Miközben mindenki a 2024-es olimpiával kapcsolatos népszavazással volt elfoglalva, Matolcsy György jegybankelnök február 22-i parlamenti beszámolójában érdekes történettel állt elő: a 2015-ös brókerbotrányokkal kapcsolatban azt a történetet adta elő, hogy a jegybankot felhasználva egy nagy NATO-szövetséges ország bankpánikot akart okozni az országban, megbuktatva ezzel a magyar kormányt.
Hogy mennyire komolyan vehető a jegybankelnök története, azt jól jelzi, hogy az amerikai nagykövetség egyből cáfolta a mesét, és az azóta összeült nemzetbiztonsági bizottsági ülésen pedig mind a katonai, mind a polgári hírszerzés cáfolta, hogy puccskísérletet próbáltak volna meg az amerikaiak Magyarországon. Még a fideszes képviselők is arról beszéltek, hogy halvány fogalmuk sincsen, miről beszélhetett a jegybankelnök.
kép forrása: index.hu
Matolcsy nagy meséje
Matolcsy György február 22-én számolt be a parlamentben a jegybank 2015-ös tevékenységéről, és többet közt a kamatcsökkentési ciklus folytatása mellett arról is beszélt, hogy az egymás után kirobbanó brókerbotrányok hátterében az USA állhatott, célja pedig az volt, hogy egy bankpánikon keresztül megbuktassák a magyar kormányt. A jegybankelnök többet közt arról beszélt, hogy:
...valakik a Magyar Nemzeti Bankot szerették volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsenek Magyarországon 2015 áprilisára.
...egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormány- és jegybankbuktató tevékenységhez illeszkedik, ami 2014 őszén indult el.
...egy titkosszolgálati és katonai forgatókönyv alapján a Magyar Nemzeti Bankot egyesek, szövetségeseink és barátaink, föl akarták használni arra, hogy megbuktassa a jegybank a kormányt.
Matolcsy zavaros mondatait röviden így lehetne összefoglalni: Az Egyesült Államok vezetése kitalálta, hogy titkosszolgálati eszközöket felhasználva súlyos bankpánikot okoznak Magyarországon. A zavaros helyzet pedig odáig fajulna, hogy abba még a magát minden irányból bebetonozó magyar kormány is belebukna. A vád meglehetősen komoly, és amennyiben helytálló felmerül több kérdés is. Miért csak most jött ezzel elő a jegybankelnök? Miért nem tett feljelentést az ügyben? És február 22-ei beszéde óta miért nem védte meg álláspontját?
Cáfolták Matolcsyt
Hogy Matolcsy története mennyire vehető komolyan, azt jól jelzi, hogy szavai közt még a katonai forgatókönyv kifejezés is megtalálható, ami azt jelenti, hogy az USA hadserege beavatkozott volna Magyarország belügyeibe, ez nyilván hülyeség.
A titkosszolgálati forgatókönyvvel a március elsején összeült nemzetbiztonsági bizottság foglalkozott, ahol hamar kiderült, hogy sem a katonai diplomáciai, sem a katonai-, sem a polgári hírszerzésnek nincs információja arról, hogy egy NATO-szövetséges ország meg akarta volna buktatni a magyar kormányt. Bár az MTI tudósítása úgy hozta le a hírt, hogy polgári titkosszolgálati összefüggésben vannak olyan információk, amelyek alátámaszthatják a jegybankelnök állításait, Molnár Zsolt a bizottság elnöke hamar cáfolta ezt is: a bizottsági ülésen a polgári titkosszolgálatnak sem voltak információi puccskísérletről, annak még ténybeli alapja sincsen.
Mivel a kormánypárti többség nem támogatta külön vizsgálóbizottság felállítását és Matolcsy meghallgatását sem, az ügy gyakorlatilag lezártnak tekinthető. Bár az ellenzék tett feljelentést az ügyben, várhatóan az ügyészségi nyomozás sem lesz eredményes.
Brókerbotrány = amerikai puccskísérlet?
