A helyzet mutyi-téren változatlan, illetve igenis változik: sajnos rossz irányba. Továbbra is elmondható, hogy a korrupciót állami szinten űző kormányzat intézkedéseinek köszönhetően az Unió egyik legkorruptabb országának mondhatjuk magunkat. S nemcsak a Transpareny International gondolja így. A szervezet egyik konferenciáján maga Colleen Bell amerikai nagykövet beszélt arról, hogy bár az USA és Magyarország kereskedelmi kapcsolata egészséges, az amerikai üzleti körök szerint létezik a korrupció érzete, illetve hogy a korrupció gazdaságra és társadalomra gyakorolt hatása olyan, mint „a rák, amely megtámadja a szervezetet, majd idővel meg is semmisíti azt” .
Az amerikai nagykövet hasonlatával élve az elmúlt hónapokban a betegség egyre csak súlyosbodott, amelyhez a kormányzati törvénygyár is jócskán hozzájárult. Mostantól ugyanis állami vezetők hozzátartozói is elindulhatnak közbeszerzéseken, továbbá a kormánypártok a vagyonosodási vizsgálatok korlátozását is megszavazták. Az utóbbi érthető a kormányzat szempontjából, hiszen a korrupciógyanús ügyek újabb fejleményeinek szemrevételezése esetén a napnál is világosabb, hogy tele a padlás az állami vezetők rokonainak, ismerőseinek korrupt ügyeivel: legyen szó az oligarchiáknak éppen most átpasszolt földekről, a trafikmutyi nyerteseinek meggazdagodásáról, vagy éppen a plázastoppal kapcsolatos kormányzati intézkedésekről.
Forrás: parkocka.hu
Lex-Tiborcz
Nem baj, ha a kormányfő, vagy akár egy államtitkár rokonai indulnak állami pénzekért közbeszerzési eljárásokon a jövőben, ha már külön élnek – ezt mondja ki az új törvény, amelynek elfogadásához 24 órára sem volt szüksége a parlamentnek. Ha tehát Tiborcz István nem lakik egy fedél alatt Orbán Viktorral, a jövőben indulhat közbeszerzéseken a cégével – írja az origo.hu.
A témához tartozik, hogy a miniszterelnök a Parlamentben azt kérte az ellenzék egyik képviselőjétől, hogy: „Szóljon, ha családtagom indul közbeszerzésen”. Orbán megjegyzését kétféleképpen értelmezhetjük: vagy arról van szó, hogy lányát (és vele a fele királyságot) visszavette Tiborcz Istvántól, azért biztatja a képviselőket, hogy találjanak csak olyan Orbán-fiókát, aki nyert a közbeszerzésen. Mi azonban a másik jelentéstartalmat tartjuk valószínűbbnek, Orbán kijelentése csupán azt a cinikusságot viszi tovább, amely már a törvénymódosításban is tetten érhető: csak az egy háztartásban élő családtag esetén tiltott a közbeszerzéseken való pályázás. Ahhoz pedig Orbán szerint úgy tűnik senkinek semmi köze, hogy veje, Tiborcz István cége 2014-ben csak közbeszerzéseken 3,7 milliárd forintos szerződéseket kötött, és az adófizetői pénzekből 2015-ben is jól élnek a saját lábukon álló Ráhelék.
Szintén a kormányzati törvénygyár eredménye az a módosítás is, amelynek köszönthetően korlátozzák a vagyonosodási vizsgálatokat. Januártól ellenzéki politikus hiába fordul az adóhatósághoz vagyonosodási vizsgálatért, ugyanis ilyen eljárást a NAV mostantól csak akkor indíthat egy magánszemély ellen, ha vagy saját maga kezdeményezi, vagy a rendőrség már nyomoz az ügyében vagyon elleni bűncselekmény gyanújával.
A földmutyi tovább folytatódik
A mostani földárveréseken nem meglepő módon a családi kisgazdaságok helyett a tőkeerős szereplők dominálnak. Hiába a háromszáz hektáros földtulajdonlási limit, családtagok, strómanok segítségével nagy gazdaságok alakulhatnak ki. Ahogy az Átlátszó írja, a birtokkoncentráció egyben vagyonkoncentrációval is jár. Az állami földekből meghízott nagygazdák, vagy a gyorstalpaló tanfolyamon „aranykalászos gazdává” vált ügyvédek, politikusok tovább növelik vagyonukat az állami hitelből vett földekkel.
A szerencsés nyertesek között már egyértelműen megtalálhatjuk a politikai szállakat. Az egyik szolnoki árverésen a földművelésügyi miniszter unokatestvérének egyik fia 100 és 50 millió forintért vett meg olyan parcellákat, amelyek bérleti jogát a második Orbán-kormány idején nyerte el. Fazekas Sándor valami miatt erről nem akart beszélni az újságírók kérdésére.
L. Simon László felesége is igen szerencsés. A Blikk információi szerint a miniszterelnökségi államtitkár felesége, Vass Eszter egy 34,4 hektáros természetvédelmi területet nyert el a földalapkezelő földárverésén december elején. Az amúgy fitneszedzőként dolgozó Vass kicsivel több mint 21 millióért jutott a területhez, amely Nadap mellett található. A hölgy igen szerencsés volt, ugyanis hektáronként 617 ezer forintért szerezte meg a földet, miközben a közeli Velencén majdnem 3 millió forint/hektár áron keltek el a meghirdetett állami földek.
