Nagyon úgy fest, hogy második nekifutásra sem jut el odáig az ellenzék népszavazási kezdeményezése a vasárnapi boltbezárással kapcsolatban, hogy megkezdődjön az aláírásgyűjtés, mivel egy „szemfüles” magánszemélynek ismét sikerült megelőzni beadványával az MSZP-t, amely természetesen hibás volt, ezért rögvest el is utasította a Nemzeti Választási Iroda.
Nem ez az első eset, hogy a baloldali párt sikertelenül jár beadványával. Már a nyáron is előfordult, hogy egy magánszemélynek sikerült megelőznie az ellenzéket, különböző hibák miatt azonban ez a kezdeményezés is megbukott.
A vasárnapi zárva tartás fontos téma mind a kormánypárt, mind pedig az ellenzék számára, hiszen a kormánynak ez volt az egyik terve arra, hogy kiszúrjon a nagykereskedelmi láncokkal. Igaz ez a terv azóta már megbukott, az ellenzéknek pedig egy szinte biztosan sikeresnek mondható népszavazás némi lökést adhatna, hiszen minden közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy hatalmas lemaradásban vannak a Fideszhez képest. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a sikeres népszavazás némi arculatvesztéssel is járna (lásd a 2008-as népszavazás) az aktuális kormánypártnak ezért elemi érdeke, hogy mindenképpen megfúrják azt. Mindeközben (bár már cáfolja az NGM) újabb kísérleteket tesznek arra, hogy kiszorítsák a nagyobb kereskedelmi láncokat.
Már 2014-ben is tudni lehetett, hogy a vasárnapi zárva tartás nem fog a kormány legnépszerűbb intézkedései közé tartozni, hiszen egy racionális érvet sem sikerült felhozni arra, miért is szükséges az intézkedés - nem véletlen, hogy az előző kormányzati ciklusban elvetették a KDNP ötletét. Ennek ellenére a Fidesz végül úgy döntött, hogy beáll a KDNP kezdeményezése mögé, és 2014 decemberében megszavazták a vasárnapi zárva tartást.
Az intézkedést azóta számos kritika érte, hiszen amellett, hogy a lakosság döntő hányada sem támogatta a zárva tartást, a kereskedelmi szegmensben dolgozóknak leépítésekkel és fizetéscsökkenéssel (vasárnapi pótdíjak kiesése például) kellett szembenézniük. Mindemellett a törvény az olyan népszerű turista célpontokat is érintette, mint például a Balaton, ahol nyáron jelentős forgalomkiesés volt a kötelező bezárás miatt.
Az ellenzék hamar felkarolta a népszavazás ötletét, mivel egyértelműen olyan intézkedésről van szó, amely nem népszerű a lakosság körében. Egy sikeres népszavazás pedig nem csak a vasárnapi zárva tartás megszűnését eredményezné, hanem egy nagy pofonnal érne fel a Fidesznek, hasonlóan a 2008-as népszavazáshoz, ahol az akkori MSZP-SZDSZ koalíció tovább veszített az amúgy sem magas népszerűségéből. A Fidesznek már csak ezért is elemi érdeke, hogy ne legyen népszavazás, ráadásul pont egy olyan időszakban, amikor a párt népszerűsége ismét emelkedő pályára állt. Talán nem véletlen, hogy az eddigi kísérletek meg is buktak. A szocialisták nyáron, majd októberben is próbálkoztak beadványukkal, azonban mindkét esetben sikertelenül jártak:
- Nyáron Wodicska Zoltán magánszemély előzte meg az MSZP-t beadványával, és mivel az NVI (Nemzeti Választási Iroda) ezt ismerte el elsőnek és érvényesnek, így az MSZP kérdőíve eleve érvénytelen volt. Egyértelműségi aggályok miatt viszont ezt a kezdeményezést is visszadobták.
