Schiffer András távozásával az LMP messze a legismertebb, a médiában legtöbbet szereplő politikusát veszti el, így végképp kétségessé válik, hogy a zöld párt 2018-ban képes lesz-e bejutni a parlamentbe. A 2014 utáni politikai tér úgy változott, hogy az egyáltalán nem kedvezett az LMP-nek: az időközi választások során egyértelművé vált, hogy a „nem Fidesz-szavazók” helyben a legesélyesebb ellenzéki jelöltre adják le a voksukat, legyen az akár MSZP-és, akár Jobbik-os, azonban ez a helyzet nem ígér túl fényes jövőt a mindig „különcködő” zöld alakulatnak.
Szél Bernadett, a párt „megmaradt társelnöke” kijelentette, hogy az LMP továbbra is önállóan készül a 2018-as országgyűlési választásokra. Az Index információi szerint Schiffer András mandátumára és a társelnöki poszt betöltésére egyaránt Hadházy Ákos a favorit, így az ő és Szél feladata lesz a csodatétel, azaz a párt bejuttatása a parlamentbe, ugyanis, az egyetlen reális cél Schiffer lelépése után már csak ez lehet.
Schiffer megy
Az LMP társelnöke, frakcióvezetője és gyakorlatilag egyetlen igazán aktív, ismert politikusa az Indexnek adott interjújában jelentette be, hogy visszavonul az aktív parlamenti politizálástól. A politikus június 1-én visszaadta társelnöki megbízatását, augusztus 31-vel pedig lemond parlamenti mandátumáról is, viszont a pártból nem lép ki. Schiffer elmondta, hogy a jövőben a számára fájóan hiányzó zöld/antiglobalista szellemi erőtér kiépítésére törekszik majd, továbbá, és hogy 2018–19-ben nem fog indulni semmilyen választáson.
Schiffer távozásával az LMP a párt megálmodóját és legismertebb arcát veszíti el. A leköszönő pártelnöknek a mostani lépése azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a zöld párt nem fog bekerülni a következő országgyűlésbe. De mi vezethetett ehhez a drámai lépéséhez?
Mégsem lehet más a politika...
Az LMP korábban azzal tűnt ki igazán, hogy nem kívánt a választások során sem a Fidesz, sem a baloldal partnere lenni. Schifferék következetesen kiálltak emellett, s így következett be 2013 januárjában a pártszakadás, amelynek eredményeképpen a 15 fős parlamenti frakcióból 8 képviselő ki is lépett a pártból, megalapítva a Párbeszéd Magyarországért nevű formációt.
Schiffer legnagyobb politikai teljesítménye az volt, hogy a pártszakadás után is sikerült a parlamentbe juttatni az LMP-t, és egyben tartani egy nagyon különböző gyökerekkel rendelkező politikai közösséget. Viszont a siker ellenére erősen elgondolkoztató az, hogy az évek folyamán Schiffer mellől mindenki lelépett, aki az LMP alapításakor ott volt, a 2010-es mandátumot nyert képviselőkből csak ő maradt, illetve most már ő sem.
Kép forrása: politics4u és Varánusz
Schiffer lépése úgy tűnhet, mintha a süllyedő hajóról lépne le, ugyanis 2014 után a magyarországi politikai tér úgy változott, hogy az egyáltalán nem kedvezett az LMP-nek. Az időközi választások során egyértelművé vált, hogy a nem Fidesz-szavazók helyben az esélyesebb ellenzéki jelöltre adják le a voksukat, legyen az akár MSZP-és, akár Jobbik-os. Ez amellett, hogy azt jelenti, a kormánypárt leváltása érdekében a szavazópolgárok hajlandóak akár a politikai pólus másik végére is átszavazni, egyben azt is jelzi, hogy a kis pártok végképp labdába sem rúghatnak.
A 2018-as választásokra kanyarodva továbbra is fennállhat a szavazók fejében az a képzet, hogy mivel az LMP-re leadott szavat nem járul hozzá a Fidesz leváltásához, ezért minden rájuk leadott voks teljesen fölösleges. Az elmúlt évek nem bizonyították azt, hogy az LMP - Schiffer a legutóbbi választások után tett nyilatkozatainak megfelelően - váltópárttá, a Fidesz alternatívájává tudná kinőni magát. A párt legfontosabb fenntarthatósági üzenetei csak mérsékelt társadalmi érdeklődést váltottak ki, az LMP nem tudott kitörni a kis párt kategóriából.
