Orbán Viktor most hétvégén ismét megszólalt: a Fidesz erdélyi házi-fesztiválján, Tusványoson beszélt a kormányfő arról, hogyan látja Magyarország helyzetét. Ahogy megszokhattuk, az Orbán-beszédek mostanra leginkább a tábor egyben tartását célzóak, pátoszt és bizalmat építőek, ámde cserében konkrétumoktól, számon kérhető ígéretektől közel sem hemzsegnek, főnixpillanatokban viszont annál gazdagabbak.
Bizonyos értelemben azonban mindenképpen fejlődés figyelhető meg az Orbán-beszédekben. Míg régebben egyszerűen csak eszméletlen mennyiségű hanta volt felhalmozva beszédeiben, mára sokkal kifinomultabban csúsztatva, egy-egy fontos információs részletet elhallgatva rázza gatyába Viktor a sajátjait.
Tényleg a magyar gazdaság nő a leggyorsabban az Unióban? A baloldal a bevándorlókat ölelné, egyébként pedig magyarellenes? Svédország pedig valóban az erőszak mekkája, a bevándorlás-politikája miatti negatív példa, amelyre figyelnünk kell? Pinokkió-díjas miniszterelnökünk beszédét elemeztük.
„Ki gondolta volna, hogy Magyarország lesz a második leggyorsabban növekvő gazdaság az Unióban” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.
És azt vajon ki gondolta volna, hogy 2012-ben, miközben a regionális versenytársaink kikecmeregtek a válságból, minket recesszióba kormányoz a Fidesz? Való igaz, hogy 2014 második negyedévében 3,9 százalékkal nőtt a gazdaság, erre 2006 óta nem volt példa. Azonban hozzá kell tenni, hogy Orbán tusványosi beszédében - és a plakátkampányban is - úgy mutatta be az ország rövidtávú statisztikáit, mintha mi lennénk a nagy királyok. Valójában azonban a tények így néznek ki:
- Valóban volt néhány negyedév tavaly, amikor a magyar gazdasági növekedés magasabb volt, mint a legtöbb uniós tagországban, csakhogy ez annak tudható be, hogy a magyar gazdaság az egyik leggyengébb, és az elmúlt 5 év összteljesítménye is az egyik leggyengébb volt az Unióban.
- A régióban még rosszabb a helyzetünk, az elmúlt 10 évben jelentősen lemaradtunk, és a Fidesz-kormánynak sem sikerült javítania ezen.
„Az Európai Unió úgy, ahogy van, önmagában egy nagyszerű siker. Béke, fejlődés és jólét” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.
Ritka őszinte pillanatai voltak ezek Orbán Viktornak, hiszen ő maga is tudja, hogy az ország nettó haszonélvezője az Európai Uniós tagságnak. Ez pedig nem csupán azt jelenti, hogy már több mint 7000 milliárd forint áramlott hazánkba, évente 2 százalékkal növelve a nemzetgazdaságunk teljesítményét pusztán azért, mert tagjai vagyunk az integrációnak, fejlesztésként. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy az a több százezer honfitársunk, akik külföldre kényszerültek - mert itthon csak a munkanélküliek, vagy közmunkások táborát gyarapítannák - azért lehetnek munkavállalók Angliában, Németországban, vagy Ausztriában, és kereshetik a magyar fizetések sokszorosát, mert tagjai vagyunk az integrációnak.
És akkor azokról a nyilvánvaló előnyökről még nem is beszéltünk, amelyek szintén az európai integráció létrejöttének következtében álltak be. A második világháború óta nem volt az integrációban résztvevő, egykor ellenséges európai államok között katonai konfliktus, Európában végre valóban a béke és a prosperitás uralkodik. Igazán nagyszerű, hogy ezt végre Orbán Viktor is észrevette.
„Míg a magyar baloldal 2004-ben a külhoni magyarok ellen uszított, ma tárt karokkal ölelné keblére az illegális bevándorlókat. Ezek az emberek, ezek a politikusok egész egyszerűen nem szeretik a magyarokat” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.
