Magyarország kormánya pár éve ráállt az 'extraprofit' szó használatára, ennek jegyében adóztatta meg külön a bankokat, a telekom-cégeket,és a dohányipart is, igaz, Lázár János barátjának dohányos-cége valahogy ebből kicsúszott.
Mostanra azonban megjöttek az eredmények a Fidesz által letarolt, majd baráti kezekbe játszott dohánypiacról is: a trafikok 90 százalékos nyereséget realizáltak az elmúlt évben azon a magyar piacon, amelyben a lakossági megtakarítások maximuma 2,5 százalék körül, az üzleti szférában pedig átlagosan 9 százalék nyereséget tudott hozni a befektetett összeg. Hol van most az extraprofitot kiáltó Rogán Antal?
A trafikmutyival tehát állami segédlettel, pártszimpátia alapján koncesszióhoz juttatott fideszes haverok nyolcszor annyi nyereséghez jutottak, mint egy átlag magyar vállalkozó piaci körülmények között. Ezzel egy év alatt megtermelték a trafikokba fektetett pénzüket. Mindeközben a kormány továbbra is mindent bevet azért, hogy trafikosait további nyereséghez juttassa: egy éppen tárgyalt törvényjavaslat alapján jövő nyártól ugyanis az e-cigit is csak a trafikokban lehet majd venni, így ennek a piacnak a profitját is a trafiktulajdonosok teszik majd zsebre.
Trafikmutyi történelem - A kezdetek:
Az elmúlt négy év mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedő helyet foglal el a magyarországi korrupciótörténetben. 2013-ban Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben az évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket. Az addigi 30 ezer dohányárusítót bezárták, helyettük 5-6 ezer Nemzeti Dohánybolt nőtt ki a földből. Hiába került nyilvánosságra egy akkori fideszes képviselő lelkiismerete nyomán egy olyan hangfelvétel, amely alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pártszimpátia alapján osztogatták a trafikkoncessziókat, nem történt semmilyen érdemleges ellenlépés az ügyben, a fideszes trafikok továbbra is élnek és virulnak.
Bár még 2013 nyarán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el trafikügyben személyes adattal való visszaélés vétségének gyanúja miatt, azonban a hivatali visszaélés, vesztegetés, befolyással való üzérkedés gyanúját a hatóságok szerint nem támasztották alá a feljelentések, így ezek miatt nem indult eljárás. A nemrég nyilvánosságra került „kitiltási dokumentumból” tudható, hogy az amerikaiak már ekkor, 2013 októberében furcsállódtak a trafikügyet illetően.
Több mint egy évnek kellett eltelnie, hogy nyilvánosságra kerüljön a trafikpályázatok elbírálóinak névsora. „Meglepő” módon többségük a Fideszhez és a Fidelitashoz köthető, többségében a Fidesz által a minisztériumokba ültetett személyek voltak. Mostanra tehát egyértelmű, hogy egy hatalmas csalás keretében folyt a trafikkoncessziók kiosztása.
Trafikmutyi 2.0 - Így lett Lázár barátja az ország trafikosa:
De a habot a tortára Lázárék csak nemrég tették fel: 2015 májusától a dohánygyárak/nagykereskedők és a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget iktattak be. A nemzeti dohányboltok csak innen vásárolhatnak árut. Anno a parlamentnek benyújtott tervezet szerint a 400 milliárdos dohánypiacon, 3 százalékos árréssel évi 12 milliárd forint bevételhez és kb. 6 milliárd forint haszonhoz juthatott a szerencsés kiválasztott. Nem akarjuk lelőni a poént, de a kiírási feltételeknek sem a Philip Morris, sem a BAT nem felelt meg. Így aztán egyetlen lehetséges pályázó maradt: a Continental.
És végül az ismeretség meghozta gyümölcsét: a Continental és a British American Tobacco konzorciumban nyerte a kiskereskedők ellátásának jogát. A Continental a Világgazdaság szerint 80 százalék részesedéssel bír a társaságban, és a kormány még a határidőt is kitolta az ellátás megszervezésére, mert a két gyártó még sehogy sem állt a pályázattal.
Érdekes az is, hogy az állam összesen 600 millió forintot kér a konzorciumtól azért, hogy a dohányt terítse a kiskereskedőknek, majd beszedje érte a dohányt. Főleg annak fényében, hogy ezen legalább 6 milliárdot kereshet a konzorcium.
Csúcsra járatott haszonszerzés
A HVG nemrégiben megszerezte a GKI Gazdaságkutatótól származó cégmérlegekből kigyűjtött kutatást, amelyben a befektetett pénzek megtérülését (ROE) elemezték. A sajáttőke-arányos nyereségmutatóval mért eredmények azt jelzik, hogy a befektetett összegek egy év alatt az adózás után mekkora nyereséget termeltek a befektetőnek. A lakossági befektetések haszna igen alacsony, 1-2 százalék közötti volt, míg az üzleti szférában átlagosan 9 százalékot hozott a befektetett pénz - ámde nyilvánvalóan nagyobb kockázat mellett. A feldolgozóipar teljesítménye kiemelkedő volt, 11 százalékos sajáttőke-arányos megtérülést könyvelhettek a szektorba befektetők, vállalkozások, de az ingatlanpiac például veszteséges volt tavaly.
Ebben a környezetben sikerült ekkorát szakítani a Fidesz trafikmutyiján felhizlalt, sok esetben egyértelműen pártszimpátia alapján kiválasztott trafiktulajdonosoknak:
A dohány-kiskereskedelemmel foglalkozó cégek tavalyi 90 százalékos (!!!) nyereségükkel tulajdonképpen már egy év alatt megtermelték azt az összeget, amelyet a tulajdonosuk betett a cégbe. Összehasonlításul, mindez egy átlagos magyar embernek, aki bankbetétbe tette a pénzét, kb. 36 év múlva jönne össze. De egy kemény munkát és jókora rizikót megkockáztató vállalkozónak is több mint 7 évébe telne (10 százalékos ROE), hogy ugyanannyi tőkével elérje egy átlag trafikos tavalyi nyereségét.
Mindez persze nem minden trafik esetében állja meg a helyét, hiszen azokban a trafikokban csapódik le a nyereség nagy része, amelyeket sikerül jó helyen, leginkább a nagyvárosokban, leginkább pedig Budapesten nyitni. Ezeknek a forgalma többszöröse a falvakban alig-alig látogatott trafikokénak, s így a profitjuk is összehasonlíthatatlanul magasabb.
Úgy néz ki, az e-cigit is becsatornázzák...
Mindeközben ahelyett, hogy felfigyelnének az ágazat óriási 'extraprofitjára', a kormány inkább továbbra is mindent bevet, hogy trafikosait további nyereséghez juttassa: egy éppen tárgyalt törvényjavaslat alapján jövő nyártól ugyanis az e-cigit is csak a trafikokban lehet majd venni, így ennek a piacnak a profitját is a trafiktulajdonosok teszik majd zsebre.
Noha semmiféle kutatás nincs, amely alátámasztaná, egészségügyi okokra hivatkozva szigorítják az e-cigizés feltételeit is: nyártól csak ott lehet majd e-cigizni, ahol dohányozni is szabad, annak ellenére, hogy az elektromos cigaretta csupán vízgőzt bocsát ki, így a felhasználók környezetét nem károsítja.
