utoljára mért 2013 júliusától kezdődő 2014 júniusáig tartó időszakban a nyolcadik helyen tanyázott a magyar állampolgársággal rendelkező kérelmezők csoportja.
Figyelemre méltó a kiugrás a román és a bolgár munkavállalók számában, akikkel szemben ez év elején oldották fel a munkaerő-piaci korlátozásokat. E két csoporton kívül mindenhol csökken az adószámot kérelmezők száma. A magyarok esetében ez 20 százalékos csökkenést jelent.
A következő grafikon a 2002 óta Nagy-Britanniában adószámot kérelmezők életkori megoszlását láthatjuk, amelyen első ránézésre látható az adószámkérelmek megtorpanása. A migráció természetéből fakadóan legtöbben a fiatal korosztályok vannak, de középkorúak is szép számmal képviseltetik magukat. A 25 és 34 év közöttiek csoportjában csökkenés következett be, míg 24 év alattiak száma stagnált, ahogy az idősebb korosztályoké is.
Ausztria
Ahogy várható volt, Ausztriában a nyári mezőgazdasági és turisztikai idénymunkák idejére elérheti a 70 ezret a magyar munkavállalók száma (és ebben a statisztikában csupán a legálisan foglalkoztatottak vannak benne). Ezzel pedig a magyar lehet az egyik legnagyobb migráns közösség a szomszédos országban. A dinamikus bővülés minden valószínűség szerint itt is tovább folytatódik, már csak a földrajzi közelség miatt is.
A júliusi osztrák foglalkoztatási adatok szerint 69 ezer 954 magyar állampolgár dolgozott a szomszédos országban, ami 2558 fővel magasabb a júniusinál és 7619 fővel több, mint egy évvel korábban. Ez új rekord, még sohasem regisztráltak ekkora számot, pedig már a június is csúcsdöntést hozott. Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár munkavállalók számának növekedésére kell számítani itt is.
Németország
A hagyományos célországnak számító Németországban 2013-ban az egy évvel korábbihoz képest 26,3 százalékkal nőtt a magyarok száma az külföldi állampolgárok adatbázisa (AZR) alapján. Ez az egyik legnagyobb mértékű növekedés az adatbázisban szereplő összes országot végignézve.
A magyar állampolgárok száma 135 ezer 614-re emelkedett a 2012 végén nyilvántartott 107 ezer 398-ról, ami azt jelenti, hogy több mint 28 ezren vándoroltak ki egy év alatt. A növekedés mértéke alapján összeállítható listán Magyarország Szíria és Románia után a harmadik helyen áll, a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok közül pedig az első.
Hogy működik az európai agyelszívás?
Augusztus végén járta be a magyar internetet az Alpbuzz blog infografikája, amely az elmúlt tíz évben történt agyelszívás folyamatát és irányát mutatja be. A kutatás csak azokra vonatkozott akik legálisan és szakmájukban helyezkedtek el. Magyarország az agyelszívott országok listáján szerepel.
Az infografika szerint Magyarországot valamivel több mint 10 ezer szakképzett ember hagyta végzettsége megszerzése után. Az ábra azt is elárulja, merre mentek a legtöbben: 30 százalékuk az Egyesült Királyságba, 24 százalékuk Németországba, 16 százalékuk Ausztriába és 6 százalékuk Svédországba költözött.
Erre szomorú példa az egészségügyi dolgozók elvándorlása. Az elmúlt 5-6 évben több mint tízezren kértek hatósági igazolást külföldi munkavállaláshoz. Az idei első félévben sem lassult a kivándorlás üteme. A 25 és 29 év közötti, vagyis a szakvizsga előtt álló orvosok közül idén még többen kérték ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges igazolást, mint egy éve.
Az orvosok, az ápolók és a gyógyszerészek között legnépszerűbb célországok: Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria. Szintén népszerű Írország, Svájc és az északi skandináv országok.
Miközben a Magyarországról kivándorlók aránya még mindig magas, miniszterelnökünk az országunkat sokkal kevésbé érintő bevándorlással próbálja tematizálni a közbeszédet - ráadásul teljesen skizofrén módon egyszerre támogatja és ellenzi azt. Mielőtt azonban "Európa erős embere" megmondaná, milyen migrációs politikát kellene követnie az Uniónak, talán érdemes lenne az elvándorlás problematikájával kezdeni valamit.
