Mától mindenhol tilos e-cigizni, ahol dohányozni is tilos. Vagyis, csak ott lehet majd a környezet számára teljesen veszélytelen, vízgőzt kibocsátó eszközt használnia a többségében leszokásban lévő e-cigiseknek, ahol ki lehetnek téve a normál cigarettát szívók által kifújt füstnek, vagyis a passzív dohányzásnak. Ráadásul mostantól az e-cigihez kapcsolódó termékeket is kizárólag a nemzeti dohányboltokban lehet árusítani. Ezzel egy újabb piacot kebelezett be a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere).
Persze érthető a becsatornázás, hiszen állami segédlettel, pártszimpátia alapján, a trafikmutyival koncesszióhoz juttatott fideszes haverok nyolcszor annyi nyereséghez jutottak, mint egy átlag magyar vállalkozó piaci körülmények között. Ezzel egy év alatt megtermelték a trafikokba fektetett pénzüket (más trafikosok persze nem jártak ennyire jól). Az e-cigit kipróbálóknak a háromnegyede átszokott a cigiről, ez pedig veszélyes volt, hiszen jókora piacot veszíthettek volna a NER trafikosai.
Ezért tehát, miután a dohánypiacot besöpörték, fölé pedig szintén haveri céget raktak, hogy az ossza országosan a dohányt, az e-cigit piacának profitját is a trafiktulajdonosok teszik zsebre.
Forrás: 168ora.hu
Trafikmutyi, trafikmutyi everywhere
Az elmúlt négy év mutyijai közül a trafikügy egyértelműen kiemelkedő helyet foglal el a magyarországi korrupciótörténetben. 2013-ban Fideszhez közel állók ezrei nyertek az átláthatatlan trafikpályázaton, miközben az évtizedeken át a trafikjukból élő emberek tízezrei voltak kénytelenek feladni addigi életüket. Az addigi 30 ezer dohányárusítót bezárták, helyettük 5-6 ezer Nemzeti Dohánybolt nőtt ki a földből. Hiába került nyilvánosságra egy akkori fideszes képviselő lelkiismerete nyomán egy olyan hangfelvétel, amely alapján egyértelműen kijelenthető, hogy pártszimpátia alapján osztogatták a trafikkoncessziókat, nem történt semmilyen érdemleges ellenlépés az ügyben, a fideszes trafikok továbbra is élnek és virulnak.
Bár még 2013 nyarán a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el trafikügyben személyes adattal való visszaélés vétségének gyanúja miatt, azonban a hivatali visszaélés, vesztegetés, befolyással való üzérkedés gyanúját a hatóságok szerint nem támasztották alá a feljelentések, így ezek miatt nem indult eljárás. A nemrég nyilvánosságra került „kitiltási dokumentumból” tudható, hogy az amerikaiak már ekkor, 2013 októberében furcsállódtak a trafikügyet illetően.
Több mint egy évnek kellett eltelnie, hogy nyilvánosságra kerüljön a trafikpályázatok elbírálóinak névsora. „Meglepő” módon többségük a Fideszhez és a Fidelitashoz köthető, többségében a Fidesz által a minisztériumokba ültetett személyek voltak. Mostanra tehát egyértelmű, hogy egy hatalmas csalás keretében folyt a trafikkoncessziók kiosztása. Ezek után 2014-ben a dohány-kiskereskedelemmel foglalkozó cégek egy része 90 százalékos (!!!) nyereséget söpört be, ezzel tulajdonképpen már egy év alatt megtermelték azt az összeget, amelyet a tulajdonosuk betett a cégbe. Összehasonlításul, mindez egy átlagos magyar embernek, aki bankbetétbe tette a pénzét, kb. 36 év múlva jönne össze. (Persze nem ment mindenkinek ilyen jól a biznisz, a trafikok között összehasonlíthatatlanul nagy különbségek vannak).
