Hol vannak már azok az idők, amikor Orbán Viktor azt ígérte, hogy a Fidesz véget vet a szocialisták „uram-bátyám” típusú kormányzásának, és lezárja azt a korszakot, amelyet csak és kizárólag a hatalmon lévő politikai erő üzleti érdekei mentén alakítottak ki?
A szép választási ígéretek után kormányra kerülve a Fidesz egyre több és több olyan jogszabályt fogadott el (bármiféle kontroll nélkül), amelyek célja mindössze annyi volt, hogy kedvezzen, vagy épp ellenkezőleg, nehéz helyzetbe hozzon bizonyos személyeket és/vagy üzleti köröket. Az elmúlt időszakban ez a fajta személyre szabott törvénykezés már olyan méreteket öltött, hogy még követni is nehéz hol tartunk éppen. Szerencsére, mi azért időről időre igyekszünk összeszedni azokat a jogszabályokat, amelyekben ez leginkább tetten érhető. Itt a legfrissebb adag.
Bár a vasárnapi zárva tartás a kormány szerint elvi, az emberek pihenését szolgáló döntés volt, az ehhez szükséges lex boltzár érdekes módon csaknem azonos egy pár hónappal korábban, a magyar tulajdonú kereskedelmi láncok által íródott lobbianyaggal. Júniusban hirdették ki a lex Garancsit, és most hogy egy baráti oligarchához került a plakátbiznisz élére, újra lehet plakátolni, hirdetéseket elhelyezni az utak mentén villany- és telefonpóznákon, hisz a baráti plakátcég plakátjai már sokkal kevésbé veszélyesek az autósokra. De a baráti kaszinók sem tejelnek rosszul, most hogy az egész piacot leosztották Vajnáéknak.
Lex boltzár
Élelmiszerre, kozmetikumokra, kávéra, alkoholos és alkoholmentes italokra összesen 3210 milliárd forintot költöttünk 2013-ban. Ekkora mértékű a fogyasztás (a piac), amelyet a zárva tartással 2015-től újraelosztott a kormány. Az intézkedés nyilvánvaló hatása a fogyasztás meghatározott körű üzletekbe való terelése, vagyis jogszabályi változásokkal a leginkább multinacionális vállalatok kezében lévő hipermarketek vevőkörének átcsatornázása más, leginkább hazai kézben lévő kisebb üzletekbe.
Bár az intézkedés bevezetése óta több mint kétezer fővel csökkent az alkalmazottak száma a kereskedelemben, valamint a Portfolio KSH adataira alapozott mérései szerint a túlórák pedig öt éve nem látott „magasságokban” járnak, a kormány mégis kitart.
Több vezető kormánypárti politikus is egyértelművé tette az elmúlt hónapokban, hogy a kormány ki fog tartani a vasárnapi zárva tartás mellett, sőt, utalva a balatonfenyvesi CBA-ra, – amely egyetlen málnaárus miatt piaccá nyilváníttatta magát, hogy így mentesüljön a szigorú szabályok alól – közölték, hogy minden ilyen próbálkozást le fognak majd törni. Kovács Zoltán kormányszóvivő kijelentette, hogy a vasárnapi pihenőnap bevezetése egy elvi döntés, amely mellett kitart a kormány.
Az atlatszo.hu által közzétett dokumentumokból azonban az tűnik ki, hogy vasárnapi boltbezárás kapcsán nem elvi-, hanem sokkal inkább lobbikérdésről kell beszélni. A vasárnapi boltzárat megalapozó lobbianyagból kiderül ugyanis, hogy az intézkedéseknek nem voltak munkavállalói oldalról érvei, az egyedüli cél nem volt más, minthogy a nemzetközi tulajdonú üzletláncokkal szemben a magyar tulajdonú kereskedelmi vállalkozásokat (CBA, Coop és Reál) hozzák helyzetbe. (Még ha a balatonfenyvesi eset kapcsán korrigálni is kellett némileg.)
Végül ugyanis az összes törvénymódosítás pont úgy történt, ahogy a lobbisták akarták, s a dokumentumokban szó sincsen munkavállalói érdekekről. A lobbianyagot az átlátszó hozta nyilvánosságra, abból itt lehet szemezgetni:
Lex Garancsi
Három éve, 2012-ben tiltották be a közutak melletti villany- és telefonpóznákon való plakátelhelyezést. A kormány hivatalos indoklása szerint azért, mert az balesetveszélyes... A valódi ok viszont inkább abban keresendő, hogy az oszlopokra helyezhető reklámokkal akkor még a spanyol érdekeltségű Esma-csoport foglalkozott, ami a Simicska Lajoshoz köthető Mahir-cégcsoport konkurenciája volt. Az Esma 2012-es tiltás után gyakorlatilag csődbe ment, a spanyol tulajdonosok részben kivonultak az országból.