- Októberben pedig Simonné Gercsényi Gabriella magányszemély előzte be fél perccel Harangozó Tamást a beadásnál, a szocialisták tehát ismét „pechesek” voltak, mivel az úgynevezett párhuzamossági moratórium miatt egyből visszadobták a beadványukat. Nem meglepő módon az NVI Gercsényi Gabriella beadványát sem fogadta el, mivel ahhoz nem volt benyújtva üres aláírás gyűjtő ív. Így végül egyik beadványt sem került az NVB (Nemzeti Választási Bizottság) elé.
- Ahogy az Index gyűjtéséből kiderült, a két esetet leszámítva még Szepessy Zsolt, volt monoki polgármesternek és Thürmer Gyulának, a Munkáspárt elnökének sikerült megfúrnia az MSZP beadványát.
A négy eset közül is a legutolsó, Gercsényi Gabriella beadványa volt a legfurcsább, mivel a magánszemély nem is ellenzi annyira a vasárnapi zárva tartást, mi több olyan boltja van, amelyek vasárnap is nyitva lehetnek. Kicsit rosszhiszeműen pedig feltehetjük a kérdést: miért akar valaki olyan népszavazást a zárva tartásról, aki nyertese a törvénynek? És vajon mekkora az esély arra, hogy ez a magánszemély félperccel előzze be a szocialistákat az NVI-nél? Nagyon úgy néz ki, nem volt ez mind a véletlen műve:
- A beadványt ugyanis csak akkor lehetett benyújtani, miután a Kúria közleménye kikerült a honlapra az előző népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatban. Gercsényi Gabriellának pont akkor sikerült belépnie az NVI épületébe, amikor a Kúria informatikusa kitette a honlapra a közleményt, így hiába vártak ott az MSZP képviselői, nem jártak sikerrel. További furcsaság, hogy az NVI biztonsági őre kicsit félreállította a képviselőket, így Gercsényi Gabriella minden gond nélkül meg tudta előzni őket.
Innen pedig már ismert a történet: a párhuzamossági moratórium miatt ismét pórul járt az ellenzéki párt, és ismét nem jutott be az NVB elé a népszavazási kezdeményezés. Mindez a véletlen műve? Vagy a csillagok állása miatt volt ennyire szerencsés Gercsényi Gabriella, aki amúgy nem is nagy ellenzője a boltzárnak, vagy valakik a háttérből irányították. Mindenki döntse el magában, hogy melyik a valószínűbb forgatókönyv.
A Fidesz választóinak sem tetszik a zárva tartás
Kérdés, hogy miért fél ennyire a Fidesz a népszavazástól, amikor messze a legnépszerűbb párt. Ennek egyszerű magyarázata az, hogy a közvélemény-kutatások alapján még a Fidesz szavazók döntő hányada sem támogatja a vasárnapi zárva tartást:
kép forrása: hvg.hu/Medián
A Medián tavasszal két felmérést is készített, és miközben 2015 márciusában még a Fidesz szavazótábor 45 százaléka támogatta csak a nyitva tartást, májusban már 63 százalék volt ez az arány. A teljes népesség közel háromnegyede pedig elutasítja a zárva tartást. Még ha számba veszünk minden mérési és egyéb hibát, a közvélemény-kutatásból akkor is az jön ki, hogy a lakosság döntő hányada elutasítja a vasárnapi zárva tartást, így egy népszavazás esetén sikerrel járhatna az ellenzék.
Fidesz a multik ellen
Ekkor joggal tehetjük fel azt a kérdést: a Fidesznek miért áll érdekében foggal-körömmel kiállnia egy olyan törvény mellett, amelyet szinte senki sem szeret?
Valószínűleg azért, mert vannak olyan baráti vállalkozások, amelyek szeretik a vasárnapi zárva tartást, annak ellenére is, hogy az adatok azt mutatják, hogy a nagy multik jobban tudtak alkalmazkodni az új helyzethez, mint az olyan magyar baráti vállalkozások, mint például a CBA.
