2015-ben rekordot ért el az elvándorlók száma: 2014-ben 31 ezer 500-an hagyták el az országot minimum egy éves külföldi tartózkodás szándékával, tavaly pedig ennél is többen, 33 ezren szedték a sátorfájukat és költöztek külföldre dolgozni. Közülük több százezren vannak Nagy-Britanniában, akiknek a helyzete most az EU-s kilépés következtében kérdésessé vált.
Valószínűleg a már kint tartózkodó és a két éves tárgyalási időszak alatt kitelepülőkre az eddigi szabályok vonatkoznak majd, azonban a szakértők szerint az uniós munkavállalók számát csökkenteni fogják. Lehetséges még a képzett munkaerő beengedése egy bizonyos pontrendszer alapján, ezáltal pedig a képzetlenebbek visszaszorulnak. Várhatóan a családegyesítési szabályok is szigorodhatnak.
Nagy-Britannia döntött: kilép az Európai Unióból – Ám, ma már egyre többen visszakoznának
A politikusok, akik eddig a kilépést szorgalmazták, nem tudják, mi legyen a következő lépés, sorra lemondanak, a hitelminősítők leminősítették az országot, a brit tőzsde is gyengélkedik. Sokan attól tartanak, hogy ez a népszavazás megállíthatatlan hullámot fog kiváltani az EU más tagországaiban is, ahol népszavazás útján sorra az EU-ból való kilépést fogják kezdeményezni. Ez azonban nem minden, mivel van ám több százezer magyar, akik kint élnek, tanulnak, dolgoznak Nagy-Britanniában, akiknek az eddigi életük is fenekestül felfordulhat a döntést követően. Az Unió biztosított négy szabadságot: az áruk, a tőke, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását, ám a britek kilépése után kérdéses az ott élő magyarok sorsa.
Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként korábban beismerte, hogy több mint félmillió magyar dolgozik külföldön és ebből körülbelül 300 ezren Nagy-Britanniában. Habár a hivatalos adatok ennél jóval alacsonyabb számot mutatnak. Az Eurostat szerint 96 ezer, Orbán Viktor szerint 55 ezer, a KSH adatai és a becslések viszont csak Londonban több százezer magyarról beszélünk. A brit Social Security Office tanulmánya szerint legalább 1,4 millió magyar kötött társadalombiztosítást 2014-ben, tehát eddig valamilyen formában, még ha nem is tartósan, de munkát vállaltak Nagy-Britanniában.
Még a „Gyere haza, fiatal!” program is az Egyesült Királyságra fókuszált, hiszen „ott a legalacsonyabb a magyar munkavállalók átlagéletkora (33 év), 80 százalékuk 40 évnél fiatalabb, rendszerint magas végzettségűek (33 százalékuk diplomás, 43 százalékuk érettségivel rendelkezik) és 49 százalékuk nőtlen vagy hajadon”. A tényleges kilépés után pont ezeknek a fiataloknak lesz nagyon nehéz Nagy-Britanniában munkát vállalni vagy tanulni, hiszen megszűnne a szabad mozgás és a munkavállalás, kivéve persze abban az esetben, ha Magyarország számára sikerülne kedvező kétoldalú megállapodásokat kötni.
A britek viszont pont a külföldi munkavállalók miatt elégedetlenek, ez pedig meg fogja nehezíteni a tárgyalásokat. Másrészt viszont 1,5 millió brit állampolgár is az EU-ban tartózkodik, így a briteknek is érdekük lehet a megállapodás. Ha az üzleti és a civil szférában bekövetkezendő érvágást vesszük figyelembe, akkor pedig mindenképpen. Ez már csak azért sem tűnik lehetetlennek, mert már a kilépéspártiak is a szabad kereskedelmi tárgyalásokat szorgalmazzák, nem pedig a teljes elszakadást. Így talán a munkavállalást sem szüntetik be teljesen, esetlegesen csak az új munkavállalók lehetőségei korlátozódnak.
Mi lesz a magyarokkal?
Egyelőre a magyarok státusza nem változik a szigetországban, hiszen van még 2 év tárgyalási időszak a kilépésig, addig biztosan nem zárul be teljesen a munkaerőpiac. Hiába érvelnek a külföldi munkavállalók ellen, valójában mégis szükségük van rá, hiszen olcsók és az integrációs költségük sem nagy, ráadásul 10 százalékkal több EU-ból érkező külföldi vállal munkát (85 százalék), mint ahány brit (75 százalék), ezáltal a szociális ellátórendszert is 10 százalékkal kevesebben veszik igénybe. Tehát a magyarok is több pénzt tesznek be a brit közösbe, mint amennyit elvesznek belőle. Amennyiben maradhatnának Nagy-Britanniában, jogaik akkor sérülnének, ha a jogaikat csorbítanák, valamint, ha esetlegesen a kint született gyermek és szüleik nem részesülhetnének egészségügyi és szociális ellátásban.
Valószínűleg a már kint tartózkodó és a tárgyalási időszak alatt kitelepülőkre az eddigi szabályok fognak vonatkozni, a szakértők szerint azonban az uniós munkavállalók számát csökkenteni fogják majd. Lehetséges még a képzett munkaerő beengedése egy bizonyos pontrendszer alapján, ezáltal pedig a képzetlenebbek visszaszorulnak. Várhatóan a családegyesítési szabályok is szigorodhatnak.
Nagy-Britannia brexit-ügyi minisztere szerint „nagyvonalú” megállapodás várható London és Brüsszel között a szigetországban élő külföldi EU-állampolgárok, illetve az uniós társállamokban élő britek jogainak csorbíthatatlanságáról. De azt nem zárta ki, hogy a jövőben, „egy bizonyos időpont után”az újonnan érkezőkre már nem vonatkoznának ugyanezek a jogok. David Davis, aki a Mail on Sunday című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott interjút, felvetette annak lehetőségét, hogy a Nagy-Britanniába települt hárommillió külföldi unós polgárnak távoznia kellene a brit EU-tagság megszűnése után.
Ha két éven belül nem sikerül megállapodást tető alá hozni, az uniós jog hatályát veszti majd Nagy-Britanniában, az uniós jogok visszavétele azonban így sem lesz túl egyszerű. Az azonban biztos, hogy a magyarok helyzete meg fog változni – csak a mértéke kérdéses.