A mondat első része igaz, bár az akkori baloldal tíz évvel ezelőtti hibájára hivatkozni 2015-ben nem csupán értelmetlen, mindemellett még hiábavaló is: a mai baloldal politikusainak nagyrészének ugyanis már csak koruknál fogva sem lehetett köze az akkori döntésekhez, sőt, 2004-ért az MSZP új elnöksége anno elnézést is kért. Ellenben például Orbán Viktorral, aki még 5 éve is teljesen ellentétes véleményen volt a jelenkori saját magával például Paks, vagy az oroszokkal való viszony ügyében.
Ezért inkább a mondat második felével foglalkozunk. A fentiekhez képest tehát a baloldali pártok legfőbb üzenetei a bevándorlással kapcsolatban:
MSZP: Van menekültprobléma, de egyrészt a menekültkérdést és a terrorizmust nem szabad összekapcsolni, másrészt a kormány válasza a menekültkérdésre nem megfelelő. Nem a menekülőket, az embercsempészeket kell büntetni. A határ menti kerítés felhúzása helyett a forint milliárdokat inkább a bevándorlási hivatal, a rendőrség és a honvédség azonnali technikai, személyi megerősítésére fordítanák. Székházukat megnyitották a menekülteket segítő civileknek, hogy azt logisztikai és koordinációs központként használhassák. Szerintük a magyarok kétharmada úgy gondolja, a fal nem old meg semmit, és közel ugyanennyien nem is támogatják megépítését.
DK: Hónapok óta zajlik egy kormányzati hazugságkampány arról, hogy menekültek lepik el az országot, akik elveszik a munkát és rengeteg pénzébe kerülnek a magyar embereknek. Szerintük - és valóban - az elmúlt öt évben mindössze 605 ember kapott menekültstátuszt Magyarországon. Azt is hangsúlyozta, hogy az idei költségvetésben mintegy 585 milliót különítettek el a menekültekre, miközben az EU 3,5 milliárd forintot ad ugyanerre a célra. A kormány viszont a hét elején bejelentette, hogy köszöni a pénzt, de egyetlen menekültet sem hajlandó befogadni.
PM: Van menekültprobléma, de az nem olyan súlyú, mint amilyennek a kormány felnagyítja. A Bevándorlási Hivatalba vegyenek fel új közalkalmazottakat a hatékonyabb elbírálás érdekében. Használaton kívüli katonai laktanyákban helyezzék el a menekülteket.
Együtt: Van menekültprobléma, az illegális bevándorlással van a legnagyobb baj. A megnövekedett migráció kezelésére új, ideiglenes befogadóállomásokat kell létesíteni az országban. Magyarországnak aktívan kooperálnia kell az Európai Unió kezdeményezéseivel a tartós megoldás érdekében.
LMP: A probléma valós, de a kerítés nem jelent megoldást, a bevándorlás problémáját az Európai Unióban közösen kell megoldani. Úgy vélik: az unió által javasolt kvótarendszer hosszú távon jelenthetne megoldást.
Liberálisok: A párt szerint a menekültek nem bűnözők, a háború és diktatúra elöli menekülés nem lehet bűncselekmény. Az illegális határátlépők szerintük nem bűnözők, hanem szerencsétlen sorsú emberek, akiknek nem maradt más lehetőségük, mint elmenekülni hazájukból.
Mindezekből az álláspontokból arra következtetni, hogy a baloldal csupán mindennemű tervek nélkül elárasztaná az országot menekültekkel, valamint megkérdőjelezni az országuk és állampolgáraik iránti hűségüket, nem csupán óriási hazugság, de egyben ordító populizmus is.
„Növekszik a gazdaság, kivezettük a lakossági devizahiteleket, és visszavettük közösségi tulajdonban a korábban privatizált közszolgáltatókat” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.
A magyar gazdaság állapotáról számtalanszor írtunk, valójában brutális lemaradásban van gazdaságunk a regionális versenytársainkhoz képest, pedig régebben osztályelsők oltunk. A devizahiteleket valóban kivezették 5 évnyi szenvedés után, bár arról már nem szól a fáma, hogy a probléma akkor eszkalálódott, amikor az unortodox gazdaságpolitika miatt a forint-euróárfolyam kilövésével a devizahitelek is az égig emelkedtek. Persze, ha az a kérdés, hogy a devizahitelezés elterjedéséért ki a felelős, akkor hosszú a lista.
