Többször pedzegették már, hogy jó lenne egyszer, ha a költségvetés egyenlege elérné a nullát, Varga Mihály nem rég pedig arról beszélt, hogy már a 2017-es költségvetés is ennek jegyében készülhet. A nemzetgazdasági miniszter azóta finomított a kijelentésén, nyitva hagyva annak a lehetőségét, hogy a következő évi büdzsé tervezésekor komoly átrendezések várhatóak.
A hír már csak azért is meglepő, mert korábban azzal számoltak, hogy 2017-ben a hiány 710 milliárd forint körül alakulhat (pénzforgalmi szemléletben), ezt nullára lefaragni nem lesz könnyű. Amellett, hogy bizonyos tételek esetében GDP-arányosan csökken a kiadás mértéke, még további kiadáscsökkentésekre, vagy bevételnövelésre lenne szükség azért, hogy a kívánt cél megvalósuljon.
Természetesen azt sem lehet kizárni, hogy a kormány blöfföl, és az a Fidesz célja, hogy a hitelminősítők az újabb pozitív híreket figyelembe véve minél hamarabb döntsenek az ország felminősítéséről. A kormány számára ez felérne egyfajta győzelemmel, és jól jönne akkor, amikor a menekültválsággal kapcsolatos „megvédjük az országot” propagandán kívül nincs más témája.
Mint ismeretes a 2010-es kormányváltást követően a Fidesz hiába próbálta meg elérni, hogy az Unió szemet hunyjon egy nagyobb hiány felett. Brüsszel ebbe nem ment bele, ezért kellett a magánnyugdíj-vagyont államosítani, majd az ezt követő másfél évben több nagyobb megszorító csomagot bejelenteni. A kiigazításokra azért volt szükség, mert az egykulcsos adó bevezetése jelentős lyukat ütött a költségvetésben (körülbelül 500 milliárd forint), ráadásul a gazdasági növekedés is várakozáson aluli volt, tovább nehezítve a kormány mozgását.
A kiigazító intézkedéseknek meglett a várt hatásuk: a GDP-arányos hiány 3 százalék alá süllyedt, és az azt követő években is stabilan 2-3 százalék között volt. Az Unió is elismerte a kormány teljesítményét, az ország kikerült a túlzott-deficiteljárás alól. A kormány gazdasági sikerének azonban megvolt az ára: a 2012-es recesszió mellett csökkent a gazdasági környezetbe vetett bizalom, nőtt a társadalmi egyenlőtlenség és a szegények száma, a kulcságazatoknak pedig egyre kevesebb pénz jutott. Ebbe az az oktatási rendszer is beletartozik, ahol már olyan szörnyű állapotok uralkodnak, hogy komolyabb tüntetéshullám alakult ki országszerte.
Nullás költségvetés: hova a sietség?
Varga Mihály friss bejelentése alapján azonban úgy tűnik, a Fidesz nem érte be azzal, hogy sikerült stabilizálnia a büdzsét. A nullás egyenleg már régebben is felmerült, azonban pont a szűk mozgástér miatt nem volt a kormánynak lehetősége arra, hogy egy olyan költségvetést lehessen tervezni, ahol a hiány nulla. 2014-ben választások voltak, 2015-re pedig annyira felpörögtek az uniós források lehívásai, hogy azt a büdzsé tervezésénél is figyelembe kellett venni a nagyobb önrész miatt.
Ha a kalapból kivesszük a kormány mozgásterének korlátjait, akkor sem érthető, hirtelen miért lett ennyire fontos, hogy a hiány nulla legyen. Az Unió részéről nincsen semmilyen nyomásgyakorlás, és a különböző nemzetközi szervezetek is elismerősen nyilatkoztak az ország fiskális stabilitásával kapcsolatban. Az adósságválság során felmerült, hogy a mostani 3 százalékos deficitcélt egységesen 0,5 százalékra kellene leszorítani, a konvergenciakritériumokon azonban nem változtattak.