Matolcsy György szerint a 2015 elején egymás után kirobbant botrányok nem a véletlen műve, és a jegybanknak köszönhető, hogy ezek az ügyek még az előtt a felszínre jöttek, mielőtt még nagyobb botrány kerekedett volna belőlük. Cáfolva a jegybankelnök állításait szeretnénk ismét felidézni, mi is történt 2015-ben:
– 2015 januárjában a svájci jegybank elengedte az 1,2-es árfolyamküszöböt az euróval szemben, ezután brutális frankerősödés történt a piacokon. Azok a befektetők, akik ellentétes irányú frankmozgásra vettek fel korábban pozíciókat hatalmasat buktak.
– Ennek áldozata lett a Buda-Cash is, majd miután jelentős veszteséget voltak kénytelenek elszámolni, hamar kiderült, hogy a korábbi években „kreatív könyvelési technikákkal” tüntették el a veszteségeket, átverve partnereiket. A Magyar Nemzeti Bank február 23-án jelentette be, hogy felfüggeszti a Buda-Cash Brókerház Rt. működését, majd ezután indult meg a lavina, ami egy még nagyobb botrányt a felszínre hozott: a Quaestor-csoport még nagyobb csalásban volt érdekelt, ügyfeleit több mint 100 milliárd forinttal károsította meg több mint egy évtizeden keresztül.
– A csalások felszínre kerüléséhez egy kisebb pénzpiaci pánik kellett, a felelős szervek (PSZÁF, MNB) korábban hiába folytattak le több alapos vizsgálatot is, mind az MSZP-, mind a Fidesz-kormányok alatt csak kisebb büntetéseket szabtak ki.
– Már az eddigi információk alapján is látható, hogy az amerikaiaknak nem sok közük volt az ügyhöz, de az is látható, hogy bár komoly volumenű ügyekről van szó, a bankpániktól messzebb voltunk, mint Makó Jeruzsálemtől. Még ha néhány hónappal később is derültek volna ki ezek az ügyek, bankpánik akkor sem alakult volna ki. Az utolsó nagyobb bankpánik 1997-ben volt, de a Postabank-botrány sem okozta az ország bedőlését. Bankpánikról akkor beszélnénk, ha a legnagyobb hazai bankokból kezdenének el kimenekíteni az emberek a betéteiket, de a jelenség még a 2008-as nagy pénzügyi válság idején sem volt megfigyelhető.
Matolcsy továbbra is ködösít, legalábbis konkrétumokat továbbra sem mondott el, ez derült ki az LMP-s Schmuck Erzsébetnek adott válaszából. A jegybankelnök ismét megerősítette, hogy 2014-2015-ben a bankpánikon keresztül próbálták megdönteni a kormányt, kiegészítve annyi információval, hogy nem véletlen André Goodfriend volt amerikai ügyvivő akkori tevékenysége sem: „aktívan bekapcsolódott a hazai belpolitikába 2014 őszétől. Valamiért fontosnak tartotta, hogy álláspontot mondjon, beavatkozzon, irányítsa az eseményeket. Direkten avatkozott be a napi eseményekbe”. Ennél többet a parlamentben sem árult el a jegybankelnök, az ellenzéki képviselők kérdéseire csak megerősítette korábbi válaszait, valamint ismét André Goodfriend neve került elő.
Mi volt a cél ezzel a mesével?
Mivel minden jel arra utal, hogy Matolcsy története egy kitaláció, felmerül a kérdés, mi volt a cél ezzel a mesével? A jegybankelnökről köztudott, hogy szeret elrugaszkodni a valóságtól - lásd: tündérmese -, de legújabb történetével sikerült ugyancsak magasra tenni a lécet. A kitalációban az is közrejátszhatott, hogy a Fidesz szerette volna elterelni a közvélemény figyelmét a olimpiai népszavazási kezdeményezés sikeréről, ehhez pedig pont kapóra jött Matolcsy György beszámolója megfűszerezve egy elég komoly témával. Az igazság persze csak akkor derülne ki, ha maga Matolcsy György állna a nyilvánosság elé és magyarázná meg állításait, ennek esélye azonban egyenlő a nullával.
