Orbán Viktor 2013-ban külön jelezte, hogy a kisebb parlament miatt kieső képviselőkről gondoskodni fognak, mint mondta: „Azoknak is meglesz a helye a hivatalokban, állami cégekben, akik az országos politikai pálya elhagyására kényszerülnek.” A Fidesz vezetősége beváltotta ígéretét, valóban nem maradt olyan csalódott fideszes ex-képviselő, aki a csökkentett létszámú országgyűlésből kiszorulva ne kapott volna kompenzációként vezetői állást valamely hivatalnál vagy állami cégnél.
A Fidesz káderpolitikája következtében azonban semmi értelme nem volt a „kisebb parlament” ígéretének, mivel a kieső képviselőket szinte minden esetben jól fizető állásokba helyezték el a közigazgatás berkein belül. Több ex-képviselőt pedig már a választások előtt „ejtőernyőztek” olyan intézmények vezetői pozícióiba, ahova nagyon nem ártott volna független szakértőket kinevezni.
Orbán mindenkinek talált valamit
Orbán Viktor számára az elmúlt ciklus egyik legnagyobb feladatát az jelentette, hogy miképpen fogja megoldani azon párttársainak a további karrierjét, akik a kisebb, 199 fős parlament létrehozásának következtében kiszorulnak az országgyűlésből. Orbán már 2009-ben, mint az akkori legnagyobb ellenzéki párt vezetője világossá tette, hogy a parlamenti létszám tervezett csökkentése számos fideszes kimaradásával fog majd együtt járni. Mostanra azonban teljesen világossá vált, hogy a „kiszorulás” nem azt jelentette, hogy a fideszesek döntő többségének búcsút kellett volna mondania a zsírós állami pozícióknak, avagy ne adj isten a versenyszférába kellett volna menniük szerencsét próbálni.
A Fidesz káderpolitikája következtében kormánypárti politikusok szállták meg az elvileg független intézményeket, ily módon bomlasztva szét a fékek és egyensúlyok rendszerét. Fideszes országgyűlési képviselőből egyik napról a másikra alkotmánybíró lett (Balsai István és Salamon László), jegybank elnök (Matolcsy György), vagy pedig köztársasági elnök (Schmitt Pál). Elvileg függetlennek számító gazdasági kulcspozíciókba is volt fideszes országgyűlési képviselők kerültek, úgymint az Állami Számvevőszék élére (Domokos László), vagy az Államkincstár vezetői pozíciójába (Dancsó József). Ezeknél jóval kisebb súlyú pozíciókba is (ámde ugyancsak magas fizetéssel) saját embereket ültettek például a járási hivatalok, vagy sportszövetségek élére.
A Fidesznek egyedül azokkal a képviselőkkel nem kellett különösebben foglalkoznia, akik a 2014-es önkormányzati választás után polgármesterként, alpolgármesterként, megyei közgyűlési elnökként vagy alelnökként folytathatták tovább politikai karrierjüket. Egész pontosan az előző parlament tagjai közül negyvenhatan polgármesterként, kilencen alpolgármesterként, ketten főpolgármester-helyettesként, kilencen pedig megyei közgyűlésvezető pozícióban dolgozhatnak tovább. Túlnyomó többségük fizetése meghaladja a havi félmillió forintot.
Fékek és egyensúlyok szétbomlasztása:
Az előző országgyűlés két fideszes képviselőjéből is alkotmánybíró lett: Balsai István 2011. augusztus 31-én mondott le mandátumáról, a helyét akkor Láng Zsolt foglalta el. Salamon László 2013 februárjában távozott a parlamentből, miután alkotmánybíróvá választották. Mandátumát ekkor Gaal Gergely vette át.
Többek között ezekkel a lépésekkel az Alkotmánybíróságot (Ab) is megtörte a kétharmad, állapította meg közös elemzésben az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért. Civil jogvédők megvizsgálták az Ab 2011 és 2014 közti ítélkezési gyakorlatát, és az megdöbbentő eredményt hozott: a testület Fidesz által jelölt és megválasztott tagjai szinte kizárólag a kormányoldal számára kedvező döntéseket támogattak.
A VS.hu által készített videó tökéletesen bemutatja, hogyan szállta meg a Fidesz az Alkotmánybíróságot:
A Fidesz nem csak az Alkotmánybíróságot gyengítette meg, több olyan gazdasági szerv élére is pártpolitikus került, ahová nem ártott volna valamilyen független szakértőt kinevezni: az Európa Tanácsban is megfordult Braun Márton például jelenleg a Vállalkozásfejlesztési Alapítványban ügyvezetőként dolgozik havi 1,1 millióért. Dancsó József 2014. február 1-jén lemondott mandátumáról, miután kinevezték a Magyar Államkincstár elnökéve. Mandátumát a ciklus végéig nem töltötték be.
