2010-ben a kisebb, az olcsóbb állam ígéretével kezdte meg tevékenységét Orbán Viktor és kormánya. Addig sikerült is tartani, hogy a Bajnai-kormányhoz képest kevesebb minisztérium állt fel 5 évvel ezelőtt. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy kevesebb vezetővel vagy olcsóbban működne az új struktúra. Sőt, mára minden negyedik magyar az államnak dolgozik.
Az elmúlt évek során a kormányzati költségek jelentősen emelkedtek, ezen belül is ugrásszerűen nőtt - és továbbra is nő - a felső vezetők száma és jövedelme. A Fidesz nemrég pedig még a fizetési plafonjukat is eltörölte. Évről-évre nő az állami alkalmazottak száma is: a közigazgatásban 10 ezer fővel több bürokrata dolgozik, mint 5 évvel ezelőtt. Az Orbán-kormány apparátusában 2014 végén pedig 1552-vel többen dolgoztak, mint 3013-ban.
A Miniszterelnökség két év alatt a duplájára növekedett, és mostanra kétfejű lett. A háttérintézmények és a kormányhivatalok dolgozóival együtt a miniszterelnökségnél jelenleg 34 ezer ember dolgozik. Ráadásul az ígérettel ellentétben az állam összességében jóval többet költ önmagára, mint 2010-ben, de az oktatással, egészségüggyel már nem ez a helyzet.
Államtitkárok, helyettes államtitkárok és miniszteri biztosok mindenütt
A harmadik Orbán-kormány rekordszámú államtitkárral dolgozik, a 9 (lassan 10) minisztériumban összesen 51 államtitkár és 101 helyettes államtitkár kapott pozíciót. Ehhez jön még 51 miniszteri biztos, akik szintén helyettes államtitkári fizetést kapnak - hacsak főnökük másként nem rendeli. Egyértelmű tehát, hogy a bürokráciacsökkentés céljával az Orbán-kormány csúcsminisztériumi rendszere nem ért célt.
A parlamenti képviselőkkel ellentétben a kormány kinevezett államtitkárait és helyettes államtitkárait nem kötik összeférhetetlenségi törvények, vagyis bármilyen egyéb pozíciót elvállalva nyugodtan kiegészíthetik az így is több százezres fizetéseiket. Az államtitkárok alapilletménye 997 ezer forint, ezt az összeget nemrég több tisztségviselő esetében is 1 millió 296 ezerre emelték fel.
A helyettes államtitkároknál 748 ezer forint helyett 972 ezer lett az új alapilletmény. Ezen összegekhez csapódnak azok a plusz százezrek, amelyet mint állami cégek felügyelőbizottsági vagy igazgatótanácsi tagjaként kapnak egyes államtitkárok és helyetteseik.
A miniszteri biztosokra a Népszabadság számításai szerint csak idén 236 milliót költünk. Ők szintén egyfajta helyettes államtitkári posztot töltenek be: ők is több mint hétszázezer forintot keresnek, jár nekik a szolgálati autó és lehet titkárságuk is. Sőt még prémiummal is jutalmazhatják őket. Van már miniszteri biztosa az Ős-Dráva programnak, a bányanyitásoknak, Seszták Miklós fejlesztési miniszter pedig még a saját választókerületében lévő ipari park mellé is miniszteri biztost rendelt. A biztosok többek közt a kisebb Parlament miatt a listáról lemaradt egykori fideszes képviselők, akiket így kárpótol a kormánypárt.
Forrás: Népszabadság
Az állami vezetők fizetésére tehát minden eddiginél többet, évente több mint két milliárd forintot költ a kormány, és ehhez jön a legalább 100 millió forintos külön juttatás, szintén állami pénzből. A legjobban keresők fizetése elérheti akár a több mint másfél millió forintot. Az abszolút nyertes az a Balogh László, aki azon kívül, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára, az Államadósság Kezelő Központ igazgatósági elnöke is. Fizetése több mint egymillió hatszázezer forint.
Képviselők
A képviselők frontján sem alakultak puritánul a dolgok. A Blikk összegezte a politikusok számára bérelt irodák és szolgálati lakások szerződéseit. Eddig összesen 67 irodára és 41 lakásra szerződött le az Országgyűlés Hivatala - derült ki az összesített dokumentumokból. A keretszerződések 2017 végéig szólnak, s ha egyetlen eddig megkötött ilyen szerződést sem bontanak fel, úgy 762 millió forintba kerül majd a teljes bérleti díj.
Ezzel párhuzamosan az alapfizetések 232 ezer forintról csaknem 750 ezerre emelkedtek, így láthatjuk, hogy hiába lett kisebb - a 386 főről 199 főre csökkent – országgyűlés ebben a ciklusban, összességében sokkal több pénzbe kerülnek nekünk a saját politikusaink eltartása.
Az állam összességében jóval többet költ magára, mint 2010-ben
A fenti „listát” végignézve egyáltalán nem felelőtlenség kijelenteni, hogy a jelenlegi, erőteljesen megduzzasztott kormányzati rendszer rendkívül drágán és pazarlóan működik, még a korábbi kormányokhoz képest is. A hatalmas fizetések mögött pedig mindenki döntse el maga, mennyire látja a megérdemeltséget. A tisztségviselők fizetése azonban csak egy dolog, érdemes azt is vizsgálni, hogyan alakult az állam önmagára való költekezése saját magára a többi szektorhoz képest a 2010-es, olcsó állam ígérete óta. Íme:
Vízfej: minden negyedik magyar az államnak dolgozik
Mára olyannyira nagyméretűvé vált az Orbán-kormány által útjára indított központosítási-államosítási hullám, hogy nem túlzás kijelenteni: minden negyedik magyar az államnak dolgozik. Ezt egyébként Lázár János is megerősítette amikor arról beszélt:
20 százalék feletti azoknak az adót fizető munkavállalóknak az aránya, akik államtól, állami vállalattól vagy az állami szektortól kapják a fizetésüket. Ez Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában 15 százalék körüli maximum, Ausztriában 11, Németországban meg 8 százalék - mondta Lázár János.
A valósághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy Lázár János meglehetősen régi, 2011-es adatokkal dolgozott, ráadásul azok értelmezésében sem jeleskedett. Az OECD adatai alapján ugyanis való igaz, hogy az állami vállalatokkal együtt 20 százalék fölé kúszik ez a szám, azonban az állami vállalatokat belevéve Csehországban 30 százalék fölötti, Lengyelországban 20 százalék körüli, Szlovákiában pedig 18,1 százalék. Így az összevont magyar adat nem tekinthető kiemelkedőnek, ugyanakkor ha csupán a kormányzati szektor munkaerő-állományát nézzük, valóban kiugró a magyar adat. Ebbe azonban a Portfolio számításai szerint beletartoznak a közmunkások is, akik bő 2 százalékkal növelik a statisztikát.
A valóság tehát inkább az, hogy a magyar közigazgatási rendszer központi, kormányzati szektora túlburjánzott, ráadásul nemcsak ezzel van a baj, hanem az állami felső vezetők számának drasztikus növelésével, a fizetési plafon eltörlésével és egyéb presztízsberuházásokkal ugyanis óriási mértékben pazarolja a közpénzt is. A kisebb és olcsóbb állam ígérete tehát nem is lehetne messzebb a teljesüléstől.
