A március 15-ei pedagógustüntetés szervezőinek, a Tanítanék Mozgalomnak véleménye szerint a tankötelezettség csökkentése és a szabad tankönyvválasztás eltörlése két rendkívül rossz döntés volt a kormányzat részéről, amelyet azonnal vissza kellene vonni. Sőt, az iskolai szegregáció ellen is fel kellene lépni, hiszen az országban tapasztalható oktatási körülmények mélyítik a társadalmi szakadékot, és ennek eredményei már a különböző felméréseken is meglátszódnak.
A közoktatás központosításának elvileg az lett volna a célja, hogy próbálja enyhíteni a különbségeket, de éppen a legszegényebb iskoláknak adta a legkevesebbet a Klik. Nem is csoda, hogy főleg a tehetősebb családok döntöttek úgy, hogy nem állami iskolába, hanem a törvényi szabályozások miatt kiváltságos helyzetben lévő egyházi intézménybe íratják be gyermekeiket. Sok helyen alakult emiatt úgy, hogy van egy új, jó felszereltségű iskola a tehetősebbeknek és van egy leromlott állapotú a hátrányos helyzetben lévőknek.
Egyházi intézmények kiváltságos helyzetben
„Az önkormányzatokon nagy a nyomás, hogy "egyházasítsák" az állami iskolákat, hiszen ezáltal kikerülhetnek a KLlik fennhatósága alól” – nyilatkozta Scharle Ágota közgazdász a hvg.hu-nak. Ez az „egyházasítás” azonban lehetővé teszi a gyerekek szelektálását, mivel ahol ilyen intézmény jelenik meg, ott elszívja a középosztálybeli gyerekeket, és így megnő a szegényebbek aránya a helyi állami intézményben. Sok helyen alakult emiatt úgy, hogy van egy új, jó felszereltségű iskola a tehetősebbeknek és van egy leromlott állapotú a hátrányos helyzetben lévőknek.
Miért jobb az egyházi intézmények színvonala? Egyrészt, mert ugyanazt a támogatást, amit az önkormányzatoknak nem adott meg az állam, azt az egyházaknak megadta. Másrészt, egy sor olyan kedvezménnyel rendelkeznek ma már (a különböző anyagi juttatásoktól kezdve az osztálylétszámon át a szabad tankönyvválasztásig), amelynek köszönthetően jelentős színvonalbeli különbség alakult ki az állami és az egyházi iskolák között.
A jelek szerint a kormányzatnak kimondatlan célja, hogy elitképző intézményekké alakítsa az egyházi fenntartású iskolákat, miközben az állami intézmények egyre gyengébb színvonalúak, sőt lassan már a működésképtelenség határán vannak. A közoktatás központosításának pedig elvileg az lett volna a célja, hogy próbálja enyhíteni a különbségeket, de sajnos nem vált be, és pont a legszegényebb iskoláknak adta a legkevesebbet a Klik.
Fel kéne lépni a korai szelekció ellen is?
Daria Hejwosz-Gromkowska, az Adam Mickiewicz University professzora a 444-nek adott interjújában a lengyel oktatás átalakításának pozitívumaként értékelte a korai szelekció tiltását. Lengyelországban ugyanis a gyerekek teljesítményüktől függetlenül 15-16 éves korukig együtt tanulnak, mivel egészen eddig a korig nem kell felvételizniük, és a professzor szerint ez sokat segít abban, hogy csökkenjen a diákok otthoni körülményekből adódó különbsége.
Ha mindenki ugyanazt és ugyan addig tanulja, akkor a legszegényebb diákoknak is van esélyük behozni a lemaradást. Ezzel szemben, ahol 6 vagy 8 osztályos gimnáziumokba felvételiztetnek diákokat, ott a tehetősebb családok gyerekei, akiknek van pénzük megfizetni a különórákat és az előkészítőket, már korán elhúznak szerencsétlenebb körülmények között élő társaiktól.
Könyvből tanulják az elkülönülést
A szegregáció tiltásának követelésén kívül a tiltakozó tanárok egy másik fontos, és bizony ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódó pontban is megpróbálnak változást elérni. Ez pedig a tankönyvválasztás szabadsága. Ugyanis az tankönyvkibocsátás államosítása után olyan silány minőségű könyveket próbáltak a döntéshozók az iskolákra erőltetni, hogy ahol az iskola vagy a szülők megengedhették maguknak, ott a támogatott, vagy akár ingyenes tankönyvek helyett is, a hivatalos ellátórendszeren kívül próbálkoztak, hogy jobb minőségű kiadványokat szerezhessenek be.
Egy példa az új nagyszerű kísérleti tankönyvekre. A tankönyvrendszert ért kritikák ellenére a kormány kijelentette, hogy a tankönyv-liberalizáció kérdésében nem enged.
Valójában teljesen mindegy milyen tankönyveket adunk a diákok kezébe, ha úgysem tudják elolvasni, vagy úgyis a szociális ellátórendszert terhelik majd felnőtt korukban. Róbert Péter tanulmánya szerint ugyanis Magyarország hátulról az első helyet tölti be azoknak az országoknak a listáján, ahol az olvasási-szövegértési teszteredmények jelentősen összefüggnek a tanuló családi hátterével, és ahol a gyerekek az átlagnál nagyobb valószínűségben tartoznak abba a kockázati csoportba, amelynek rosszabbak a lehetőségei a munkaerő piaci elhelyezkedésnél. Egy friss EU-s jelentés szerint Magyarországon a jó társadalmi-gazdasági hátterűek felső negyedébe eső tanulók kevesebb mint 10 százaléka teljesít alacsonyan, viszont a rosszabb helyzetben lévők 50 százaléka.
Még egy negatív hatás: csökkenő gyerekszám az oktatásban
Annak idején a Magyar Bálint-féle oktatási minisztérium vezette be a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, amelynek hatása 2007-2009-re mutatkozott meg. Ekkor ugyanis megnőtt a felsőbb évfolyamokban tanuló hátrányos helyzetű gyereket száma, és a szelekció következtében főleg azokban az iskolákban, ahol a tanári karban sem a legfelkészültebb legjobban képzett pedagógusok tanítottak.
A hirtelen pluszterheléssel a tanárok nehezen tudtak megbirkózni, plusz forrásokra és pedagógiai segítségre lett volna szükségük, ám ehelyett inkább struccpolitikához hasonlatos megoldást kaptak az Orbán-kormánytól. A kötelező korhatár 16 évre való csökkentésével lehetőség nyílt előttük, hogy inkább elforduljanak a problémától és kiszórják a kötelező kort már betöltött problémásabb diákokat. Más megoldás nem lévén, sok esetben éltek is ezzel a lehetőséggel. Mint ahogy MTA kutatásából is látszik, 2011 után látványosan zuhanni kezdett a 16 évesnél idősebb gyerekek száma, miután őket már nem kötelező tanítani.
Ideje lenne már változtatni…
Világosan látszik tehát, hogy az oktatási rendszeren van mit javítani. Az mindenképpen üdvözlendő, hogy a tanárok nem adják fel: a tegnapi nap folyamán például mintegy 25 ezer tanár sztrájkolt 1185 oktatási intézményben. A szörnyű állapotokat tekintve már valóban itt lenne az ideje, hogy a kormány a rendszer hibás elemeit megváltoztassa, mivel jelenleg a magyar oktatás nemhogy csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket.
