A tavaszi országgyűlési választások előtti téli hónapokban a felduzzasztott közmunkás létszámmal a kormány képes volt kozmetikázni a szezonalitásnak köszönhetően alacsony foglalkoztatottsági adatokat: az idei első negyedévben a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4 milliót. A téli közfoglalkoztatásba a célként kijelölt 200 ezer helyett végül majdnem 230 ezer embert sikerült bevonni.
Közvetlenül a választás után felmerült, hogy a közmunka ilyen mértékű kiterjesztése fenntarthatatlan, a közmunkásokat szélnek eresztik. Ezt támasztja alá, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint májusban 100 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma.
Majd májusban Lázár János bejelentette, hogy nem lesz hátra arc: az államnak május 1. és december 31. között éves szinten 200 ezer embernek kell biztosítania közmunkát, ami legalább annyi ember, mint amennyi május 1-je előtt dolgozott, sőt bizonyos településeken több is. Azóta újra teljes fordulatszámmal dübörög a közmunka és az önkormányzati választások után sem lesz megállás.
Januártól a közfoglalkoztatásért járó havi bér, a teljes munkaidő esetén bruttó 77 ezer 300 forint vagy 99 ezer 100 forint között alakul. Ez nettóban 50 ezer 632 forint és 64 ezer 911 forint közötti keresetet jelent. Ha az illetőnek vannak gyerekei, akkor számuktól függően nőhet a nettó kereset a családi adókedvezménynek "köszönhetően". A legnagyobb probléma azonban kezeletlen maradt: a közmunkásbér a minimálbérhez hasonlóan nem elég a létminimumhoz sem.
forrás: nograd24.hu
Folytatódik a közmunka csúcsra járatása
A tavaszi országgyűlési választások előtti téli hónapokban a felduzzasztott közmunkás létszámmal a kormány képes volt kozmetikázni a szezonalitásnak köszönhetően alacsony foglalkoztatottsági adatokat: az idei első negyedévben a foglalkoztatottak száma meghaladta a 4 milliót. A növekedés annak volt köszönhető, hogy a kormány túlteljesítette vállalását. A téli közfoglalkoztatásba a célként kijelölt 200 ezer helyett végül majdnem 230 ezer embert sikerült bevonni.
Közvetlenül a választás után azonban olyan hangokat lehetett hallani, hogy a közmunka ilyen mértékű kiterjesztése fenntarthatatlan: több polgármester arról számolt be a Népszabadságnak, hogy legalább ötven százalékkal csökkenteniük kell a programban dolgozók számát a következő hónapokban. De a hvg.hu sem tudott meg jobb híreket a közmunkaprogramok folytatásával kapcsolatban. A vs.hu szerint pedig a nagyjából 200 ezer közmunkás kapott értesítést arról, hogy ne a munkaügyi központban jelentkezzen újból munkáért, hanem előbb egy adatlapot töltsön ki, amelyet az őket foglalkoztató intézmény küld majd be a kormányhivatalok közfoglalkoztatási osztályára. Magyarul, a hivatalok is így próbáltak felkészülni a várható tumultusra.
Ezt támasztja alá, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat szerint májusban 100 ezer fővel ugrott meg az álláskeresők száma.
Nincs hátra arc
Majd májusban Lázár János bejelentette, hogy nem lesz hátra arc: az államnak május 1. és december 31. között éves szinten 200 ezer embernek kell biztosítania közmunkát, ami legalább annyi ember, mint amennyi május 1-je előtt dolgozott, sőt bizonyos településeken több is. Ezért a kormány egy határozatban írta elő a belügyminiszternek, hogy készítse elő májustól az év végéig havi átlagban 200 ezer ember egyidejű közfoglalkoztatását, illetve mérje fel ennek forrásigényét.
A BM szerint a további létszámnövelés 43 milliárd forintba kerül, és év közben felvetődő igények kielégítésére még 4,3 milliárd forint szükséges. Tehát a korábban a közfoglalkoztatásra jóváhagyott 183,8 milliárd forintot emelik tovább 47,3 milliárddal. Lázár bejelentése óta újra teljes fordulatszámmal dübörög a közmunka és az önkormányzati választások után sem lesz megállás. A végső cél, hogy a kormány 2015 januárjától minden munkaképeskorú, egészséges embernek legalább közmunkát biztosítson.
A közmunka ilyen mértékű fenntartása a foglalkoztatottság terén kétes siker: a versenyszférának továbbra sincs elegendő forrása arra, hogy elegendő embert foglalkoztasson, amit legalább enyhít a külföldi munkavállalás szociális szelepként való működése.
A minimál- és közmunkásbér is a létminimum alatt
A Központi Statisztikai Hivatal idén is közzétette a létminimumösszegeket, de harmadik éve nem közlik, mennyien is élnek ez alatt. Utoljára 2010-ben közölték a létminimum alatt élők százalékos arányát, ekkor 37 százalék, azaz 3,7 millió ember élt a küszöb alatt. Pontos adatot immár nem tudunk, de a bűvös 4 milliós határt már 2012-ben átléphette a létminimum alatt élők száma.
Ez egymillióval több, mint a kétezres évek elején. Mindenesetre a létminimum összege jócskán lehagyta a nettó minimálbért: 2013-ban egy egyedülálló felnőttnek 87 ezer 510 forintra, egy két felnőttből és két gyerekből álló családnak 253 ezer 779 forintra, míg egy egyedülálló nyugdíjasnak 78 ezer 759 forint jövedelemre lett volna szüksége a létminimum eléréséhez. A tavalyi érték minimálisan nőtt a 2012-hez képest: akkor 85 ezer 960 forintra lett volna szüksége egy felnőttnek a megélhetéshez a KSH szerint.
A bruttó minimálbér jelenleg 101 ezer 500 forint, de ez nettóban mindössze 66 ezer 483 forintot jelent, vagyis még az idei nettó minimálbér is messze alatta marad a KSH által meghatározott egy főre jutó tavalyi létminimumösszegnek.
Januártól a közfoglalkoztatásért járó havi bér, a teljes munkaidő esetén bruttó 77 ezer 300 forint vagy 99 ezer 100 forint között alakul. Ez nettóban 50 ezer 632 forint és 64 ezer 911 forint közötti keresetet jelent. Ha az illetőnek vannak gyerekei, akkor számuktól függően nőhet a nettó kereset. A közmunkás minimálbérnél 3 gyereknél 76 ezer 141 forintot, 2 gyereknél 70 ezer 632 forintot, 1 gyereknél pedig 60 ezer 632 forintot jelent. Mint könnyen belátható, ez még messzebb van a létminimumösszegektől.
