2011 óta 267 milliárd forintot toltak csapatsportokba a társaságiadó-támogatás révén (ami a miniszterelnök állítása ellenére igenis közpénz), ezen kívül 2012 óta megháromszorozódott a költségvetésből a sporttámogatásokra fordított összeg, csak idén 227 milliárdot fordítottak erre a célra. Természetesen e pénzek jelentős részét a miniszterelnök legfőbb hobbija, a foci kapta meg.
Hogy mindez megérte-e? Az biztos, hogy a szurkolók ez idáig nem nagyon tódultak a stadionokba, ami igazából nem is csoda a futballmeccsek színvonalát tekintve. A szeptember végi, 10. fordulóban átlagosan 2253 szurkoló ment ki az NB I mérkőzéseire, ráadásul még ezzel a számmal is óvatosan kell bánni, mivel kétszer is kiderült már, hogy manipuláltak a meccsekre kijárók számával.
Éppen ezért rendkívül kínos az, hogy ismét (csak) stadionokra ömlik a közpénz. Az MTK új stadionjára például további 1,53 milliárdos forintos plusz forrást biztosítottak többek között új VIP-páholyok kiépítésére, így a végösszeg már 7,6 milliárd már forintra rúg. A 2014/2015-ös idény hazai átlagnézőszámból (699 fő) kiindulva, ha szétosztanánk az építési költségeket a szurkolók között, akkor egy MTK-ásra több mint tízmillió forint jutna. Mikor láthatunk végre ilyen számokat az oktatásban?
Hatalmas pénzeket pumpálnak a sportba
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának a közlése szerint 2011 óta eddig 267 milliárd forintot toltak csapatsportokba a társaságiadó-támogatás révén. A kedvezményezettek a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong csapatai közül kerülnek ki.
Korábban már részletesen foglalkoztunk vele (itt és itt) hogy a tao igenis közpénznek minősül. Ráadásul, ha a tao elosztását megnézzük a labdarúgáson belül, akkor láthatjuk, hogy a „nagy múltú” Felcsút a legnagyobb kedvezményezett. Minden évben nagyságrendekkel több pénzt kapnak a támogatóktól, mint más klubok.
Ha mindez nem lenne elég, 2012 óta megháromszorozódott a költségvetésből a sporttámogatásokra fordított összeg. A Bors számításai szerint, míg 2012-ben a teljes költségvetés 0,4 százalékát fordították erre, idén már 1,3 százalékát, összesen több mint 227 milliárd forintot. Sőt, még a költségvetési tartalékhoz is hozzányúltak, hogy még több pénzhez jusson a sportra, ezen belül is a honi labdarúgás támogatására.
A kormány az október 2-ai határozatában 800 millió forint átcsoportosítását rendelte el a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból az Emberi Erőforrások Minisztériumához sporttevékenység támogatására. Az összegből 150 millió forintot a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) feladatainak támogatására és az országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítására költhetik, míg 650 milliót a sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatokra - derül ki a Magyar Közlönyből.
Kevesebben járnak meccsre, ráadásul a hivatalos adatokkal is csalnak
A szeptember végi, 10. fordulóban 2253 fő volt a hat NB I-es meccs átlagnézőszáma, ami negatív rekordot jelent ebben a szezonban. Annak ellenére látogatnak ki ilyen kevesen a futballmeccsekre, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség már tényleg mindent megtett annak érdekében, hogy ne üresen kongjanak a lelátók. Az MLSZ az idény eleje óta már nem ragaszkodik a szurkolói kártyához, illetve szintén a szövetség kérésére kevesebb meccset közvetít a tévé, hogy az embereket így vegyék rá, hogy kilátogassanak a mérkőzésekre.
Debrecen kapcsán még azt is láthatjuk, hogy az új stadionjuk sem segített abban, hogy többen járjanak ki a csapat mérkőzéseire. A tavalyi szezonban és a mostaniban eddig egészen siralmas a stadion kihasználtsága. A régi stadionban, az utolsó szezonban 5576 szurkoló volt átlagosan. Tavaly már az összes meccsét az új aránéban játszotta a Debrecen, ehhez képest átlagosan 3818-an lézengtek a 20 ezer 340 fős arénában. Ez 18,8 százalékos kihasználtságot jelent - számolta ki 444.hu.
Ezekkel az alacsony számokkal ráadásul óvatosan kell bánni: már kétszer is kiderült ugyanis, hogy manipuláltak a meccsre kijárók számával. Például a Puskás Akadémia - Haladás meccset az élő közvetítés szerint csak 800-an nézték, a hazaiak bemondásán alapuló statisztika szerint viszont már 2225 néző követte végig a helyszínen az eseményt.
A Honvéd-Diósgyőr meccsen is hasonló dolog történt: itt a hazaiak hivatalos nézőszámként 2012-t jelöltek meg. Ezt a számot túlzásnak érezték a helyszínen lévő miskolci újságírók, és a második félidőben körbefotózták az egész lelátót, és részletesen megszámolták, mennyien vannak valójában. Az eredmény: 961. Vagyis fele annyian sem voltak, mint amennyit eredetileg megjelöltek.
Ha néző nincs is, új stadionok legalább lesznek
Miután a bontás befejeződött, október végén kezdődik az MTK Budapest leendő otthonának, az új Hidegkuti Nándor Stadionnak az építése, a megnyitót a tervek szerint 2016. szeptember 21-én tartják majd. A kormány eddig az új stadion felépítését 4,87 milliárddal támogatta, ezt az összeget tolták meg október elején további 1,53 milliárdos plusz forrással. Az állam továbbá 1,23 milliárd forinttal támogatja az MTK stadion melletti területen a focicsapatokat kiszolgáló edzőközpont kialakítását, a végösszeg így 7,6 milliárd forintra rúg.
Fotó: Beliczay László/MTI
Hogy mire is kellett az a bizonyos másfél milliárdos plusz forrás? Szerencsére Deutsch Tamás (fideszes EP-képviselő, az MTK elnöke) elárulta ezt a fontos információt: az új stadionban az eredetileg tervezetthez képest háromszor annyi VIP-páholyt, modernebb nevén Sky-boxot fognak majd kialakítani.
Külön érdekesség, ha az építési költségeket (a 7,6 milliárdot) szétosztanánk a nézők között (az üzemeltetési költséget nem is számolva) akkor az alábbi eredményt kapjuk: a 2014/2015-ös idény hazai átlagnézőszámból (699 fő) kiindulva egy MTK szurkolóra több mint tízmillió forint jutna.
Nem kéne ezt a sok pénzt másra fordítani?
Nincs még egy olyan ország, ahol míg a kórházak és az egyetemek súlyos anyagi problémákkal küzdenek, a legrangosabb közoktatási intézmények tocsognak a beázástól, addig a teljesen érdektelen és gyenge színvonalú labdarúgás számára újabb és újabb stadionok emelkednek ki a földből. Az talán még dicsérendő lenne, hogy több százmilliárd forinttal támogatja a kormány a magyar sportot, azonban mindez nem felejteti el azt a tényt, hogy az elmúlt években gyakorlatilag lerohasztották az egészségügyet és az egész oktatási rendszert.
Az utolsó 100 komment: