Április 29-én hallgatja meg az Európai Néppárt Orbán Viktort az utóbbi időszak eseményeivel kapcsolatban. A közvélemény azt latolgatja, hogy kizárják-e Orbánékat a Néppártból, vagy még ez előtt a saját lábukon távoznak. A miniszterelnök mindenesetre azt nyilatkozta a távozásukat firtató kérdésre, hogy „Marhaság!”, ugyanakkor úgy tűnik, sok múlik azon, mi áll majd a szerdai bizottsági ülésről szóló jelentésben.
Jean-Claude Juncker összehívta az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó kormányfőket, hogy április 29-én megvitassák, Orbán pártja beleillik-e még a kereszténydemokrata közegbe. A Die Welt cikke szerint Jean-Claude Juncker kis fekete füzetében, amelyben az Európai Bizottság elnöke feljegyzi mások viselt dolgait, az utóbbi időben eléggé megszaporodhattak az Orbán Viktorról szóló bejegyzések.
A bizottsági elnök kifejtette, hogy „mivel a bezárkózás politikája nem működik ellenségkép nélkül, és Magyarországnak nincsenek természetes ellenségei, ennek a politikának az EU-t kell megtennie ellenségnek, éppen azt az EU-t, amelynek legnagyobb haszonélvezői közé tartozik Magyarország”.
A magyar kormányfő legutóbb úgy próbálta bizonyítani az EPP iránti hűségét, hogy megszavazta, Donald Tusk legyen továbbra is az Európa Tanács elnöke, ám a Die Welt cikk szerzője, Florian Eder szerint „ezzel kiadott egy zálogot a kezéből”, és így „eljött Juncker pillanata”. Az Európai Bizottság elnöke ráadásul jövő csütörtökön Brüsszelben fogadja Soros Györgyöt – jelentette a Euronews Mina Andreevára, az Európai Bizottság szóvivőjére hivatkozva. A beszélgetésen a hírcsatorna értesülései szerint szó lesz a CEU-t érintő felsőoktatási törvény módosításáról is.
Az európai intézmények így első kézből értesülhetnek a CEU-t érintő problémákról, hiszen ugyancsak jövő héten Michael Ignatieff, az intézmény elnöke és rektora is Brüsszelbe tart, hogy – egy nappal Orbán Viktor várható EP-meghallgatása előtt – az Európai Parlament frakcióival tárgyaljon.
Már egy ideje érezhető volt a mozgolódást az EPP táján. A Politico hírlevelében jelent meg az a kiszivárogtatott levél, amelyet Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő írt Manfred Webernek, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének.
Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő úgy fogalmazott: „Bizonyára látja, hogy Orbán megtestesít mindent, ami ellen az EPP és személyesen ön is harcol – egy trójai faló, akit nem tud irányítani, és aki elégedetlenséget kelt a kollégái között az EPP-ben”.
Az EPP-vel való szakítás akkor merült fel, amikor már a frakció vezetője is bírálta a lex CEU-t. Manfred Weber a Twitteren a képviselőcsoport nevében arra kérte korábban az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az elfogadott törvénymódosítást. A Fidesz erre válaszul írt egy levelet, amelyben azt vetették fel, hogy a párttal kapcsolatos kétségek csak Soros propagandájának köszönhetők. Erre a frakció egyik tagja, a luxemburgi Frank Engel már azt vetette fel, hogy a Fidesz lépjen ki a Néppártból, Magyarország pedig az EU-ból.
Orbánnak külön gondot okozhat, hogy Ignatieff meghallgatásán Sabine Verheyen, a néppárt képviselője is jelen lesz. A német CDU politikusa a kulturális és oktatási EP-bizottság tagja. A néppártban ugyanis egyelőre a Benelux-államok kereszténydemokratái szövetkeztek Orbán ellen, és nagy kérdés, hogy a német CSU/CDU csatlakozik-e hozzájuk.
Most mi lesz?
A Politico szerzője, Ryan Heath szerint nem valószínű ugyan, hogy a Fideszt tényleg kirakják az EPP-ből, de ha mégis, szerinte valószínűleg az Európai Konzervatívok és Reformisták frakciójához csatlakozhatnak.