A nullás deficit azonban papíron szépen hangzik, és további bizalomnövekedést eredményezne. Emiatt fenn áll annak a lehetősége is, hogy inkább csak blöfföl a kormánypárt, és az a célja, hogy a nagy hitelminősítők minél hamarabb felminősítsék Magyarországot. A felminősítést követően pedig engedni lehetne a gyeplőn. A blöffel kapcsolatos forgatókönyvet megerősíti, hogy a Fidesz nem először alkalmazná ezt az eszközt: 2011-ben úgy hívták vissza az IMF-et, hogy a következő egy évben gyakorlatilag mindenkivel a bolondját járatták. Az időhúzásnak azonban meglett az eredménye, és végül nem kellett új IMF-hitelt lehívni.
Kevés a mozgástér
Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a kormány mozgástere továbbra sem nagy. 710 milliárd forintot nem könnyű találni, ehhez az alábbi lépésekre lenne szükség:
- a bevételek növelése (adók emelése, új adók kivetése, adóbeszedési hatékonyság növelése például az online pénztárgépek további szektorokra való kiterjesztésével)
- a kiadások csökkentése (bürokrácia csökkentés beleillik ebbe a lépésbe).
A szociális kiadásokon spórolni tud a kormány, mivel GDP-arányosan csökken ez a tétel annak köszönhetően, hogy több juttatás is be van fagyasztva már nagyon régóta, illetve az egyre alacsonyabb gyerekszám miatt egyre kevesebb támogatást kell kifizetni. Emellett a kamatkiadások is tovább csökkenhetnek az alacsonyabb állampapírhozamok miatt.
Fontos azonban figyelembe venni néhány szempontot:
- A bürokráciacsökkentő programról még keveset tudni, a legnagyobb szám, ami elhangzott az 150 ezer ember átterelése a versenyszférába. A Lázár János nevéhez köthető átszervezések ennek csak kezdeti lépései. A programmal kapcsolatban fenntartásaink vannak, mivel nagyon valószínűtlennek tűnik, hogy 150 ezer bürokrata a versenyszférában el tudjon helyezkedni. Hiába van jelentős munkaerőhiány több szektorban is, a képzettségeket egyszerűen nem lehet összepárosítani, és ezen a legtöbb esetben a néhány hónapos képzési programok sem segítenek.
- A CSOK költségvetési terhét nehéz megbecsülni. Egyelőre kevés az érdeklődő a program iránt, azonban ha a következő években felfut a program, és több tízezer, akár százezer család veszi igénybe a CSOK-ot, az hatalmas terhet jelentene a büdzsének. Ezzel már az idei büdzsé megtervezésekor sem számoltak, a kormány mozgásterét tehát tovább csökkentheti a CSOK esetleges felfutása.
- 2018-ban választások lesznek, ekkor mindig érdemes kormányzati expanzióval számolni.
- A kormány brutálisan fel akarja pörgetni az uniós források lehívását a következő években, ez pedig felpörgetett ütemű társfinanszírozási kiadásokkal járhat. Ha ezzel nem tud lépést tartani az uniós folyósítás, akkor a pénzforgalmi szemléletű hiányt negatív irányba löki a folyamat.
- Egyre több ágazatban nagyobb az elégedetlenség. Az oktatás és az egészségügy szörnyű állapotban van, és nem kevés pénzt kellene befektetni, hogy javuljon az összkép. Egy jóval szigorúbb költségvetés, ami akár megszorításokat is tartalmaz, éppen az ellentétes iránynak felel meg.
Nem számítunk kockázatos országnak
A tények ismeretében már nehéz elképzelni, hogy a kormány valóban megpróbálkozik egy olyan költségvetéssel, ahol nulla a hiány. Nem véletlen, hogy Varga Mihály is finomított korábbi kijelentésén, nyitva hagyva annak a lehetőségét, hogy nem kizárt egy olyan forgatókönyv, valójában azonban nagyon alacsony annak az esélye, hogy meg is valósul.
A Ténytár véleménye szerint a kormány csak blöfföl a nullás költségvetéssel, és az a célja, hogy minél hamarabb felminősítsék Magyarországot a nagy hitelminősítők. Amelyre meg is van az esély, mivel a kockázati mutatók nálunk javultak a legnagyobb mértékben a válság kitörése óta.