Ez már csak azért is tűnik valószínűbb oknak, mert azóta az Esmába beszállt a kormányfővel közismerten jó kapcsolatot ápoló Garancsi István is. S láss csodát, hirtelen újra engedélyezték az oszlopokon elhelyezett hirdetéseket. Mit nekünk balesetveszély!
Az autósok biztonsága természetesen elsődleges fontosságú a kormány számára - egészen addig, amíg egy haverhoz nem kerül a plakátbiznisz. A mutyinak megágyazó lexet júniusban hirdették ki, azóta lehet újra plakátolni, hirdetéseket elhelyezni az utak mentén a villany- és telefonpóznákon. Ennek haszna pedig mostanra nem a külföldi multit (ESMA), hanem többek közt Garancsi Istvánt, Orbán bizalmasát gazdagítja.
Garancsi István, a Videoton FC tulajdonosa Orbán Viktor miniszterelnökkel | Forrás: origo
Jól tejelnek a nemzeti kaszinók a lex Vajna miatt
2013 novemberében a szerencsejáték törvényt módosítva a kormánytöbbség úgy döntött, a nemzetgazdasági miniszter kiemelt díj ellenében pályázati eljárás nélkül is koncessziós szerződést köthet legfeljebb öt játékkaszinó üzemeltetésére azokkal a szerencsejáték-szervezőkkel, akiket megbízhatónak tart. Nem volt már tehát szükség a trafikoknál használt szubjektív értékelési szempontokra sem ahhoz, hogy a koncessziókat a megfelelő kezekbe juttathassák. Varga László nemzetgazdasági miniszternek egyszerűen csak meg kellett neveznie a győzteseket, Andy Vajna filmügyi kormánybiztost és Szima Gábor vállalkozót.
A másik, talán még ennél is fontosabb változás a novemberi módosításban az volt, hogy a szerencsejáték-szervezők levonhatják játékadójukból a koncessziós díj összegét. Ezzel óriási adótehertől esett el az államkassza, viszont ugyanennyivel jártak jobban a kaszinótulajdonosok. Csak az Andy Vajna érdekeltségébe tartozó Las Vegas Casino a módosításnak köszönhetően az előző évnél 1,6 milliárd forinttal kevesebbet, összesen 300 millió forint körüli összeget fizethetett az államnak.
Ezzel teremtették meg a lehetőségét annak, hogy mind a 11 kaszinó, amelyre koncessziót adnak ki, nyereségesen működhessen az előzőleg letarolt piacon. Az már mellékes, hogy a játékadóból származó állami bevételeket persze földhöz vágta az új szabályozás:
A piac bekerítésével, majd az állami támogatásokból - a koncessziós díjat ugyanis bizonyos feltételek mellett visszaigényelhetik Vajnáék - meggazdagodott kaszinósok idén több mint hárommilliárd forintot igényelhetnek vissza a befizetett adójukból a lex Vajnának köszönhetően. A koncessziós díj a zsebben, az egész ország kaszinópiaca a zsebben, a piac forgalma pedig évente elérheti akár a 200 milliárd forintot is. Így nem is annyira nehéz sikeres vállalkozónak lenni, nem igaz?
Lex Hungaroring
De a személyre szabott törvényhozás nem csak a gazdasági haszon elérése érdekében lehet hasznos: a Fidesz-kormány legújabb lexe ugyanis a hatályos magyar jogszabályokat kívánja felrúgni a repülő cirkusz kényelméért a lakók kárára. A Hungaroring környékén élők számára óriási probléma, hogy a versenypálya miatt jóval a zajkibocsátási határérték feletti zajt kénytelenek elviselni.
A Földművelésügyi Minisztérium egyszerűen oldaná meg a problémát: mindegy, hogy ez az általuk elfogadott Alaptörvénybe ütközik, de egyszerűen a határérték megemelését javasolják. Ehhez ugyanis „fontos nemzetgazdasági érdek fűződik”.
Mi érteni véljük, hogy fontos a Forma1 a kormánynak, ugyanakkor érthetetlen, miért nem a Hungaroring üzemeltetőit kötelezik arra, hogy költsenek a hatályos jogszabályok alapján szükségszerű zajvédelmi beruházásokra. Miközben szerte Európában a környezetvédelmi előírások tekintetében a szigorítás felé mozdul el a jogszabályi környezet. Magyarországon, a helyi lakosok tiltakozása ellenére a kormány egyszerűen kivételezne a Hungaroringgel. Érthetetlen, főleg úgy, hogy a cég beszámolói szerint az adózás utáni eredménye 2010 és 2013 között minden esetben pozitív volt.