Nagyon keveset hallunk róla, pedig az utóbbi időszakban az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok közti transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás, a TTIP (Transatlantic Trade and Investment Partnership – Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) borzolja a kedélyeket az európaiak (főként civilek, zöldek) körében.
De mi is az a TTIP, szeressük-e, vagy gyűlöljük? A helyzet az, hogy még a kormányzati „think tank” (agytröszt), a Századvég elemzése szerint is Magyarország az egyik nagy vesztese lehet az egésznek. A hazai nagy pártok képviselői nyáron mégis többségében megszavazták a tervezett szabad kereskedelmi egyezménnyel kapcsolatos határozatot. A végső döntés azonban még az Európai Parlament és az Európa Tanács előtt van.
Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a hátrányok jócskán túlszárnyalják az előnyöket. A munkanélküliség az EU által is elismerten nőhet, a környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi rendelkezések, amelyek minket védenek, egyszerűen hatályon kívül kerülnének. A TTIP-ről ráadásul azoknak a millióknak semmilyen lehetőségük nincs dönteni, akiket érint: az európai állampolgárokat ugyanis meg sem kérdezte senki a javaslatról.
Budapesti tüntetés a trójai egyezmény ellen - Forrás: mtvsz.blog.hu
Mi az a TTIP?
A TTIP egy ambiciózus elképzelés, amely a világ legnagyobb szabad kereskedelmi övezetét eredményezné az Európai Unió és az Egyesült Államok részvételével. Támogatói szerint az EU számára leginkább a hőn áhított gazdasági növekedés elérésében lenne előnyös, hiszen európai termékeinket és szolgáltatásainkat egy csaknem kétszer akkora piacon teríthetnénk. A TTIP nem csupán az USA és az EU közötti vámok eltörléséről szól, hanem mindkét területre érvényes ipari szabványokat is lefektetne, amelyeknek esélyük lehetne arra is, hogy globális ipari szabványokká váljanak.
Az első probléma, hogy az EU-n belül számos ágazatban jóval szigorúbbak az előírások, mint az USA-ban. Ezeket a nehezen kialakult környezetbiztonságot erősítő, valamint az európai munkajogi, élelmiszerbiztonsági eredményeket söpörné el a javaslat. A partnerség nem olyan lenne, mint egy klasszikus szabad kereskedelmi egyezmény – ezért is illetik az „unortodox” kereskedelmi egyezmény névvel is –, ugyanis nem a vámcsökkentés lenne a fő célja. De akkor, mi ezzel a baj?
A TTIP tervezett felépítése alapvetően két pilléren nyugszik:
1. Az első pillér a szabályozási egységesség megteremtése, amely egyes szakértők szerint végzetes helyzetet eredményezne azzal, hogy a magasabb minőségi elvárások mellett készülő európai termékeknek az olcsóbb, lazább környezet- és fogyasztóvédelmi szabályozás mellett készülő amerikai termékekkel kell majd versenyezniük. Megvan tehát a veszélye, hogy a partnerség első tartóoszlopa miatt az európai környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok felszámolásra kerülnének, és megindulna egy lefele irányuló szabályozási spirál, találó angol nyelvű kifejezéssel egy ún. „race to the bottom”.
2. A második pillér, a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (Investor-State-Dispute-Settlement – ISDS) nem kevésbé aggasztó jövőképet rejt magában. Ennek értelmében ugyanis a befektető cégek beperelhetnék az államot, ha annak valamely törvénye miatt veszélyeztetve éreznék a profitot. Ez egyébként azután is benne lenne a szerződésben, hogy egy társadalmi konzultáción a válaszadók 97 százaléka egyértelműen elutasította a demokratikus intézményrendszerek fölé helyezett mechanizmust, amelynek keretében egy választott bíróságot hoznának létre, amely a hagyományos igazságszolgáltatási rendszeren kívül állna. Ez teljesen érthetetlen, hiszen az USA területén és az EU-tagállamai között is a demokráciák független bíróságait golyózza ki a javaslat.
Százötvenezres berlini tüntetés a TTIP ellen - Forrás: hvg.hu
Az Európai Unió rendkívüli eredményeket ért el az élelmiszerbiztonság területén, ezen előírások TTIP által előírt harmonizálása következtében azok azonban az Egyesül Államokban érvényben lévő előírások szintjére süllyednének. A szigorúbb környezetvédelmi és munkajogi szabályokhoz hasonlóan eltörölnék a növényvédő szerekre, a hormonkezelt marhahúsra és a génmódosított szervezetekre vonatkozó korlátozásokat is. Az utóbbinak tilalma egyébként az Alaptörvénybe foglalt szabály. Ezt is veszélybe sodorhatja egy ilyen egyezmény, de aggasztó az is, hogy kiszivárgott információk szerint a szabályozási koherencia követelménye miatt egy Egyesült Államokban engedélyezett rákkeltő vegyi anyag használatának betiltását az Európai Unió elnapolta.
