Orbán Viktor ismét magasra tette a lécet azzal, hogy Tusványoson tartott beszédében keményen nekiment Brüsszelnek, eltemetve az Európai Uniót és annak intézményrendszerét. A miniszterelnöknek nem ez volt az első emlékezetes beszéde Tusványoson. Két évvel ezelőtt már nagy vihart kavart az illiberális államról szóló értekezésével. De a saját közönsége előtt mindig szókimondó miniszterelnök akkor sem okozott csalódást, amikor éppen a hantamétert kellett kiakasztania.
Ettől függetlenül, Orbán Viktor beszéde semmiben sem különbözött a Fidesz elmúlt években tapasztalt kommunikációjától: Brüsszel rossz, olyan dolgokat akarnak a magyarokra kényszeríteni, amit mi nem akarunk, a migrációs válságban pedig megmutatkozott az európai közösség gyengesége. Komolyan vehető ellenzék hiányában Brüsszel maradt az az ellenfél, amely ellen harcolni kell. Az állandó EU-ellenes kirohanásokkal pedig éberségre inti a kormánypárti híveket Orbán.
Mindeközben Orbán Viktor és a Fidesz kapcsolata talán soha nem látott mélypontra süllyedt a nyugati világgal, de a pénzük azért jól jön, hogy fenntartsák annak a látszatát, a kormánypárt politikája jó, és annak nincs alternatívája Magyarországon.
Orbán eltemette az Uniót
A magyar miniszterelnök beszéde mindig Tusványos csúcspontja, és Orbán Viktor most sem hazudtolta meg magát. A kormányfő bejelentette Brüsszel bukását, mivel az Európai Unió a szétesés határára sodródott, a britek kilépésével elveszti a globális politikában a szerepét. Ráadásul a migrációs válságról is a brüsszeli bürokraták tehetnek, akik rossz választ adtak a migráció adta kihívásokra. Ha össze szeretnénk foglalni Orbán mondandójának a lényegét, akkor az alábbiakat érdemes kiemelni:
- Brüsszel és ottani bürokraták rosszak.
- Magyarország példásan helytállt a migrációs válságban, miközben az Unió képtelen volt kezelni a helyzetet.
- A Nyugat hanyatlik, miközben a Kelet megerősödött.
- A migráció gyakorlatilag egyenlő a terrorizmussal.
Sokkal okosabbak nem lettünk, mivel a miniszterelnök beszéde egy az egyben megegyezett a Fidesz kommunikációval, amelynek célkeresztjében már régóta az Európai Unió áll, az első számú téma pedig a migrációs válság. Némi érdekességgel persze ezúttal is szolgált, főleg akkor, amikor arról beszélt, hogy Nyugat és az elit válsága egyfajta demokráciaválságba fordult állt, mivel számos országban megerősödtek a szélsőséges politikai pártok, illetve olyan figurák kerültek a politika élvonalába, mint például az Egyesült Államokban Donald Trump.
Ezzel Orbánnak gyakorlatilag sikerült, a logika teljes hiányát mellőzve, mindent összemosnia, hiszen az az Egyesült Államoknak teljesen más problémákkal kell szembenéznie, mint az Európai Uniónak. Arról nem is beszélve, hogy a politikai berendezkedés teljesen eltérő. Bár a szélsőséges erők valóban előretörtek a válság óta, az Európai Unióban még mindig nem nevezhetőek meghatározó szereplőnek, az Egyesült Államokban pedig a Donald Trump-jelenség inkább felfogható a republikánus párt válságának, mintsem a politikai elit vagy a demokrácia válságának.
Orbán Viktor hamar besorolt a Donald Trumpot támogató külföldi politikusok közé, gyakorlatilag az első olyan vezető politikus volt, aki a republikánusok jelöltje mellett tette le a voksát. Ebben azonban semmi meglepő nincs, a Fidesz mindig is a republikánus párttal ápolt jobb viszonyt, bár 2010-es hatalomra kerülések óta a republikánusok részéről is számos kritika érte a magyar demokrácia rombolást.
Donald Trumpot azonban jóval kevésbé foglalkoztatják az ilyen folyamatok, és a furcsa világnézetéről ismert elnökjelölt jóval elnézőbb lenne a Fidesszel, mint egy keményvonalas konzervatív elnök, vagy egy demokrata párti elnök. Utóbbiak nem ápolnak jó viszonyt a Fidesszel, és akkor most finoman fogalmaztunk. Clinton győzelme felérne egy katasztrófával a kormány számára, mivel már korábban is számos kritika érte Magyarországot Clintonék részéről.
Bár a pénzügyi válság óta az elitellenesség valóban megerősödött, a Nyugat hanyatlásáról egyelőre időpocsékolás értékezni, főleg egy olyan országban, mint Magyarország, ahol a fiatalok több mint fele még mindig a hanyatló Nyugatot jelöli meg a hosszú távú tervei között, a kivándorlás pedig minden évben rekordot dönt. A gazdasági, majd a migrációs válság új kihívások elé állították a nyugati világ döntéshozóit. Annak ellenére, hogy nem sikerült mindent a megfelelő eszközökkel kezelni, még nem jelenti azt, hogy a politikai-gazdasági-társadalmi berendezkedés megbukott volna. Összevetve az Orbán Viktor által nagyra becsült illiberális demokráciákkal, a nyugati országok és az Európai Unió még mindig sokkal jobb alternatívát nyújtanak számunkra. A Fidesznek viszont nem tetszik, hogy cserébe ezért elvárják olyan játékszabályok betartását, amelyek korlátozzák a kormánypárt itthoni ámokfutását.