Trafikmutyi 2.0 - Így lett Lázár barátja az ország trafikosa:
De a habot a tortára Lázárék csak nemrég tették fel: 2015 májusától a dohánygyárak/nagykereskedők és a kiskereskedők közé egy központi elosztó céget iktattak be. A nemzeti dohányboltok csak innen vásárolhatnak árut. Anno a parlamentnek benyújtott tervezet szerint a 400 milliárdos dohánypiacon, 3 százalékos árréssel évi 12 milliárd forint bevételhez és kb. 6 milliárd forint haszonhoz juthatott a szerencsés kiválasztott. Nem akarjuk lelőni a poént, de a kiírási feltételeknek sem a Philip Morris, sem a BAT (British American Tobacco ) nem felelt meg. Így aztán egyetlen lehetséges pályázó maradt: a Continental.
És végül az ismeretség meghozta gyümölcsét: a Continental és a British American Tobacco konzorciumban nyerte a kiskereskedők ellátásának jogát. A Continental, a Világgazdaság szerint 80 százalék részesedéssel bír a társaságban, és a kormány még a határidőt is kitolta az ellátás megszervezésére, mert a két gyártó még sehogy sem állt a pályázattal.
Érdekes az is, hogy az állam összesen 600 millió forintot kér a konzorciumtól azért, hogy a dohányt terítse a kiskereskedőknek, majd beszedje érte a dohányt. Főleg annak fényében, hogy ezen legalább 6 milliárdot kereshet a konzorcium.
Az elektromos cigit is saját hatáskörbe vonta a NER
Egy tavaly novemberi, kormány által benyújtott egészségügyi salátatörvény-módosító értelmében mától mindenhol tilos e-cigizni, ahol dohányozni is tilos. Vagyis, csak ott lehet majd a környezet számára teljesen veszélytelen, vízgőzt kibocsátó eszközt használnia a többségében leszokásban lévő e-cigiseknek, ahol ki lehetnek téve a normál cigarettát szívók által kifújt füstnek, vagyis a passzív dohányzásnak. Aki pedig ennek ellenére használná az eszközt például egy aluljáróban, az 25-50 ezer forintos bírságra számíthat.
Mit tudunk az elektromos cigarettáról?
Az elektromos cigarettázás az eddigi kutatások alapján közel sem annyira káros a szervezetre, (az eddigi kutatások alapján 95 százalékkal kevésbé káros), mint a hagyományos dohánytermékek belégzése, de jóval károsabb a teljes dohányzásmentességtől.
Mit nem tudunk?
Nem tudjuk, milyen hosszú távú hatásai lehetnek az elektromos cigarettázásnak. Nem tudjuk, valójában segít-e leszokni, vagy valójában csak átszokás áll be.
Mit jelent ez számunkra?
A szenvedélybeteg dohányosok számára az e-cigarettázás egy kevésbé roncsolja a szervezetet, miközben képes megadni ugyanazt a napi mennyiségű nikotin dózist, a füst imitálása mellett. A nemdohányzók számára azonban kerülendő, hiszen egyelőre nem ismertek az e-cigarettázás hosszú távú hatásai.
Ráadásul a törvényben azt is előírja a kormány, hogy mostantól az e-cigihez kapcsolódó termékeket is kizárólag a nemzeti dohányboltokban lehet árusítani, tehát a neten sem lehet majd beszerezni az e-cigihez szükséges folyadékot.
A nemdohányzók védelmének kiemelt fontosságát nem vitatva azt mégiscsak érdemes lenne megvizsgálni, hogy a haszonszerzésen túl, mi értelme van a dohányboltok közé szorítani egy hatékony nikotinpótló eszközt, amelynek káros hatása a dohányzás más formáival ellentétben csakis a használóra, rá is sokkal csekélyebb mértékben korlátozódik. Talán azért, mert használói (egy hazai kutatás szerint) 77,5 százalékban azonnal letették a cigarettát, ezzel jókora piacveszteséget okozva a NER trafikosainak.