Domokos László az Állami Számvevőszék elnökévé történt megválasztása után 2010. július 4-ei hatállyal lemondott mandátumáról. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökévé történt kinevezése után, 2013. június 30-ai hatállyal lemondott mandátumáról. Személyében tényleg egy valódi „független” személyt köszönthetünk, mivel az ex-képviselő 2011 és 2013 között Fejér megye kormánymegbízottja is volt egyben.
Kupcsok Lajos jelenleg a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, ahol havi 1,1 milliót keres. Sebestyén László politikai jövője bár bizonytalan, de ő főmérnök az állami vagyonkezelő tulajdonában lévő Észak-magyarországi Regionális Vízművek Rt.-nél, ahol havi egymillió a fizetése. Matolcsy György kénytelen volt lemondania a mandátumáról 2013 márciusában, miután a Magyar Nemzeti Bankelnökévé választották.
Orbán azzal indokolta kinevezését, hogy minden érv mellette szól. Mi inkább úgy fogalmaznánk meg a miniszterelnök megállapítását, hogy éppenséggel minden érv ellene szólt, hogy egy független „unortodox pápát” ilyen pozícióba emeljenek.
Akik szintén jól jártak
Lukács Tamás, volt kereszténydemokrata képviselő azután lett hat évre a rendőri visszaéléseket vizsgáló Független Rendészeti Panasztestület tagja, hogy előtte ő maga is megszavazta az erről szóló előterjesztést. Korábban nem tölthette volna be ezt a posztot, de a politikus további karrierje érdekében módosították a törvényt. Kupper András egészen 2015 április végéig a Zeneakadémia igazgatója volt, azonban Balog Zoltán javaslatára távozni kényszerült az intézmény éléről, mivel a rektorral való együttműködésének a hatékonysága „nem alakult az elvárásoknak megfelelően”.
Spaller Endrét Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nevezte ki a Nemzeti Innovációs Hivatal elnökévé február 1-jei hatállyal. A volt országgyűlési képviselő államtitkári fizetést kap, azaz havi járandósága 1 millió forint. Székyné Sztrémi Melindát Klik tankerületi igazgatónak nevezték ki. Külön érdekesség, hogy három embert is el kellett mozdítani eddigi helyeikről, hogy a volt képviselő-asszony megkaphassa ezt a pozíciót. Az igazgatói székbe annak ellenére ülhetett bele, hogy nincs se pedagógus-, se közigazgatási szakvizsgája.
A legtovább Zsiga Marcellért és Pállfy Istvánért kellett szorítani, sokáig ugyanis nem lehetett tudni, vajon mihez is fog kezdeni a két kormánypárti „botránynagyágyú”. Mindkettőjüket megtalálta a szerencse, de főleg Zsigát: a fideszes politikust januárban nevezték ki a Szerencsejáték Zrt. egyik leányvállalatának élére. Ő volt az, aki még 2012-ben azt mondta, hogy meg lehet élni havi 47 ezer forintból. Biztos igaza lehet, jelenleg ugyanis naponta megkeresi ezt az összeget. Pállfy a köztévénél folytatja a pályafutását, a nemzetközi kapcsolatok területén dolgozva.
Legvégül:
A fenti listában előfordulhatnak kisebb pontatlanságok, idő közbeni változások, azonban a trend egyértelmű, több dologra vitathatatlanul rávilágít.
Egyrészt, a Fidesz káderpolitikájának következtében semmi értelme nem volt a kisebb parlamentnek, mivel a kieső képviselőket szinte minden esetben jól fizető állásokba helyezték el a közigazgatás berkein belül, olykor egyes posztokat számukra hoztak létre. Másrészt, a Fidesz „nem hagyunk senkit az út szélén” káderpolitikája a fékek és ellensúlyok rendszerét is derékba törte: olyan helyre ejtőernyőztették a patkóból kiszoruló fideszes pártpolitikusokat, ahová elvileg független szakembereket kellett volna tenni. A fékek és ellensúlyok rendszerének, a demokráciák alapjának tekinthető oszlopokat így egymás után, hatékonyan döntötték le.
Harmadrészt, jól látszik, hogy a behódoló, szavazógépszerű lesilányított képviselői attitűd termett babérokat a kormánypárt berkein belül, a szakmaiság és önálló véleményalkotás messze kerülendő volt a patkóból kikerült kormánypárti politikusoknak.