Szinte sosem volt titok, hogy a Fidesz a vasárnapi zárva tartással a hazai vállalkozásokat próbálja helyzetbe hozni, a CBA és társai pedig minden kiskaput kihasználtak, hogy minél több bolttal tudjanak nyitva maradni vasárnap is. Ennek ellenére mégsem jártak sikerrel, hiszen az adatokból az derült ki, hogy hétköznap a nagyobb külföldi multik forgalma nőtt, szemben a kis hazai vállalkozásokkal.
A Fidesz ráadásul nem először ment neki a nagyobb kereskedelmi láncoknak, helyzetbe hozva holdudvarát:
- 2010-ben ágazati adókat vezettek be, a hazai érdekeltségű kereskedelmi láncokat pedig sávos adózással védték meg.
- 2013-ban úgy módosították az iparűzési adóra vonatkozó szabályokat, hogy a 100 milliárd forint feletti áruházláncoknak jóval magasabb adóalap után kell fizetniük.
- A 2010-2014 között bevezetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjat pedig úgy alakították át 2015-re, hogy a 300 milliárd forint bevételt meghaladó áruházláncoknak brutális terhet kell fizetniük. Mindeközben pedig a sávos rendszer védte a baráti cégeket. Az Európai Bizottság viszont hamar felfüggesztette a a sarc bevezetését, mivel az diszkriminatív volt, így a kormány végül kénytelen volt meghátrálni.
És ezzel eljutottunk a kormány legújabb tervéhez, a kötelező foglalkoztatási minimumhoz. Bár az NGM cáfolta ezeket a sajtóhíreszteléseket, ez még nem azt jelenti, hogy esetleg a jövőben ne vezetnének be egy ehhez hasonló szigorítást.
Mivel az utóbbi időben a kormány kísérletei megbuktak a multikkal szemben, a kötelező foglalkoztatási minimumot használnák arra, hogy még jobban megsarcolják ezeket a vállalatokat: a létszámminimum ugyanis a 400 négyzetméter feletti egységeket érinti, jobbára ekkora üzletekkel pedig pont a kormány szemében ellenséges külföldi multik rendelkeznek.
A kényszerfoglalkoztatással ráadásul két legyet ütnének egycsapásra, mivel nemcsak a multik terhei nőnének, hanem a foglalkoztatási számok is javulnának. Ráadásul pont abban a szektorban, ahol az elmúlt időszakban elbocsátások voltak pont a vasárnapi zárva tartás miatt. Ha a Fidesz bevezetné ezt az intézkedést, a multik gyakorlatilag kénytelenek lennének visszavenni azokat, akiket elbocsátottak a boltzár miatt (például vasárnapi árufeltöltők), így a jövőben a kormánypárt nyugodtan mondhatná azt, hogy nem is voltak negatív hatásai a boltzárnak. Kérdés, hogy egy újabb diszkriminatív szabályozásra hogyan fog az EU reagálni.
A különböző intézkedésekből jól látható, hogy a Fidesz a baráti cégeket próbálja helyzetbe hozni, és ebbe a képbe beleillik a vasárnapi zárva tartás is. Ezzel csak az a probléma, hogy minden adat azt mutatja, hogy a kormánypárt számítása nem igazán jött be, így talán jobban járnának, ha ahelyett, hogy akadályt állítanák a népszavazás elé, inkább önszántukból kihátrálnának a törvény mögül, lehetővé téve ismét a nyitva tartást. Ez kisebb arcvesztéssel járna, mint éveken át foggal-körömmel megvédeni egy a lakosság által nem támogatott törvényt, nem beszélve arról, hogy a kormánypárt némi kompromisszum készséget is mutatna. Kérdés, hogy a Fidesz képes-e ebben a témában a konszolidációra, vagy inkább megpróbálják elnyomni olyan más témákkal, mint például a bevándorlás kérdése.