A különböző felekezetek által fenntartott intézmények száma rohamosan növekedett az elmúlt években. Míg például 2010-ben 104 gimnázium volt az egyház kezében, addig ez a szám a 2014/2015-ös tanévre már 153-ra emelkedett. Mindez azonban egyáltalán nem a megnövekedett hitéleti tevékenység és a szülők akaratának az eredménye, hanem sokkal inkább a kormány azon politikájának, hogy kedveskedjen az egyik legfontosabb szövetségesének, az egyháznak. Mindez elég visszás annak fényében, hogyan is gondolkodott Orbán az egyházakról a múltban:
Fidesz és az egyház
A rendszerváltás után, sokkal inkább az első Orbán-kormány hatalomra lépését követően, főleg a magyar katolikus egyház és a Fidesz egymás szövetségesévé váltak. A jobboldali kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a különböző felekezetek kedvében járjon. Mindez elég visszás annak fényében, hogy néhány éve Orbán hogyan is gondolkodott az egyház politikai szerepéről.
Az egyházakban politikai szövetségest kereső pártok olyan elkorhadt, régi világot képviselnek, amely soha többé nem fog visszatérni Magyarországra. (Orbán Viktor a Fidesz 1992-es pécsi kongresszusán)
Ezt azonban még a '92-es liberális Orbán mondta, nem pedig a jelenlegi illiberális mása. Most már más szelek fújnak: az elmúlt években ugyanis nemcsak az állam vette át az önkormányzatoktól az iskolákat, hanem az egyházak is számos intézményhez jutottak. Lázár János nemrégiben elhangzott beszéde (amelyben a miniszterelnökséget vezető miniszter az egyházakat nevezte meg az oktatás legfontosabb szereplőinek) éppen ezért nem jelenthet hatalmas meglepetést, hiszen elég csak megnézni, milyen drámai módon törtek előre az egyházi kezekben lévő intézmények.
Állam vs. Egyház
A különböző felekezetek által fenntartott intézmények száma rohamosan növekedett az elmúlt években. Míg például 2010-ben 104 gimnázium volt az egyház kezében, addig ez a szám a 2014/2015-ös tanévre már 153-ra emelkedett. (Mindezzel párhuzamosan jelentősen csökkent az állami kézben lévő oktatási intézmények száma.)
Mindez a trend azonban egyáltalán nem a megnövekedett hitéleti tevékenységnek és nem is a szülők akaratának az eredménye. A kivéreztetett önkormányzatok ugyanis inkább lerázták magukról az oktatási intézmények fenntartásával járó pluszterheket, aminek következtében számos intézmény került egyházi fenntartásba. (Ezáltal sokaknak sérülhetett a tanulók semleges világnézetű oktatáshoz való joga.)
A szakiskoláknál a látható leginkább az egyházi befolyás növekedése: jelenleg már több mint két és félszer annyi ilyen intézmény van valamelyik felekezet kezében, mint amennyi volt a kormányváltás idejében.
„Az önkormányzatokon nagy a nyomás, hogy ''egyházasítsák' az állami iskolákat, hiszen ezáltal kikerülhetnek a Klik fennhatósága alól” – nyilatkozta Scharle Ágota közgazdász a hvg.hu-nak. Ez az „egyházasítás” azonban lehetővé teszi a gyerekek szelektálását, mivel ahol ilyen intézmény jelenik meg, ott elszívja a középosztálybeli gyerekeket, és így megnő a szegényebbek aránya a helyi állami intézményben. Sok helyen alakult emiatt úgy, hogy van egy új, jó felszereltségű iskola a tehetősebbeknek, és van egy leromlott állapotú a hátrányos helyzetben lévőknek.
Miért jobb az egyházi intézmények színvonala? Egyrészt, mert ugyanazt a támogatást, amit az önkormányzatoknak nem adott meg az állam, azt az egyházaknak megadta. Másrészt, egy sor olyan kedvezménnyel rendelkeznek ma már (a különböző anyagi juttatásoktól kezdve az osztálylétszámon át a szabad tankönyv-választásig), amelynek köszönthetően jelentős színvonalbeli különbség alakult ki az állami és az egyházi iskolák között. Az utóbbi tényezőt már csak azért is érdemes kiemelni, mivel jól tudható, jelenleg milyen pocsék tankönyvekből kénytelenek tanulni az állami kézben lévő iskolák növendékei.
Azt is fontos kiemelni, hogy jelenleg az egyházi iskolákban sokkal jobban megbízhatnak a szülők, mivel olyan összefüggő intézményrendszerrel rendelkeznek, amely az óvodától az érettségiig végigviszi a gyermekeket. Ezzel szemben az állami intézményrendszert szétforgácsolták: a kormány az óvoda fenntartását az önkormányzatoknál hagyta, az általános iskolákat és a gimnáziumokat a Klik alá rendelte, a szakképző intézményeket és a szakközépiskolákat a Nemzetgazdasági Minisztérium alá helyezték.
A jelek szerint a kormányzatnak egyértelmű célja, hogy elitképző intézményekké alakítsa az egyházi fenntartású iskolákat, miközben az állami intézmények egyre gyengébb színvonalúak, sőt lassan már a működésképtelenség határán vannak.
Mit mondott a PDSZ Lázár szavaira?
A gyerekek számára nem az a legfontosabb, hogy buzgó keresztények és jó hazafiak legyenek, sokkal inkább az, hogy nyugodt légkörben jól felkészült pedagógusok tanítsák őket – így reagált a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Lázár János nyilatkozatára.
Mendrey László, a PDSZ elnöke közleményében kifejtette: nem vitatható az egyház szerepének fontossága, s nem kérdőjelezi meg senki az egyházi iskolák működésének létjogosultságát. Szerinte ezek az intézmények jelentős szereplői az oktatásnak, de nem válhatnak a legfontosabbá.
Az állam kiemelt feladata iskoláinak támogatása úgy a fenntartás, mint a működtetés terén, s olyan nemzeti alaptanterv megalkotása, mely a vallás értékeinek felmutatása mellett, prioritásként kezeli a világi értékrend bemutatását – fogalmazott a PDSZ elnöke..
Milyen oktatásra lenne szükségünk?
Az oktatási intézmények feladata elviekben az lenne, hogy nyitott, befogadó szellemiségű, mindig tanulni, és új dolgokat befogadni képes, rugalmas tudású embereket neveljen. A cél az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű tudással adjon át olyan célból, hogy a gyermekeket felkészítse a felnőtt életre.
Mendrey László, PDSZ elnök szerint is az oktatási intézményeknek nem az a legfőbb feladata, hogy jó magyart és jó keresztényt faragjon a diákokból, hanem sokkal inkább az, hogy nyugodt, szeretetteljes légkörben, kiegyensúlyozott, megbecsült és jól felkészült pedagógusok tanítsák őket olyan iskolákban, olyan tananyagot, melyek megfelelnek a 21. század kihívásainak, hiszen így válhatnak boldog, sikeres hazájukat szerető felnőtté.
