Az elmúlt hetekben a dizájnerdrogoktól életveszélyes állapotba került törökszentmiklósi fiatalok esete sajnos fontos magyarországi jelenségre mutatnak rá. A 2013-ban elfogadott új Nemzeti Drogstratégiában megfogalmazott cél az volt, hogy 2020-ra kábítószermentes legyen az ország. Csiribí-csiribá, volt nincs. A szakma már akkor is kétkedve fogadta ezt az utópisztikus célkitűzést, az elérhető adatok azt mutatják a kormány drogpolitikája sikertelen, ijesztő trend mutatkozik a hazai droghasználat, főleg a dizájnerdrogok terén, rádadásul az iskolai prevenciós programoknál is aggasztó a kép: az állam kivonulása után a szcientológus egyházhoz köthető szervezetek kezdtek álcázott marketingbe drogprevenció keretében az iskolák falain belül.
A drogkérdéshez való kormányzati hozzáállásra az elmúlt években a tudatlanság, az álszentség és az elavult módszerek erőltetése volt a jellemző. A kábítószerügyre fordított költségvetési források folyamatosan csökkentek, 2010 után drasztikusan megvágták a költségvetésből erre a célra fordított összeget.
És akkor a legnagyobb hazai legális tudatmódosító szerről még nem is esett szó. Az alkoholfogyasztás miatt évente közvetlenül nagyjából 300 fő, alkohollal összefüggésben lévő betegségben körülbelül 30 ezren halnak meg évente. Összehasonlításképpen, minden más drog túladagolása következtében tavalyelőtt összesen 24 fő halt meg.
Nemzeti Drogstratégia vs. valóság
Sajnos igen nehéz pontos képet kapni a hazai droghelyzetről, a statisztikák ugyanis igen hiányosak ezen a téren. Az elérhető adatok szerint ugyanakkor 2007 és 2013 között mintegy 50 százalékkal nőtt a drogfogyasztás Magyarországon. A drogfogyasztásnak megvannak a maga szociológiai jellemzői, egy fővárosi elitgimnáziumba járó, jómódú diák más okból és más drogot fog fogyasztani, mint egy vidéki szegénységben élő fiatal. Az említett két esetet különbözőképpen kell kezelni, orvosolni.
Mi számít drognak, és kik azok a „drogosok”?
A pszichoaktív szerek, vagyis a köznyelvben drogok, azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek a szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését. Addiktológiai szempontból pszichoaktív szernek tekinthető a pálinka, a kávé és a marihuána is. Ami mégis megkülönbözteti őket az az, hogy az adott társadalom miként ítéli meg az adott drogot és annak használóit.
Fontos megemlíteni, hogy különbség van használó és használó között. Míg az úgynevezett szociális-rekreációs használó péntekenként megiszik néhány pohár bort a barátaival, addig a problémás vagy szenvedélybeteg használót hosszú időn keresztül naponta jelenlévő droghasználat jellemzi.
Forrás: drogriporter
Nagy vonalakban két drogstratégiai irányvonal vázolható fel globálisan. Az egyik egy modern, tudományos szemlélet, amely praktikusan a probléma megoldására koncentrál. Ennek egyik eleme például az „ártalomcsökkentés elve”, amely azt jelenti, hogy ha már megszüntetni nem tudjuk a droghasználatot, legalább a lehető legkisebb kárt okozza a használónak és a társadalomnak. Ne értsük félre, ez nem a szerhasználat propagálását jelenti, hanem a megelőzésre és ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt a kriminalizálás helyett. Tény, hogy ez a módszer kevésbé látványos politikailag, mint a másik út.
forrás: index.hu
A másik módszer egy morális megközelítés, amely a teljes tiltásra, pánikkeltésre, a használók kriminalizálására, politikai haszonszerzésre törekszik. Ismerve a Fideszt politikai kultúráját sejthetjük, hogy esetükben ez utóbbi módszert részesítik előnyben. Ékes példa erre a tűcsereprogram felszámolása vagy Kocsis Máté kötelező iskolai drogteszt javaslata.
A drogteszttel kapcsolatban ezt írtuk egy évvel ezelőtt:
A 2015-ös összegből egyébként kevesebb mint 100 millió forintot terveznek csak fordítani prevencióra, ami köztudottan a leghatékonyabb a droghasználat visszaszorítását célzó harcban. Ezek alapján a javaslat - ha nem lenne kacsa - még illene is megelőzés helyett a a kormány kriminalizálást preferáló drogpolitikájába: ugyanez a szemellenzős logika érvényesült a tűcsereprogram kivégzésénél, amellyel egy olyan prevenciófókuszú programot sikerült eltörölni, amellyel az elmúlt 15-20 évben rengeteg európai országban hatékonyan szorították vissza a HIV-fertőzöttek számának növekedését. A vizeletmintás ötlet azonban azért is értelmetlen, mert a gyorsan terjedő dizájnerdrogok vizeletből kimutathatatlanok, a tesztelgetés tehát a sokkal veszélyesebb szerek használata felé terelné a drogfogyasztókat.
