Az utóbbi években több paramilitáris csoport is feltűnt az országban, a bőnyi rendőr gyilkosságot követőn pedig kiderült, hogy a külföldről szervezett Magyar Nemzeti Arcvonal akár komolyabb terrortámadásra is képes lett volna. Látható az igyekezet a kormány részéről – például a határvadász alakulatok létrehozása, illetve lőterek létesítési országos méretekben –, hogy ezeket a szélsőjobboldali elemeket bevonzzák az állami keretek közé, így jobban megfigyelve a tevékenységüket.
Miért veszélyesek a katonásdit játszó csoportok?
Attól függetlenül, hogy valaki kedveli-e, vagy sem a jelenlegi kormányt, az tény, hogy az erőszak monopóliuma a modern államok egyik legfontosabb alapértéke. Az elv azt jelenti, hogy az állam egyedüli kiváltsága az erőszakszervezetek (pl.: rendőrség, katonaság) fenntartása és alkalmazása. Ezek a fegyveres szervezetek hivatottak akár erőszakkal is biztosítani az ország belső és külső fennmaradását és biztonságát.
A paramilitáris csoportok megjelenése azért problematikus, mert nem az állam irányítása alá tartoznak és gyakran egészen más értékek szerint cselekednek, mint az ország vezetői és a többségi társadalom. Az önkényes igazságszolgáltatás pedig hatalmas erőszakhullámot idézhet elő. A közelmúltban elkövetett európai terrortámadások egy részét pontosan ilyen paramilitáris csoportok hajtották végre, elég csak a bataclani mészárlás elkövetőire gondolnunk, akik jól kiképzett dzsihádisták voltak.
Bár nem iszlamista, több szélsőjobboldali csoport is létrejött az utóbbi években Magyarországon. Ezek felszámolása úgy tűnik, mintha nem állna az állam főbb prioritásai között, vagy ha igen, a különböző terrorelhárító szervezetek közötti rivalizálás nagyban hátráltatja ezt a munkát.
Oroszok a spájzban
Míg a Magyarok Nyilai, a Betyársereg és más szélsőséges csoportok eddigi tudomásunk szerint maximum a Jobbikkal volt szoros kapcsolatban, az MNA-ról viszont kiderült, hogy ezer szálon kötődött az oroszokhoz. A bőnyi gyilkosságot követően, az egyébként már széthulló félben lévő szervezetet, a rendőrség felszámolta, vezetőjét Győrkös Istvánt pedig letartóztatták. Az MNA fegyveresei egyébként rendszeresen gyakorlatoztak Bőny környékén katonai felszerelésben, airsoft fegyverekkel, novemberben pedig a rendőrség felszámolt több fegyverraktárat, amelyekben orosz és szlovák gyártmányú gépkarabélyok és marokfegyverek is voltak.
Az MNA fegyveresei
kép: atv.hu
Az MNA kezdetben egy hungarista csoport volt, ám ez idővel megváltozott. Az ideológiai nézeteltérések szép lassan a csoport szétszakadásához vezetett. Győrkösék antikommunizmusa fokozatosan átalakult nyugat- és kapitalizmusellenességbe, ráadásul állítólag Győrkösnek néhány évvel ezelőtt anyagi gondjai akadtak, így lassan, de biztosan az oroszokhoz sodródott. Olyannyira jó kapcsolatba kerültek, hogy Győrkösék állítólag még orosz diplomatákat is meghívtak az egyik gyakorlatukra.
Hogy mi kellett az oroszoknak? Az MNA által szerkesztett „hírportál”, a hidfo.ru. A ma már orosz szerverről futó oldal leginkább putyinista, propagandaszagú híreket szokott lehozni, és nem meglepő módon gyakran egészen jól értesült az orosz és ukrán ügyekben. Ez a lépés teljesen beleillik az utóbbi évek oroszok Európa elleni destabilizációs törekvéseibe. A kérdés inkább az, hogy a titkosszolgálatok vajon miért nem kapcsolták le az elmúlt 26 év alatt Győrkös paramilitáris csoportját, miközben a hatóságok még az orosz szálról is tudtak?
Ugyancsak aggodalomra ad okot, hogy a kormányt, és úgy általában a médiát, mennyire hidegen hagyja az oroszok nyomulása. Persze tény, hogy az ehhez hasonló ügyek kellemetlenül érinthetik a kormány EU-ellenes és oroszbarát politikáját. Mondjuk a kormány és a holdudvarába tartozó média, talán nem véletlenül, nem igazán szokta kommentálni az orosz média 1956-os forradalmat, mint az amerikaik által megszervezett destabilizációs kísérletet bemutató interpretációját sem.
A kormány is érezheti, hogy van baj
A terrorelhárítási szervezetek közötti nézeteltérések közepette komoly hiány van a honvédség berkein belül. Bár a pontos számok nem nyilvánosak, a parlament által meghatározott nagyjából 30 ezer fős állományból, mintegy 5000 fő hiányozhat. A honvédség a hadkötelezettség megszüntetése óta küzd kisebb-nagyobb létszámhiánnyal, és azóta sem sikerült a katonai pályát elég vonzóvá tenni a fiatalok számára.
A hivatásos katonák mellé szükség lenne tartalékosokra is, az utóbbi évek toborzásai azonban nem voltak képesek feltölteni az állományt. Ugyanakkor a paramilitáris csoportok résztvevőit is érdemes lenne a honvédségbe terelni, így ha már valakit érdekel a hadászat, azt legalább tegye törvényes keretek között, legitim módon.
kép: alon.hu
Az utóbbi évek legnagyobb mobilizációját talán a migráns krízisre felhúzott határvadász-csoport létrehozása hozta a legnagyobb áttörést. Persze a dolog elég visszatetsző lehet, hiszen a kormány nem kis politikai előnyt szerzett a menekültekre kiélezett politikai inkvizíciójával. Ráadásul az orosz kitettség ellen nem sokat segít a határvadászok kiképzése, bár a rendőrség alá tartozó határvadászok a későbbiekben talán nagyobb motiváltságot érezhetnek, hogy a honvédséghez csatlakozzanak.
A honvédség erősítésének szándéka más intézkedésekből is látszódik. Nem rég például középiskolások számára indított katonai képzést a Honvédelmi Minisztérium, valamint lőterek tömeges létrehozása érdekében is forintmilliók mozgósítása zajlik a kormányzat részéről.
A világpolitikai széljárás változása, például a trumpista Amerika bezárkózása és a fokozódó orosz aktivitás szükségessé teheti, hogy Európa nagyobb hangsúlyt fektessen a hadseregek fejlesztésére. Ebből a szempontból nézve pedig nem feltétlenül rossz ötlet, ha a kormány több erőforrást fordít a honvédség fejlesztésére. Az kérdés viszont az, hogy az egész társadalom militarizálása (az ország teleszórása lőterekkel) mennyire tanácsos ötlet. Egy dolgot azonban el lehet érni: a különböző szélsőjobboldali elemeket állami felügyelet alá lehetne vonni, így jobban figyelve a tevékenységüket.
