Hiába drágítja a kormány egyre inkább a cigaretta árát: mégsem csökken a rendszeresen dohányzók száma Magyarországon. A haszon jó részét ráadásul a kereskedők helyett a feketepiac kaparintja meg. Tavaly az eladások ugyanis ismét negatív rekordba csaptak át, ezért az elmúlt két évben majdnem 60 milliárd forintot bukott az állam a dohánytermékek adóján. A jövedelmezőség érdekében megnövelt árrés és a trafikrendszer bevezetése tehát pont ellentétes hatást váltott ki: illegális termékekhez tereli a fogyasztókat, ez pedig sok tízmilliárd forinttal csökkenti az állami bevételeket is.
Mindeközben vannak, akik nagyon jól jártak a kormány dohánypiaci agymenéseivel. Köztük van Lázár János tanácsadója és barátja, Sánta János is, aki mellesleg a Continental Zrt. elnöke. Miután laptopjáról megírták a trafiktörvényt, érdekeltségei valahogy elnyerték a trafikkoncessziók tíz százalékát. Több mint ötszáz trafikja aztán szerencsésen járt a dohányipari különadó bevezetésénél is, a törvény ugyanis véletlenül igencsak jó helyzetbe hozta a szerencsés vállalkozót.
Legutóbb pedig cége konzorciumban elnyerte a jogot, hogy teríthesse a dohányt a kiskereskedőknek az egész országban. Bár a rendelkezés piactorzító jellege egyértelmű, cserébe eszméletlen profitot hajt: évente 6 milliárdot simán kereshet Lázárék törvényével a konzorcium - ennyit veszítenek az adófizetők azzal, hogy az állam átengedi az elosztás jogát. Cserében nekünk marad a dráguló cigi vagy a növekvő feketepiac.
Ha sosem hallottál a trafikmutyiról...
Az elmúlt négy év mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedő helyet foglal el a magyarországi korrupciótörténetben. Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben az évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket. Hiába került nyilvánosságra egy akkori fideszes képviselő lelkiismerete nyomán egy olyan hangfelvétel, amely alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pártszimpátia alapján osztogatták a trafikkoncessziókat, nem történt semmilyen érdemleges ellenlépés az ügyben, a fideszes trafikok továbbra is élnek és virulnak.
A kormány által erőltetett dohánykereskedelem-átalakításnak elvileg kimondott célja volt, hogy hazánkban visszaszoruljon a cigarettázók száma. Az eredmény végül az lett, hogy az elmúlt években úgy növekedett a rendszeresen dohányzók aránya, hogy közben évről évre kevesebb cigaretta fogyott a dohánypiacon, nem úgy a feketepiacokon.
A csökkenő cigarettaeladás miatt az elmúlt két évben majdnem 60 milliárd forintot bukott az állam a dohánytermékek adóján. Ráadásul ahogy a legális dohánypiac egyre szűkül, a lefoglalt csempészcigi mennyisége egyre nő. Tavaly négyszer több vágott és finom dohányt foglaltak le itthon a NAV munkatársai, mint 2013-ban. Míg két éve 6,7 tonna volt a lefoglalt mennyiség, addig 2014-ben már 27 tonna.
...és akkor itt a trafikmutyi 2.
Mint azt tudjuk, a trafikmutyit megalapozó törvény "béta változatát" Sánta János, a Continental Zrt.elnökének gépén írták meg anno. A törvényt egyébként már 2009-ben kezdte előkészíteni a Fidesz, na persze a Continentallal közösen. Az sem titok, hogy ezután hogy hogynem, bizonyíthatóan több mint ötszáz, (a valóságban valószínűleg még ennél is jóval több) koncesszióhoz juttatta a kormánypárt a cég érdekeltségeit, amely a kiosztott engedélyek kb. 10 százaléka. De ez sem volt elég kivételezés Lázár János jó barátjának. Cégét újabb többmilliárdos előnyhöz juttatta a a kormány, amikor úgy írták meg a dohányipari különadóról szóló törvényt, hogy az véletlenül a haveri céget hozza helyzetbe.
De a habot a tortára Lázárék csak nemrég tették fel: 2015 májusától a dohánygyárak/nagykereskedők és a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget iktattak be. A nemzeti dohányboltok csak innen vásárolhatnak árut. Anno a parlamentnek benyújtott tervezet szerint a 400 milliárdos dohánypiacon, 3 százalékos árréssel évi 12 milliárd forint bevételhez és kb. 6 milliárd forint haszonhoz juthatott a szerencsés kiválasztott. Nem akarunk lelőni a poént, de az kiírási feltételeknek sem a Philip Morris, sem a BAT nem felelt meg. Így aztán egyetlen lehetséges pályázó maradt: a Continental.
És végül az ismeretség kemény munka megtette a hatását: a Continental és a British American Tobacco konzorciumban nyerte a kiskereskedők ellátásának jogát. A Continental a Világgazdaság szerint 80 százalék részesedéssel bír a társaságban, és a kormány még a határidőt is kitolta az ellátás megszervezésére, mert a két gyártó még sehogy sem állt a pályázattal.
Érdekes az is, hogy az állam összesen 600 millió forintot kér a konzorciumtól azért, hogy a dohányt terítse a kiskereskedőknek, majd beszedje érte a dohányt. Főleg annak fényében, hogy ezen legalább 6 milliárdot kereshet a konzorcium.
És ha valaki esetleg még mindig nem érti, hogy a kormány miért alakította át a dohánypiacot, valamint a kiskereskedelem haveri kézbe juttatása után miért is fordult a nagykerbevétel felé, annak ajánljuk szíves figyelmébe a Portfolio remek ábráját az árrésekről a dohánypiac átalakítása előtti és azutáni állapotról. Az, hogy az állam által kijelölt dohányelosztó piactorzító hatású, a többi nagykereskedőt kiszorítja a piacról, ezáltal munkahelyeket szüntet meg, már senkit sem érdekel. A magyaroknak pedig marad a drága cigaretta, és az egyre növekvő feketepiac.