Az ország legnagyobb gázszerelője strómanja járhatott eddig a legjobban a földmutyi újabb fejezetében. Mint kiderült, még kihívója sem volt a Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez tartozó Búzakalász 66 Kft.-nek a Fejér megyei földek árverezésekor. Egy-egy árverés – kihívó híján – csupán egy percig tartott, a földek értéke pedig 14 és 104 millió forint között változott.
Plázastop
A kormány korábban úgy határozott, hogy 2012 januárjától Magyarországon nem építhető 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi semmi (sem étterem, sem pláza, se semmi). Ez a főszabály, de nem kell aggódni, van kiskapu ez alól lehet felmentést kérni. A 444.hu szerezte meg az NGM plázastoppal kapcsolatos határozatait. A minisztérium döntéseiből egyértelműen kiolvasható, hogy a hatalommal jó viszonyt ápoló magyar láncokkal szinte mindig kivételeztek, míg a külföldi láncokkal folyamatosan csak kiszúrtak.
Erre jó példa, hogy míg a magyar kormány számára oly kedves CBA és a hozzájuk köthető kft.-ék 3 év alatt egyszer sem tudtak úgy felmentést kérni a plázastop alól, hogy ne kapták volna meg. A határozatokból kitűnik, hogy a CBA-n kívül a COOP és Reál esetében is hasonló a helyzet. Ezzel szemben a Penny, a Lidl, az Aldi, a Tesco vagy a Metró 3 év alatt nem tudott úgy felmentést kérni a plázastop alól, hogy megkapja azt.
A kormányhoz dörgölőző élelmiszeres cégek ráadásul nem csak a plázastop miatt kerültek kedvezőbb helyzetbe, mint a multis láncok. A vasárnapi zárva tartással is jobban jártak, fogyasztóvédelmi bírságot is kevesebbet fizetnek.
Forrás: 444.hu
Mindez azért szomorú, mert sok esetben a külföldi láncok elhajtásakor nemcsak egy új boltra, vagy egy meglévő bővítésére mondanak nemet, hanem azokra infrastrukturális fejlesztésekre is, amelyeket a cégek a kérelmekkel együtt beígértek.
Dohánymutyi
A dohány-kiskereskedelemmel foglalkozó cégek tavalyi 90 százalékos (!!!) nyereségükkel egy év alatt gyakorlatilag megtermelték azt az összeget, amelyet a tulajdonosuk betett a cégbe. Azon a magyar piacon sikerült ekkora nyereséget elérni, amelyben a lakossági megtakarítások maximuma 2,5 százalék körül, az üzleti szférában pedig átlagosan 9 százalék nyereséget tudott hozni a befektetett összeg.
Így tehát a pártszimpátia alapján koncesszióhoz juttatott fideszes haverok nyolcszor annyi nyereséghez jutottak, mint egy átlag magyar vállalkozó piaci körülmények között. Ha mindez nem lenne elég, egy éppen most tárgyalt törvényjavaslat alapján jövő nyártól az e-cigit is csak a trafikokban lehet majd venni, így ennek a piacnak a profitját is a trafiktulajdonosok teszik majd zsebre.
Azoknak a munkáját pedig, akik a nevüket adták a trafikmutyihoz, a kormányzat rendkívüli módon meghálálta: Brüsszelbe, államtitkári posztokra, jól fizető tanácsadói állásokba kerültek ugyanis azok, akik a hivatalos magyarázatok szerint 2013 márciusában éjt nappallá téve dolgoztak a trafikpályázatok értékelésén. Bár ezek az emberek egyáltalán nem értettek a dohánybizniszhez, a szakértelműk helyett a Fideszhez való lojalitásuk jól fizető állásokba repítették őket.
DE A GYURCSÁNY!
Hogy a kormányzat hogyan is áll hozzá az egész korrupciós témához, arra jó példa, hogy mi is történt azon a csalás- és korrupcióellenes intézkedésekről szóló konferencián, amelyet az Európai Bizottság szervezett Budapesten a múlthéten. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség politikai államtitkára itt arról beszélt, hogy milyen sokat tett a kormány 2010 óta a korrupció ellen, illetve miután ismertetett spanyol és észt korrupciós ügyeket, egy váratlan fordulattal szóba hozott egy magyar ügyet is.
Ki nem találnák az olvasók, a kormánynak pont Gyurcsány Ferenc felesége által vezetett Altus lett gyanús, amely törvényes keretek között nyert az Európai Bizottság közbeszerzési pályázatán, amely alapján nem auditálja vagy pénzügyileg ellenőrzi a tagállamokat, főleg nem Magyarországot, hanem stratégiai, szakmai elemzést végez, EU-s pénzből. A Fidesz szerint a volt miniszterelnök körülbelül 150 millió forintot kereshetett az EU-s pályázaton, avagy ennyivel „lopta meg” az EU-s állampolgárokat.
Miközben a Fidesz-közeli üzleti körök továbbra is számolatlanul jutnak közbeszerzési forrásokhoz, rokonok és barátok cégbirodalmai nőnek ki a semmiből, hogy aztán állami pályázatokon milliárdokat besöpörve vonogassák a vállukat a bennfentes ügyészségből adódóan a felelősségre vonástól való legcsekélyebb félelem nélkül, egy dolog nem változik a Fideszben: a pénzlapátolás közepette még mindig Gyurcsány a téma.
