A magyar nettó átlagfizetés ugyanis nem csak a lengyeleknél, de a szlovákoknál is rosszabbul teljesít. Havi ötvenezer forinttal többet vihet haza egy szlovák átlagkeresetű polgár, mint magyar társa pár kilométerrel arrébb. Az elektromos energia után nagyjából ugyanannyit fizetünk, mint más régiós országoknak, de mivel kicsivel kevesebb a közteher, a bruttó ár Bulgária után nálunk a második legalacsonyabb. A gázárak esetében is hasonló a helyzet, hiszen nálunk csak a románok tudnak olcsóbban hozzájutni a gázhoz az egész Európai Unióban.
Hiába azonban a kedvező ár, mi még mindig soknak érezhetjük a hó végi rezsiszámlákat. Ennek a magyarázata sajnos igen egyszerű: nem a rezsi drága, hanem a mi béreink rendkívül alacsonyak. Egy napi munka után átlagosan egy osztrák közel kétszer annyi gázt és villamosáramot tud vásárolni, mint mi. Még sokkolóbb eredmény jönne ki, ha nem az egész Magyarországra vonatkozó átlagkeresettel számolnák, hanem mondjuk csak a kelet-magyarországiéval, ahol jóval alacsonyabbak a bérek.
A rezsicsökkentés ráadásul szociális szempontból zsákutca. A legszegényebbek helyett a gazdagabbakat segíti. A „leg” 20 százalék majdnem havi egy ezrest spórolt a 2012-hez viszonyítva, a leggazdagabb ötöd pedig két és félszer ennyit takarít meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően. Mindeközben a szlovákok is jócskán elhúztak mellettünk: a nettó havi átlagbér az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint Szlovákiában nettó 665 euró (kb. kétszázezer forint) volt. A magyar átlagbér 130 euróval marad el a szlováktól, százötvenöt ezer forint körül mozog.
Mit csinálnak Lázárék?
A kormány nem áll le, tovább kívánja folytatni a rezsicsökkentés politikáját: Lázár János legutóbb azt mondta, hogy a közeljövőben olyan megállapodások várhatóak, amelyekkel az Első Nemzeti Közműszolgáltató a gáz- után az áramszolgáltatást is megkezdheti a jövő félévben. Lázár azt is elmondta, hogy megkezdődtek azok a tárgyalások, amelyek nyomán mintegy 90, önkormányzati távhőszolgáltató vállalat állami érdekkörbe kerülhet. Így a nemzeti közműszolgáltató olcsó gázt, olcsó áramot és olcsó távhőt szolgáltathat majd a miniszter szerint. Ezen kívül Lázár arról is beszélt, hogy a társasházi gázmérőórák tervezett cseréje újabb rezsicsökkentést fog jelenteni.
Az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. is ehhez hasonló közleményt adott ki: megkezdődött a nemzeti közműszolgáltatás villamosenergia-szolgáltatásának kialakítása, ezzel erősödik a lakossági energiaellátás biztonsága és a rezsicsökkentés tartóssá tétele az áramszolgáltatás területén is biztosítottá válik. Elvileg örülni kéne annak, ha végre van Magyarországon valami, ami nem növekszik, hanem csökken. Nagyon sokan még mindig rendkívül magasnak érzik a rezsiköltségeket (jogosan), de ennek a hátterében nem az áll, hogy a villany és a gáz ára itt Magyarországon rendkívül magas, míg máshol alacsony.
Majdnem nálunk a legolcsóbb a gáz és a villamos áram
Az Európai Unióban az elmúlt évben 2,9 százalékkal nőtt az áram és 2 százalékkal a gáz ára. Magyarország azon kevés országok közzé tartozik, ahol csökkentek a rezsiköltségek egy év alatt. 2014 végére közel tíz százalékkal kellett kevesebbet fizetni az áramért, mint egy évvel azelőtt. Ugyanezen időszakban a gáz ára 13 százalékkal csökkent. Nálunk az egész EU-ban csak a bolgárok fizetnek kevesebbet az áramért és a románok a gázért. A szomszédos EU-tagállamok árait vizsgálva ez láthatjuk:
Magyarországon közel feleannyiba kerül a gáz és a villany, mint Ausztriában, mégis, egy napi munka után egy osztrák közel kétszer annyi gázt és villanyt tud vásárolni, mint mi. Innen is látszik, hogy nem a rezsi drága, csak egyszerűen rendkívül alacsonyak a bérek Magyarországon.
Igaz, ugyanezt a jelenséget lehet a szomszédos EU-tagállamokban, Szlovákiában, Romániában és Horvátországban is megfigyelni. Ausztrián kívül Szlovénia az, ahol egy napi fizetésből némileg több villamosáramot és gázt tudnak vásárolni. Még sokkolóbb eredmény jönne ki, ha nem az egész Magyarországra vonatkozó átlagkeresettel számolnánk, hanem mondjuk csak a kelet-magyarországiéval, ahol jóval alacsonyabbak a bérek.