Brüsszel, köszöni jól van...
Tény, hogy az Európai Unió intézményi hátterének felépítése korántsem optimális, és az elmúlt években sok rossz döntést hoztak a brüsszeli döntéshozók, ettől függetlenül temetni nem érdemes az Európai Uniót. Bár Orbán Viktor állítása szerint a Brexittel az Unió globális szereplőből regionális szereplővé süllyedt. Ez az állítás azonban több sebből is vérzik. Korábban már megírtuk, hogy a Brexit nagy vesztese Nagy-Britannia lehet, az Európai Unió 500 milliós piacával pedig továbbra meghatározó szereplő lesz a globális gazdasági és politikai életben. Az Unió akár még jól is ki is jöhet a folyamatból: bebizonyosodik, hogy a britek csak vesztetek a kilépéssel, mindeközben pedig közelebb kerülhetünk egy szorosabb integrációhoz, ami elkerülhetetlen hosszú távon. Pont ez nem tetszik Orbán Viktornak és azoknak a nacionalista vezetőknek, akik erősen kapaszkodnak az általuk megszerzett hatalomba.
A migrációs válság az egyetlen téma
A Tusványoson tartott Orbán-beszédben természetesen továbbra is a migrációs válság volt a központi téma. A miniszterelnök, a Fidesz kampányához hasonlóan összemosta a terrorizmust a migrációval, annak ellenére, hogy a merénylők többségéről tudni, hogy már régóta az adott országban éltek. Azt sem lehet kizárni, hogyha nem lenne migrációs nyomás, akkor a potenciális merénylők más úton nem tudnának bejutni Európába, ahogy azt tették korábban. Orbán Viktor így foglalta össze a migrációban rejlő veszélyeket:
A migráció veszélyt jelent.
Tény, hogy a migrációt kihasználva számos terrorista könnyedében be tud jutni az EU határain belülre, azonban a migrációs válság előtt sem lehetett 100 százalékosan megakadályozni ezt. Nagyobb, az iszlamistákhoz köthető terrortámadások a migrációs válság előtt is voltak (London, Madrid), így teljesen összemosni a kettőt nem lehet. Az egységes, erős uniós titkosszolgálat és hadsereg felállítása valóban sokat segítene - erről maga Orbán Viktor is beszélt -, ehhez azonban erősebb integrációra is szükség lenne a tagországok között, amelynek már egyik fő ellenzője a magyar miniszterelnök.
A migráció megváltoztatja Európa arculatát és lerombolja a nemzeti kultúrákat.
Egymillió bevándorló nem fogja megváltoztatni az 500 milliós Unió arculatát és kultúráját. Megfelelő integrációs programokkal hasznos tagjai lehetnének a közösségnek. Akik viszont nem hajlandóak integrálódni és dolgozni, azokat vissza kell küldeni hazájukba azután, miután sikerült túllépni a polgárháborús helyzeten.
A migrációs válsággal kapcsolatban Orbán Viktor az októberi népszavazást is kiemelte:
Ha ránézünk az október 2-ai népszavazásra, akkor azt látjuk, hogy az egyetlen ország, ahol ma megkérdezik, meghallgatják az embereket, az Magyarország és Közép-Európa.
A miniszterelnök és a Fidesz szerint a brüsszeli bürokraták nem képviselik az európai emberek érdekeit. Valójában a Fideszt is csak a politikai haszonszerzés érdekli a migrációs válsággal és a népszavazással kapcsolatban. Másfél évvel az országgyűlési választás előtt sokat profitálhat a kormánypárt egy elsöprő győzelemmel, amelynek valódi tétje nincsen, viszont a Fidesz mutogathatja majd, hogy lám-lám az emberek a kormány mögött állnak.
A Fidesz a héten felpörgette a kampányt az október 2-ai népszavazásra, az új reklámok és a plakátok egy része viszont féligazság, hazugság, vagy teljesen félrevezető, és nem bontja ki a valóságot, ahogy azt az Index is összegyűjtötte.
Magyarország nem biztos pont
Orbán Viktor szerint Magyarország biztos pont, ahol a fiataloknak pozitív jövőképük van, és sok jóra számíthatnak:
Ha rendesen dolgoznak, ha tisztelik a hagyományokat és a szüleiket, akkor ma jobban fog élni egy közép-európai fiatal, mint a szülei. Ez a nyugatiakra nem jellemző.
Ez az állítás csak azokra igaz, akik tanulni tudnak, vagy élni tudnak a külföld adta lehetőségekkel. Persze a fiatalok relatív helyzete sokat javult a rendszerváltás óta, de mivel mégiscsak egy felzárkózó országban élünk, összevetni viszont nem igazán érdemes a két szituációt.
Orbán Viktor mondatát inkább abban a perspektívában érdemes vizsgálni, hogy hol jobb ma egy fiatalnak? Nyugat-Európában, vagy Magyarországon. 100-ból 99 fiatal biztosan a Nyugatot fogja választani. Hiába dolgoznak rendesen, tisztelik a hagyományokat és szüleiket, Magyarország még mindig jócskán elmarad minden tekintetben a Nyugattól, így biztos pontnak egyáltalán nem nevezhető. Inkább egy olyan országnak, ahonnét elvágynak a fiatalok a bizonytalan jövő miatt.
Az utolsó 100 komment: