A magyar közoktatásban 2009 óta nemhogy minőségi javulás nem ment végbe, hanem pont az ellenkezője történt: komoly lemaradásba kerültünk az OECD-országok többségéhez képest. Mind matematikában, mind szövegértésben, mind a természettudományokban jelentősen visszaesett a magyar diákok teljesítménye. Az előző, 2012-es PISA-felmérés rossz eredményeinél a Fidesz a szocialistákra mutogatott. Vajon a mostani, a múltkorinál is sokkal rosszabb eredményeket hozó felmérésnél szintén az „elmút nyóc év” a felelős?
Az oktatás állapota Magyarországon mára rendkívül rossz állapotba került. A pedagógusoknak arcátlanul alacsony fizetésért kapkodva kell leadniuk az előírt óriási mennyiségű, rosszul strukturált tananyagot, és hiába a megnövelt óraszám, a tanárok ettől csak túlterheltebbé válnak, a nyelvi és informatikai kompetenciák fejlesztésére már alig marad idő. Az oktatás alacsony színvonala a nemzetközi PISA-teszteken produkált lesújtó eredményekben is visszaköszön.
A most nyilvánosságra hozott friss eredmények a 2015-ös tesztekből származnak. 72 országban vizsgálták a diákok kompetenciáit, négy nagy területen: a „kollaboratív problémamegoldás” - amely egy újfajta mérés - eredményei még nincsenek meg, de a hagyományosan vizsgált három másiké igen. A számok lesújtóak: a magyar diákok eredményei három év alatt, 2012-höz képest átlagosan 17 ponttal lettek rosszabbak természettudományból. Szövegértésből is majdnem ekkora, 15 pontos a visszaesés. Minden területen bőven az OECD-országok átlaga alatt vagyunk.
Mi az a PISA?
A PISA (Programme for International Student Assessment) egy nemzetközi tanulási eredményesség vizsgálat, ahol a 15 éves diákok alapvető kompetenciáit mérik. Szervezője az OECD (Gazdasági Fejlesztési Együttműködési Szervezet). A felmérést három évente végzik el, ez a legátfogóbb és egyben a legnagyobb presztízsű nemzetközi oktatási vizsgálat, ami ennek megfelelően a világ nagy részén a helyi oktatáspolitikák megítélésének legfontosabb mércéjévé vált. Ebben az évben 510 ezer diákot tartalmazott a minta, amely 28 millió, a korosztályba tartozó diákot reprezentált a részt vevő 65 országban.
A 2012-ben elvégzett és 2013-ban nyilvánosságra hozott eredmények is súlyos visszaesést mutattak 2009-hez képest, és úgy néz ki, hogy ez a zuhanás azóta tovább folytatódott:
A visszaesés tényén túl több minden más is kiolvasható a felmérésből: például az, hogy nagyban befolyásolja a diákok teljesítményét a szociális, a kulturális és a gazdasági helyzetük összessége. Az OECD-országok legjobb hátterű gyermekei átlagosan 88 ponttal teljesítettek jobban, mint a hátrányos helyzetűek. Ám ez a különbség Magyarországon ennél jóval sokkolóbb. Hazánkban ugyanis a leghátrányosabb helyzetűek közé tartozó diákok átlagosan mindössze 345 pontot értek el a természettudományos felmérésen, a legjobb hátterűek pedig 547 pontot. A különbség a gyermekek teljesítményében tehát több mint 200 pont – hívja fel a figyelmet Magyar Nemzet PISA-felmérésről szóló cikke.
Politikai reakciók
A kormányzat mossa kezeit, pedig ebből az eredményből az látszik, hogy az 5 éve elfogadott köznevelési törvény egyáltalán nem tudta megfordítani a romló tendenciákat. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a rossz eredményeket azzal indokolta, hogy a digitális tesztek és néhány feladattípus szokatlan lehet a magyar gyerekeknek, ezenkívül a legtöbb kitöltő nálunk kilencedikes, míg sok országban tizedikesek voltak –, és azt is hangsúlyozták, hogy a rossz teljesítményünk összefügg azzal, hogy Magyarország szegényebb a legtöbb előtte végző országnál.
Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek azt mondta, egy 2015-ös felmérésben még nem érvényesül egy két évvel korábban bevezetett nemzeti alaptanterv hatása, az pedig egyértelmű volt, hogy a természettudományos mérésnél olyan feladatot kellett megoldani, amit a magyar gyermekek nem tanulnak az iskolában, nincs benne a tananyagban, hogy egy bizonyos eszköztárral hogyan modellezzenek egy ilyen feladatot. Szerinte erre a szakgimnáziumokban bevezetett komplex természettudományos tárgy lehet a megoldás.
Az eredmények értékelése a PISA esetében mindig némi óvatosságot igényel, hiszen egy iskolás diák teljesítményét nyilván hosszabb idő folyamatai alakítják ki. Az előző PISA-felmérés utáni politikai reakciók igen tanulságosak voltak: Az MSZP és a DK ekkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányváltással tört meg a korábbi pozitív tendencia, míg a Fidesz álláspontja az volt, hogy rossz eredményekért a szocialista oktatáspolitika a felelős. Ha a kormánypárt az előző rossz PISA-felméréseket a szocialistákra fogta, akkor a mostani eredményekért ki a felelős?
Miért elkeserítőek az eredmények?
A magyar gazdaság és munkaerőpiac egyik legnagyobb hiánya a gyenge termelékenység, amely szoros összhangban áll az oktatási rendszerrel a humánerőforrás (humán tőke) minőségén keresztül. A hazai termelékenységi adatok nem érik el az uniós átlag kétharmadát, így nem meglepő módon a magyar gazdaság az elmúlt 10-15 évben alig tudott konvergálni az uniós átlaghoz, és az egy főre eső GDP továbbra is alacsonynak tekinthető a nyugat-európai országokhoz képest.
A gyenge adatokban szerepet játszik a gyenge oktatási rendszer, hiszen hiába érkezik külföldi tőke hazánkba, ha hiányzik a kreatív, jó problémamegoldó-képességgel rendelkező humán erőforrás. A jelenlegi tesztek és tendenciák alapján így kijelenthető, hogy a következő években, ha nem lesz radikális változás a közoktatásban, akkor a jövőben az egymillió közmunkás országa leszünk, és nem az egymillió kreatív szakemberé.
