Ahogy már olvasóink is tudhatják, a Ténytár blog mellett működő tenytar.hu létrehozásának célja, és azóta is fontos célkitűzése, a politikai szereplők szavainak kontrollja. Hiszünk abban, hogy politikai térben is szükséges, hogy a kimondott szavaknak legyen súlya. Ezért kritikai visszhangot adunk politikusaink megnyilvánulásainak: legyen szó betartott, vagy be nem tartott ígéretekről, igazságokról, vagy valótlanságokról, következetességről, vagy pálfordulásokról. E célból hoztuk létre mérőinket a Ténytáron: az Ígéretmérőt, a Hantamétert és a Szélkakast.
Ezek közül most a múlt esztendő legnépszerűbb szélkakaskodásainak az összegyűjtésével indítanánk 2016-ot. Nem is annyira meglepő, hogy ezek többsége a kormánypártokhoz köthetőek, de azért akadtak ellenzéki szélkakaskodások is.
Régebben a Fidesz a szárnyvonal-megszüntetéseket „aljas és alattomos módon végrehajtott falurombolásnak” nevezte, most mégsem nagyon tiltakozott az ellen, hogy a MÁV új menetrendje több járatritkítást is tartalmaz. A TOP-6-os lista többi szélkakasa már a menekültválsággal függnek össze: voltak olyan idők, amikor még Vona Gábor az iszlámot „az emberiség utolsó reményének” nevezte, a kormányoldal pedig tagadta, hogy drótkerítés épülne a határra. A további szélkakasok listája itt olvasható!
6. Most már nem gond a járatrikítás a MÁV-nál?
Több járatritkítást is tartalmaz a december 13-án bevezetésre került új MÁV-menetrend. Az 2014/2015-ös menetrendhez képest számos vonalon kevesebbet futhatnak a vonatok. Az új menetrend szerint ritkábban jár a vonat Budapestről Veszprémbe, Zalaegerszegre, Székesfehérvár-Siófok irányba. Emlékezetes, hogy évekkel ezelőtt az MSZP-kabinet szárnyvonal-megszüntetéséről szóló döntését a Fidesz még erőteljesen támadta. Az akkor ellenzékben lévő Fidesz még „aljas és alattomos módon végrehajtott falurombolásnak” nevezte az akkori kormány intézkedéseit.
Egyébként az MSZP által megszüntetett 38 szárnyvonalból, mindössze egyen indult meg újra a vasútközlekedés, holott a Fidesz egyik választási ígérete az volt, hogy kormányra kerülésük esetén ezeken a vonalakon újraindul a vonatközlekedés. Ennek ellenére az elmúlt években is szüntettek meg szárnyvonalakat vidéken. Óriási szélkakas, ráadásul egyben hanta is!
5. Most már mégsem szereti a Jobbik a muszlimokat?
Vona Gábor korábban az iszlámot „az emberiség utolsó reményének” nevezte. Rendszeresen mentek jobbikos delegációk Iránba, miképpen perzsa üzletemberek is megjelentek a Jobbik fővárosának kikiáltott Tiszavasváriban. Sőt, 5 éve a Jobbik „jóízűen” szeptember 11-én - a World Trade Center lerombolásának évfordulójára - még egy arab-magyar baráti napot is szervezett.
Ugyanez a párt ma már egy „másik, rendkívül agresszív világ” térhódításáról, az iszlám előretöréséről beszél, és ahol csak lehet, rálicitál a Fidesz szavaira. Szinte keresi, hogy lehetne még jobban szítani a gyűlöletet a menekültek ellen. Azt kell gyűlölni, ami több szavazatot hoz, ennyi a nagy szélsőjobb-logika.
4. Magyarország egy nyitott, barátságos ország, amely mindenkit tisztelettel fogad?
Az Arab Bankok Szövetsége ezúttal Budapesten rendezte éves közgyűlését. Orbán Viktor miniszterelnök a kétszáz bankár előtt arról beszélt június közepén, hogy Magyarország nyitott és barátságos ország, ahol mindenkit – így az iszlám világból érkezetteket is – tisztelettel fogadják, akiktől időnként nem szégyen tanulni sem.
Ez a rövid videó 5 másodpercben kiválóan foglalja össze Magyarország menekültpolitikáját.
Szintén a fenti közgyűlésen mondta a miniszterelnök azt is, hogy:
A magyar emberek az iszlámot is nagyra értékelik, úgy tekintenek rá, mint egy lelki és szellemi építményre, ami nélkül nem lehetne béke és boldogság az ő országaikban. Orbán Viktor ezután még egy régi pápát is idézett, aki azt mondta, hogy ha a nyugati bankárok olvasgatnák a Koránt, akkor kevesebb baj lenne.