Bár a rendszerváltás után sokan úgy gondolhatták, hogy a hazai bérek idővel felzárkóznak a nyugati országok színvonalához, ám az elmúlt 25 évben gyakorlatilag elhanyagolható volt a felzárkózás mértéke. Az alacsony magyar nettó fizetés a szlovák Postabank elemzői szerint az alkalmazottak nagyobb adó- és járulékterheivel magyarázható. Az alacsony keresetűek adóztatása nőtt az elmúlt években, így nálunk van az EU második legnagyobb terhelése. Az éves nettó átlagkereset terén Magyarország az EU harmadik, a bruttó bérköltség tekintetében pedig az ötödik legalacsonyabb értékét produkálja.
Ezen kívül sajnos nem csak a béreink rendkívül alacsonyak, hanem ebből kifolyólag szinte még megtakarításaink sincsenek. Átlagosan fejenként 2,1 millió forintos megtakarítással rendelkeznek a magyarok, az összeg jelentősen elmarad a nyugat-európai 23,9 millió forintos átlagtól, és lényegesen alacsonyabb a kelet-közép-európai térségben élők átlagosan 3 millió forintos megtakarításánál is.
Rezsicsökkentés negatív hatásai
A kormány „csodafegyvere” nem csak azért veszélyes, mert a mesterséges árcsökkentésnek rendkívül nagy torzító hatásai is lehetnek, hanem mert a „rezsiháború” miatt csupán idén több mint 100 milliárd forint adóbevételtől esik el az államkassza, amelyet a kormány az adóterhek növelésével pótol, nem is kicsit. Ha a megnövekedett lakossági adóterheket és a rezsicsökkentés miatti lakossági megtakarításokat összevetjük, nem várt eredmény kapunk. 2013 óta a megnövekedett adóterhek miatt összességében csaknem 140 milliárd forinttal kevesebb maradt a háztartásoknál, mint a rezsiharc előtti években.
Ráadásul a nagy energiával lefaragott 5-10 százalék már nem sokat jelent, ha EU-s szinten ilyen alacsony gáz és villany árakról beszélhetünk egyébként is. Sokkal könnyebben lehetne a családokon segíteni, ha nem a rezsicsökkentést erőltetnénk tovább, hanem a legszegényebbek számára szociális alapon juttatnánk támogatást, egyébként pedig a béreket próbálnánk megemelni.
Hogyha már azonban mindenképp a rezsicsökkentést kell erőltetni, akkor át lehetett volna gondolni a sávos csökkentést, amely által a rászorulók nagyobb arányban lennének kezdeményezettek, a gazdagok pedig kevésbé, jelenleg ugyanis igazán jól a rezsicsökkentéssel csak a tehetősebbek járnak.
A kormány „szuper fegyverét” a különböző jövedelemmel rendelkező háztartások ugyanis nem egyenlő mértékben használták ki. A legszegényebb 20 százalék majdnem havi egy ezrest spórolt a 2012-hez viszonyítva, a leggazdagabb ötöd két és félszer ennyit takarít meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően. A gazdagabbak számára aránytalanul többet juttató rezsicsökkentés (az Orbán-kormány sok más intézkedésével egyetemben) csak tovább mélyítette a szegények és a gazdagok közötti óriási szakadékot.
Jöhet az új rezsicsökkentés?
Egyelőre úgy tűnik, hogyha már a kormány spin-doktorainak legújabb „szuper fegyvere”, a menekültkérdéssel való uszítás nem nagyon válik be, akkor legalább a jól bevált receptet előveszi, hogy visszaszerezze a szavazóit. Lázár János bejelentése nyomán ugyanis elindul az „Állami Rezsicsökkentés”, ami elsőnek egy kérdőív formájában bukkant fel. Kilenc tétel közül lehet kiválasztani, melyik az a négy, amelyet a jövőben inkább nem fizetnénk, vagy ha igen, akkor kevesebbet. A listán olyan tételek szerepelnek, mint az erkölcsi bizonyítvány igénylése, ellopott autó forgalomból való kivonása vagy a felsőoktatási felvételi alapdíj befizetése, de a tizedik mezőbe mi is beírhatjuk, ha valami olcsóbbítanánk.
Persze nagyon sokan szeretnénk, ha minden olcsóbb, sőt ha ingyen lenne, ámde ezzel maximum az államadósságot növelhetjük, „egyről a kettőre” nem képes eljuttatni az efféle gondolkodás. Alapvetően arra kellene törekedni, hogy hogyan lehet a gazdaság teljesítőképességét, leginkább a kkv-szektort fenntarthatóan növelni, mert ez fog magasabb béreket hozni Magyarországon is. Bármennyire is közhely, sokkal értelmesebbnek tűnik nagyobb tortát sütni, mint az egyre kisebb torta szeleteit újraszabni.
