Ahogy már olvasóink is tudhatják, a Ténytár blog mellett működő tenytar.hu létrehozásának célja, és azóta is fontos célkitűzése, a politikai szereplők szavainak kontrollja. Hiszünk abban, hogy politikai térben is szükséges, hogy a kimondott szavaknak legyen súlya. Ezért kritikai visszhangot adunk politikusaink megnyilvánulásainak: legyen szó betartott, vagy be nem tartott ígéretekről, igazságokról, vagy valótlanságokról, következetességről, vagy pálfordulásokról. E célból hoztuk létre mérőinket a Ténytáron: az Ígéretmérőt, a Hantamétert és a Szélkakast. Ezek közül most a múlt esztendő legnépszerűbb hantáit szedtük elő.
A külföldiek valóban soha nem fognak termőföldet vásárolni Magyarországon? 2010 óta valóban 500 ezerrel dolgoznak többen? A TOP 6-os listába a „nagy sikerű” Gyere Haza, fiatal! elnevezésű programom kívül a menekültválsággal kapcsolatos hanták kerültek fel.
Többek között a kormányoldal politikusai azt állították, hogy az EU lényegében nem segített nekünk a menekültválság során semmivel. Orbán arról beszélt, hogy minden terrorista alapvetően bevándorló, illetve, hogy a kormány anyagilag támogatta a civileket a menekültválság enyhítésében. Mi ezekből az igazság? Pont semmi.
6. Külföldiek termőföldet itt soha nem fognak vásárolni?
2010-ben maga Orbán Viktor vállalt személyes garanciát arra, hogy csak magyar gazdák szerezhetnek földet, amíg kormányon vannak. Mára azonban a kormány pont az ellenkezőjét teszi, amit ráadásul már a fideszes politikusok sem tagadnak. Lázár János kancelláriaminiszter elismerte, hogy több mint 200 külföldi állampolgár szerzett jogosultságot arra, hogy részt vegyen a földárveréseken.
Szakértők és politikusok már korábban is felhívták arra a figyelmet, hogy a földszabályozás nemrég végrehajtott módosítása miatt tőkeerős külföldi gazdák kezébe is kerülhetnek a november 16-a óta árverésre kínált állami földek. Bár sokan állították, hogy nem érdekli a földvásárlás a nem magyar állampolgárságú földműveseket, 2015 november közepén megtört a jég: egy külföldi 167 millió forintot fizetett egy olyan területért, amelyet Mezort-csoporthoz tartozó Lajta-Hanság Zrt. bérel az államtól 2051-ig.
5. 2010 óta 500 ezerrel dolgoznak többen?
Orbán Viktor május végén tartott évértékelőjében hatalmasat csúsztatott, amikor azzal dicsekedett, hogy nem fordult elő 23 év óta, hogy annyi embernek legyen munkája, mint most. Szijjártó Péter pedig az Amerikai Kereskedelmi Kamara által szervezett konferencián állította azt, hogy 2010 óta 500 ezerrel dolgoznak többen és a munkanélküliségi ráta (6,7 százalékos) hét éve nem volt ilyen alacsony.
Bárki jön elő ezekkel az eredményekkel a Fideszen belül, azt mindig elfelejtik hozzátenni, hogy a foglalkozásbővítés mögött nem áll más, csupán statisztikai bűvészkedés: a növekedés leginkább a közmunka fölfuttatásának köszönthető, illetve annak, hogy a külföldön munkát vállalók jelentős részét (például az ingázókat) is beleszámolják az itthoni foglalkoztatottsági statisztikába. A piaci foglalkoztatás csak 2014-re kezdett beérni, ez volt az első év ugyanis, amikor a versenyszféra valóban jelentősebb mértékben kivette részét a növekményből.
4. Negyvenezren regisztráltak a Gyere haza, fiatal! című programra?
2015 áprilisában indult útjára a Gyere Haza, fiatal! elnevezésű program, amelynek keretében több ezer külföldön dolgozó fiatalt kívánt hazacsábítani a magyar kormány. Erről a programról állította azt Czomba Sándor, hogy hatalmas siker, mivel a programra már 40 ezer fiatal regisztrált, ami valóban nagyon magas szám, csak éppen nem igaz.
Valójában szó sem volt negyvenezer fiatalról, mindössze a minisztérium programjának hivatalos facebook-oldalán, a fizetett hirdetésnek köszönhető elérések száma volt negyvenezer. A programra 2015 áprilisában összesen csak 581-en regisztráltak NGM adatai szerint. Az Index kérdésére 2015 decemberében az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. elárulta, hogy mindössze eddig 52 fiatal jött haza Angliából dolgozni a program segítségével. A hivatal adatai alapján a kormány közel 2 millió forintot szánt egy-egy fiatal hazahozására.