Úgy látszik, hogy amikor Orbán tiszteletről beszél, akkor valószínűleg csak a gazdag befektetők, illetve a tehetősebb arabok tiszteletére gondolt, a kevésbé gazdag, ámde annál kiszolgáltatottabb arab menekülteket már inkább szögesdróttal és országos gyűlöletkampánnyal tiszteli meg.
Összehasonlításképpen: az Orbán-kormány által bevezetett letelepedési államkötvénnyel (amellyel tulajdonképpen pénzért adnak magyar állampolgárságot) 2013 óta több mint 2500 külföldi, zömében kínai és orosz telepedhetett le Magyarországon.
Ehhez képest Konyhás Szilvia, a BÁH idegenrendészeti igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint 2015-ben Magyarországon 143 külföldi kapta meg a menekült, 346-an pedig az oltalmazotti státuszt, és öt esetben állapították meg a visszaküldési tilalom fennállását.
Nemhiába lett ez a 4. leolvasottabb Szélkakas tavaly.
3. Nem lesz drótkerítés a határon
Hogy mennyire nem következetes, illetve átgondolatlan volt a kormány kommunikációja menekültügyben, arra jó példa, hogy Rogán Antal még június 10-én (amikor már elkezdtek nagyobb számban Magyarországra áramlani a menekültek), azt ígérte, hogy: „nem lesz drótkerítés a határon”, rá egy hétre pedig azt, hogy csak végső eshetőségként számol a kerítés felépítésével.
Még ugyanezen a napon a kormány utasítást adott a belügyminiszternek a teljes magyar-szerb határ lezárásának előkészítésére. A 175 kilométeres határszakaszt 4 méter magas kerítéssel zárják le – jelentette be a kormány ülése közben Szijjártó Péter külügyminiszter.
Így vált a reggel még csak végső megoldásként javasolt kerítésépítés délután valóssággá, miközben egy héttel korábban még elvetették az egész határzáras dolgot.
2. Rogán egy „Egyesült Európai Kalifátusoktól” retteg, de azért arabokkal üzletelget
Tekintélyes méretű Rogán Antal-interjúval jelent meg a Napi Gazdaságot felváltó Magyar Idők című napilap első száma. Talán az interjú központi kérdése az, amit maga Rogán tesz fel, hogy „Szeretnénk-e, hogy az unokáink az Egyesült Európai Kalifátusokban éljenek?”
Rogán a kérdésfeltevés kapcsán csak néhány dologról feledkezik meg. Egyrészt az V. kerületi önkormányzat volt az, amely még Rogán polgármestersége idején arab befektetőknek adta el a Párizsi Udvart, hogy azt luxusszállodává alakíthassák át. Másrészt, szintén Rogán az, aki érdekelt abban a bizniszben, amely magyar letelepedési engedélyt árul külföldi állampolgárok számára. Többek között a legtöbben éppen az Öböl-menti arab országokból érdeklődnek a letelepedési engedély iránt.
1. Amit 2007-ben szabad volt csinálni, azt 2015-ben már nem?
És akkor a lista csúcsa, a legolvasottabb Szélkakas 2015-ben:
A Fidesz képviselőcsoportja még 2007 februárjában az egyik frakcióülésüket megszakítván hozzákezdtek a Kossuth téri kordonok elbontásához. A 152 megjelent honatya és a hozzájuk csatlakozott fideszes európai parlamenti képviselők mindössze tíz perc alatt szétkapták a kordonokat. A képviselők szervezetten, legalább öt csapatra oszolva, szerszámokkal felszerelkezve láttak neki a munkának, az egyik csoport irányítását maga Orbán Viktor végezte. A pártelnök névsort olvasott, szervezte a munkát, irányította az embereket.
Mindez még tehát 2007-ben történt, mint "polgári engedetlenségi mozgalom", (ahogy a fideszes képviselők magyarázták), mivel Orbánék alkotmányellenesnek ítélték meg a parlamenti kordonok létét. Orbán ki is jelentette, hogy: "tudjuk, hogy mit teszünk, és vállaljuk ennek minden szükséges jogi következményét".
Ugyanaz a párt beszélt tehát súlyos bűncselekményekről az idegenellenes plakátok rongálása kapcsán, amelynek tagjai elbontották a Parlament védelmét szolgáló kordont még 2007-ben. Amit ekkor szabad volt csinálni, azt 2015-ben már nem?