A kizárást a Néppárt elnöke, a francia Joseph Daul javasolhatja, vagy öt különböző ország hét EP-képviselője terjesztheti elő. Két hete a párt szóvivője leszögezte, hogy minden szankciós lehetőség az asztalon van, hogy jobb belátásra térítsék a magyar kormányt. Ugyanakkor a legtöbb frakciótársuk szerint jól együtt lehet működni a magyar képviselőkkel, és a viszonyuk is jó.
A Fidesznek és a KDNP-nek 12 képviselője van az Európai Parlamanetben. A néppárt frakciójában 27 emberrel ülnek többen, mint a legnagyobb rivális szociáldemokratáknál, ezért számít az egy tucat magyar képviselő, ha fontos szavazásra kerül a sor. Más magyarázatok szerint azért nem rúgták még ki a magyar kormánypártot, mert így könnyebben tudnak hatni Orbánra, mint ha ellökik maguktól.
Egyébként Manfred Weber eddigi nyilatkozatai alapján kivárná, hogy mi lesz a Juncker-bizottság Magyarországgal kapcsolatos ajánlásában.
A Magyar Nemzet brüsszeli forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Orbán neve azért merül fel ennyire gyakran az európai politikában, mert az Európai Szocialisták évek óta csak ezen a módon tudnak sikeresen politizálni az EPP ellen. Manfred Weber és az EPP pedig nem engedheti meg, hogy a szocialisták Orbán-ügyben győzzenek.
Vladimir Bartovic, a prágai székhelyű Europeum intézet igazgatója szerint ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy Orbán elhagyná a Néppártot, és minden eddigi uniós pozícióját feladva például egy V4-es vagy egy közép-európai frakciót alkotna.
Ám a frakcióváltás még reális forgatókönyv lehet. A 74 képviselővel az EP harmadik legnagyobb csoportosulását adó ECR 2019-től ugyanis alaposan megroggyan, hiszen a britek távoznak az EU-ból, így brit pártelnökük is befejezi brüsszeli karrierjét, vele együtt pedig a frakció negyede-harmada is. A magyar miniszterelnök a 2019-ben kezdődő EP-ciklusban pozicionálhatná ezt a pártot, mint a nemzetállami gondolat zászlóvivőjét. Annál is inkább, mert az ECR-ben politizálnak Jaroslaw Kaczynski küldöttei, a lengyel Jog és Igazságosság képviselői, összesen 19-en.
„Miért tennénk? Marhaság!” – ezt már Orbán Viktor mondta a Magyar Nemzetnek, mikor arról kérdezték, elhagyná-e a Néppártot, hogy az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójához csatlakozzon, mielőtt még felfüggesztenék ott a tagságát.
Mi mást tehet az EU?
A Politico azt is összeszedte, hogy az EPP-ből való kizáráson kívül, milyen módszerek állnak még az EU rendelkezésére, hogy jobb belátásra térítsék a magyar kormányt.
- Az egyik lehetőséget a kötelezettségszegési eljárások indítása és „felpörgetése” jelenti, ami viszont nehezítené az uniós menekültügyi szabályok reformját.
- Emellett lehetőség van még az úgynevezett jogállamiság mechanizmus elindítására is, amelynek eredményeképpen végső esetben Magyarország elveszíthetné a szavazati jogát. Az Európai Bizottság azonban vonakodik ezt megtenni, mivel Budapest kész a párbeszédre, a szankciókhoz ráadásul a tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség, amit rendkívül nehéz lenne elérni.
- Mivel az uniós pénzek rendkívül fontosak Magyarország számára, szóba kerülhetne a költségvetési források csökkentése, ám a büdzsére vonatkozó szabályok módosítása lehetetlen 2020 előtt.
- A hírportál szerint az utolsó lehetőséget egy független szakértői bizottság felállítása jelentené egy új ellenőrzési mechanizmus keretében, amely évente országspecifikus ajánlásokat fogalmazna meg a tagállamok számára.
Eszközből tehát nincs hiány, a problémát leginkább az eljárások túlpolitizáltsága és a szankciók érvényesítésének nyögvenyelős, hosszú folyamata jelenti. Az ügy következő állomása leginkább attól függ, hogy mi áll majd a szerdai ülés utáni jelentésben.