Nézzük utolsóként a közszolgáltatók újraállamosításának sikersztoriját. Látható volt, hogy a rezsicsökkentésnek nem minden esetben volt meg a kellő háttere, s hogy az új árak, amelyek egyben a lakossági bevételek kiesését is jelentették, komoly szolgáltatásszervezési problémákat is felvethetnek. Így a rezsicsökkentést kritizáló gazdasági szakemberek a beruházások és a karbantartás romlását, a kiszolgáló szolgáltatások és a beszállítók csökkenő igénybevételét (s így munkahelyek elvesztését), valamint az állami és az önkormányzati tulajdonú vállalkozások esetében az adóforintokból finanszírozott veszteségfinanszírozás növekedő terheit vizionálták. A kormányzat és a kormánypártok mindezeket – természetesen – a multinacionális érdekek védelmeként felhozott riogatásként értékelték.
Azonban mostanra látszik, hogy nemcsak riogatás volt a kritika. A rezsicsökkentés két éve ugyanis számos problémát hozott a felszínre, elsősorban azokon a területeken, ahol államosítás történt. A szemétszállítás romokban, a kéményseprő-szakma is a kormány intézkedései miatt sínylődik. De az áram és gázszolgáltatókat sem kerülte el az intézkedés hatása.
„Munkanélküli embertömegek érkezése a magas munkanélküliségű országokba még magasabb munkanélküliséget eredményez, ez olyan, mint az egyszeregy” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.
Előszőr is Viktornak tudnia kellene értelmezni, mit is jelent statisztikailag az, hogy munkanélküliség, és hogy a szociális ellátórendszer ezt hogyan kezeli. Ha holnap egy menekült Magyarország területére érkezik, akkor az nem csak statisztika, hanem más szempontból sem számít munkanélkülinek Magyarországon. Ráadásul egy menekült nem kapja meg azokat a szociális támogatásokat, mint egy magyar állampolgár.
Ráadásul a miniszterelnök némileg önellentmondásba is keveredett magával, hiszen a sikerpropaganda szerint országunk egyáltalán nem magas munkanélküliségű ország. Hát nem most csökkent le 7 százalékra a munkanélküliségi ráta? Ami (ha piaci alapon lenne ennyi, nem csupán a közmunkásokkal pörgetnék fel a számlálót) egész jónak számít(ana) az EU-ban. Persze valójában nyilván ő is tisztában van a közmunka statisztikát torzító hatásával.
„Svédország Lesotho után második a nemi erőszakok számában”...több bevándorlás, több bűnözés, ez pedig „veszélyt jelent közös értékünkre, közös kultúránkra, sőt a sokszínűségünkre is” – mondta Orbán Viktor tusványosi beszédében.
A Hír24 remek cikkben ír arról, hogy Svédországban azért ilyen sok a bejelentett nemi erőszak, mert a rendőrség máshogyan jegyzi fel a bejelentéseket, mint akár a szomszédos Norvégiában. Ha Svédországban egy nő bemegy a rendőrségre és azt mondja, hogy őt a férje az elmúlt évben naponta megerőszakolta, az a svéd statisztikákban 365 külön bejelentett nemi erőszaknak felel meg. Norvégiában ugyanez egy darab nemi erőszaknak felel meg.
A magyar sajtóban is megjelent vád, hogy az erőszakos bűncselekmények növekedése szoros összefüggésben van azzal, hogy az elmúlt nyolc évben egymillió bevándorló jelent meg Svédországban, nem több egy szélsőjobboldali izraeli portál hoax-jánál, kacsájánál. Ugyanis 152 nemi erőszakból 6 darab tartozott abba a kategóriába, amit a szakértők assault rape-nek hívnak. (Ezek azok a nemi erőszakok, amelyeket a szélsőjobb és egyes magyar hírportálok szerint főként muszlimok követnek el.) Jóval nagyobb arányú azonban a családon belüli, valamint az ismerősi körben történt erőszak, amelyet talán még Orbán Viktornak is nehéz lenne a bevándorlókra fogni.
És akkor a bevándorlásról szóló, uszító és irányított kérdésekkel operáló kormányzati konzultációról még nem is beszéltünk.