Ennek köszönthetően előfordulhat az, hogy Schiffer mostani lépése a kegyelemdöfést jelenti az LMP-nek. A párt most veszti el a „láthatósági mellényét”, a frakció mostantól nélküle küzdhet tovább azért a médiafigyelemért, amelynek nagy részét neki köszönhette. Elképzelhető, hogy éppen Schiffer visszavonulása fog hozzájárulni ahhoz, hogy a kevesebb médiafigyelemnek köszönthetően az LMP nem fog bejutni a parlamentbe.
Mi lesz a szavazókkal?
Mivel eddig is az 5 százalékos bejutási küszöb körül táncolt az LMP, a pártot alapító Schiffer lelépésével a szavazók fejében megfordulhat a gondolat, hogy van-e még értelme tovább támogatni a zöld pártot, vagy esetleg valaki másnak adják-e a bizalmukat majd 2018-ban. Az LMP-szavazók másodlagos preferenciáját többek között a Republikon Intézet mérte:
Legtöbben, 12-12 százalék, az Együttet és a Liberálisokat nevezték meg, mint olyan pártot, amelyre az LMP hiányában szavaznának, 9, illetve 7 százalék pedig a Fideszt, illetve a Jobbikot. Jól látszik továbbá, hogy a párt vezetéséhez hasonlóan a szavazók sem nyitottak a 2010 előtti baloldal felé, a DK és az MSZP is az átszavazási sorrend végén található. De az előző ciklusban kiszakadt PM-esek sem merültek fel opcióként az LMP-sek számára.
A másodlagos preferenciákból kiderül, hogy egy párt jelenleg még meglévő szavazói mely irányba leginkább nyitottak, egy adott politikai helyzetben (pl. ha a saját pártjának jelöltje nem indul, visszalép) hova szavaznának leginkább – írja a Republikon. Figyelemreméltó azonban, hogy a megkérdezettek több mint fele vagy nem válaszolt, vagy nem tudja, kire szavazna, ha nem lenne LMP.
Az LMP önmagára, mint globalizációkritikus, esetenként rendszerellenes alakulatra tekint, amely a rendszerváltás utáni politikai elittel szemben, a liberális kapitalizmus kritikusaként lép fel. A magyar országgyűlésben jelenleg ilyen, úgynevezett rendszerellenes (Anti-establishment) pártideológiával a Jobbik rendelkezik, így az is elképzelhető, hogy a párt mostani szavazóinak jelentősebb része esetleg (jobb híján) a cukisodó Vonáéknál fog majd kikötni, főleg azokban az egyéni választókerületekben, ahol a Jobbik egyértelmű kihívója a Fidesznek.
Ki fog majd megpróbálni csodát tenni?
Az LMP frakciója és országos elnöksége összevont ülést tartott, majd utána sajtótájékoztatót is, ahol felvázolták a Schiffer András távozása utáni helyzetet. Szél Bernadett, a párt „megmaradt társelnöke” kijelentette, hogy az LMP önállóan készül a 2018-as országgyűlési választásokra. Elmondása szerint nem tudnak azzal mit kezdeni, hogy ki, kivel akar, meg ki, kivel nem hajlandó összefogni a választási győzelemért, szerinte sokkal fontosabb arról beszélni, hogy ki, mit akar kezdeni Magyarországgal.
Az utódlásról várhatóan júliusban döntenek az LMP kongresszusán, a frakcióvezető személyét pedig az őszi üléskezdetig választja ki a frakció maradéka. Nevek nem hangoztak el, de az Index információi szerint Schiffer András mandátumára és a társelnöki poszt betöltésére egyaránt Hadházy Ákos a favorit, míg a frakcióvezetésre Szél Bernadett. Az utóbbi kettejük feladata lesz a csodatétel, azaz a párt bejuttatása a parlamentbe, mert Schiffer lépése után az egyetlen reális cél már csak ez lehet.