3. Nem kapunk támogatást az EU-tól menekültügyben?
Több fideszes képviselő is azzal jött, hogy az EU egyáltalán nem segít Magyarországnak a menekültválság során. Kósa Lajos 2015 júniusában azt állította, hogy az EU-tól lényegében semmilyen támogatást sem kaptunk, alapvetően a menekültügyet a magyar költségvetésből kell finanszírozni. Az igazság ezzel szemben az, hogy a csúnya Európai Unió igenis komoly összegekkel támogat minket a menekültkérdés rendezésében. Például már jóval Kósa szavai előtt érkezett Magyarországra egy 1,2 millió eurós sürgősségi segély a menekülttáborok fejlesztésére.
Ezen felül még 2015. augusztusban is kért hazánk rendkívüli és sürgős támogatást az Európai Bizottságtól a menekültválság kezelésére. Elvben augusztus végéig kellett volna dönteni erről Brüsszelben, de ez szeptember 8-ra tolódott. Magyarország végül ekkor 4 millió eurós gyorssegélyben részesült. Összesen pedig egyébként a 2014-2020-as EU-s költségvetés alapján 61 millió euró jár Magyarországnak határvédelemre és menekültügyre.
2. Az összes terrorista migráns?
Orbán Viktor a Politico hírportálnak arról beszélt, hogy az összes terrorista alapvetően migráns, a kérdés csak az, hogy mikor emigráltak az Európai Unióba. A miniszterelnök véleménye szerint a bevándorlás és a terrorizmus összefügg egymással, a nyugati vezetők azonban ezt, Orbán szavaival „nyilvánvaló” dolgot, megpróbálják letagadni.
Egyenlőségjelet tenni azonban a terroristák és a migránsok közé rendkívül hazug dolog: egyrészt, ez az általánosítás körülbelül annyira állja meg a helyét, mint az, hogy a magyarok lopnak. Másrészt emlékezzünk csak a baszk ETA, az ír IRA, vagy éppen az olasz Vörös Brigádok terrorszervezetek merényleteire. Anders Behring Breivik sem volt éppen bevándorló, amikor is 2011-ben Norvégiában 77 ember életét kioltva tömegmészárlást rendezett. Nem, nem minden migráns terrorista, és nem minden magyar lop.
Anders Behring Breivik
1. Az állam tényleg támogatta anyagilag a menekülteknek segítő civil szervezeteket?
Orbán Viktor azt állította 2015 szeptemberében, hogy a kormány támogatta azokat a civileket, akik segíttettek a menekülteknek. A két legnagyobb, menekülteknek segítő csoport (a Migration Aid és a Segítsünk együtt a menekülteknek) rögtön közleményben reagált, hogy egy forintot se kaptak a kormánytól.
Az önkéntesekből álló Migration Aid civil szervezet, amely az első nagyobb menekülthullám után már Budapest utcáin dolgozott, külön kérte a kormányfőtől, hogy nevezze meg a támogatott szervezeteket, illetve mondja meg, pontosan mekkora összeget is kaptak. A facebook-posztjukban még hozzá is tették, hogy „mindemellett kijelentjük, hogy a Migration Aid központi költségvetési juttatásból nem részesülve, magánadományokból végezte tevékenységét”.
A szegedi MigSzol alapítója, Szalai Balázs így kommentálta azt, hogy az állam segédkezett volna a civileknek:
Lehet, hogy adtak pénzt valakinek, de azok nem mi voltunk. Mi az adományokat a polgároktól kaptuk, észrevettük volna, ha a kormány segíteni akarta volna a munkánkat. Ilyenről azonban szó sem volt. A mozgóvécét, a faházat, a vizesblokkot a szegedi önkormányzattól kaptuk, lehet, hogy Orbán úr ezt gondolta jelentős állami segítségnek. Arra se törekedtek, hogy kapcsolatra lépjenek velünk. Az állami szervek közül csak az ÁNTSZ-szel találkoztunk, amikor azt ellenőrizték, alkalmasak vagyunk-e vállalt feladataink teljesítésére.
Ezek voltak 2015 legnépszerűbb hantái a Ténytáron. Ha esetleg voltak olyan hanták, amelyeket mi nem vettünk észre, azokat nyugodtan jelezzétek a komment szekcióban!