Amikor a Fidesz fullba nyomja a kretént
Mindezek ellenére Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a frakció nevében is a javaslat mellé állt egy december 8-i sajtótájékoztatón, ahol közölte, hogy a Fidesz tárgyalni fogja a javaslatot, majd egy régi érveléstechnikai hibával, egy ún. hamis dilemmával idézte fel a klasszikus, „aki nincs velünk az ellenünk van” típusú retorikát, mondván...
...aki nem támogatja az ötletet, a drog mellett van.
A segítségnyújtás helyett a felhasználók kriminalizálásának szemlélete időről-időre felbukkan a hazai politikában és a közéletben (kivéve persze akkor, amikor saját pártban ülő politikustársakról derül ki ez-az). A kilencvenes években a Kisgazdák próbálkoztak riogatni az óvodásoknak LSD-t osztogató fantom rémképével, valamint az egyetemek falai közé beszivárgó „droglobbival”.
A jelenleg is érvényben lévő drogstratégia tartalmilag sokban megegyezik az elődjével, bár nagyobb hangsúlyt helyez a szerfogyasztók kriminalizálására mintsem szenvedélybetegként kezelje őket. A probléma azonban mégis leginkább az, hogy a stratégia által megfogalmazott célokat nem valósították meg a gyakorlatban, sőt az utóbbi években mintha épp az ellenkezőjét látnánk a megfogalmazottaknak.
Súlyos tendenciák
Míg két slukk füves cigiért akár 2 év börtön is kiszabható, addig két másik súlyos hazai problémára egyáltalán nem nyújt megoldást a jelenlegi drogstratégia. Az egyik az alkoholprobléma. Egyes szakértők szerint néhány év múlva a mostani 800 ezerről egymillióra növekedhet az alkoholbetegek száma hazánkban. Az alkoholfogyasztás miatt évente közvetlenül nagyjából 300 fő, alkohollal összefüggésben lévő betegségben körülbelül 30 ezren halnak meg évente. Összehasonlításképpen, minden más drog túladagolása következtében tavalyelőtt összesen 24 fő halt meg. Az alkohol fogyasztása, más drogokkal szemben, széles körben elfogadott Magyarországon. Pedig fontos lenne elkezdeni egy kulturális szemléletváltást, hogy kevesebb embert vigyen el az ivászat és az ahhoz köthető betegségek.
A másik súlyos probléma, amellyel a jelenlegi drogstratégia nem tud mit kezdeni, a dizájnerdrogok egyre terjedő használata. Ez egy összefoglalónév azokra az új szintetikus drogokra, amelyek kémiai összetevőjét a készítők gyakran változtatják, így a törvénykezés folyamatosan le van maradva az újabb és újabb szerek betiltásával.
forrás: drogfokuszpont.hu
Az új dizájnerdrogok fokozatosan kiszorítják a „klasszikus” drogokat. Ennek oka, hogy rendkívül olcsók, illetve könnyen hozzáférhetőek, gyakorlatilag a postás is házhoz szállíthatja, teljesen legálisan. A kormány tiltó-büntető politikája ezáltal pont, hogy ellentétesen sült el, hiszen a fogyasztók találtak más megoldást, hogy drogozzanak, kvázi legálisan. Ezen új szintetikus szerek azonban nagyon veszélyesek, mivel hatásuk kiszámíthatatlan mind a felhasználó, mind az orvosok előtt. A Törökszentmiklóson történt két állapotos nő tragédiája is dizájnerdogok számlájára írható. Nagyon riasztó e szerek egyre nagyobb népszerűsége és rombolása az iskoláskorú gyermekek körében.
A szegénység szociológiai értelemben mindig jobban ki van téve a drogfogyasztás veszélyének, márpedig egy olyan országban, ahol a szegénységi olló folyamatosan nyílik, a rehabilitációs és prevenciós rendszert folyamatosan leépítik, várhatóan csak tovább fog növekedni az olcsó dizájnerdrogok terjedése. Ahogy a Magyar Toxikológusok Társasága hangoztatta az eset után, a használókat nem megbélyegezni kell, hanem lenevelni a dizájnerdrogokról, ehhez képest ma az állam a töredékét fordítja prevencióra, mint a korábbi kormányzatok idején.
Jönnek a szcientológusok
Az állam tehát nem igazán finanszíroz iskolai felvilágosítást és a gyakran vitába kerül a szakmai szervezetekkel. A kialakult vákuumba megjelentek kétes hátterű, önjelölt szakemberek. Ilyen a szcientológus egyházi háttérrel rendelkező Drogmentes Világért Alapítvány és a Narconon. Ezek a szervezetek tudománytalan, források nélküli, félelemre építő felvilágosító anyagokat terjesztenek. A szcientológiát egyébként számos ország nem ismeri el egyházként. A következő táblázat jól bemutatja az iskolákban elérhető prevenciós programok számát. 
forrás: 444.hu
Az biztos, hogy 2020-ban semmivel sem leszünk közelebb a drogmentes társadalom víziójához, mint ma. Összességében elmondható, hogy komoly problémák vannak a magyar drogpolitika területén, leginkább a pénz és akarat hiányzik ahhoz, hogy változás történjen. Sajnos később sokkal, de sokkal többe kerülhet, a már amúgy is leterhelt egészségügy számára a dizájnerdrogokat használó emberek kezelése. Pedig volna néhány ötletünk, amelyből fedezni lehetne a Nemzeti Drogstratégia költségeit.