A partnerség keretében felállításra kerülne egy szabályozási együttműködési tanács is, ahol a tervezett európai kereskedelmi szabályozásokat kötelező lenne megvitatni az Egyesült Államokkal. Ezen a fórumon egyértelműen a kereskedelmi érdekképviselet lenne a meghatározó.
Főbb veszélyek:
1. Környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi problémák: megvan a veszélye, hogy a partnerség első tartóoszlopa miatt az európai környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági jogszabályok felszámolásra kerülnének, és megindulna egy lefele irányuló szabályozási spirál. Például a potenciálisan veszélyes anyagok használata az EU-n belül nagyon szabályozott, az adott cégnek először bizonyítania kell az anyag biztonságosságát a használat előtt. Az USA-ban pont a fordítottja van érvényben.
2. Versenyképességi problémák: az eddigi elemzések arra a következtetésre jutottak, hogy a magyar vállalkozásokat hátrányosan érintené a partnerség.
3. GMO: blogunkkal nem kívánunk egyik oldalra sem állni a kérdésben, nem kívánjuk eldönteni, hogy a génmanipulált élelmiszereket alapvetően támogatni vagy ellenezni kellene. Az azonban biztos, hogy ha végleges szövegezésbe mégis belobbizzák, akkor a partnerség megteremtésével jóval kevesebb lehetősége lesz a tagállamoknak arra, hogy erről saját hatáskörben döntsenek.
4. Választott bíróságok: a befektető cégek beperelhetnék az államot, ha annak valamely törvénye miatt veszélyeztetve éreznék a profitot. Olyan mechanizmust hoznának létre, amelynek keretében egy választott bíróság a hagyományos igazságszolgáltatási rendszeren kívül állna.
5. Demokrácia: a TTIP jelenlegi formájában demokratikus berendezkedés gyengítését is szolgálja. A demokratikus intézményrendszerek fölé helyezett választott bíróságok, a tőkeerős multik helyzetét erősítik a demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben. Ennek egyik példája a német atomerőművek fukushima utáni leszerelési törekvése, amelyet a német kormányzat rendelt el. A svéd energiaóriás Vattenfall cég dollármilliárdokért pereli a német államot, amiért profitjuk szerintük nem térül meg. A TTIP-ről ráadásul azoknak a millióknak semmilyen lehetőségük nincs dönteni akiket érint: az európai állampolgárokat ugyanis meg sem kérdezte senki a javaslatról.
6. Munkanélküliség: az EU elismerte, hogy a TTIP növelné a munkanélküliséget, a munkaerőpiac még inkább az USA felé tolódna. Erre egyébként a megoldási javaslat is van: EU-szerte szociális alapok létrehozása.
Mit mondanak, és mit tesznek a magyar politikusok?
A magyar kormány álláspontja a szabad kereskedelmi megállapodással kapcsolatban alapvetően támogató, kivéve abban, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszerek is belekerüljenek a szerződésbe, valamint nem tartja szükségesnek az ISDS szerződésbe foglalását sem. De vajon, milyen lépéseket tettek annak érdekében, hogy ellenvetéseiknek hangot adjanak?
Az egyes magyar EP-képviselők szavazatának értékelését az alábbi, a Magyar Természetvédők Szövetsége által összeállított táblázatban láthatjuk. Az Egyesült Államok elleni szabadságharc nem jelenik meg olyan vérmesen a valódi veszélyeket rejtő TTIP-vel kapcsolatban. Az élelmiszerekre vonatkozó részen kívül a kisebb pártok kivételével mindent átengedtek a magyar képviselők. Csupán két-két jobbikos, illetve zöldpárti (LMP-s ill. PM-es) képviselő szavazott nemmel, Deutsch Tamás (Fidesz) ill., Kovács Béla (Jobbik) pedig nem vett részt a szavazáson: 
Forrás: mtvsz.blog.hu
Ám nem csak a magyar képviselők vették semmibe az európai társadalom és a környezet érdekeit. A Stop TTIP európai polgári kezdeményezésben összegyűlt 2,4 millió (ez a szám mára már 3 millió 284 ezer 289) aláírás ellenére 2015. július 8-án az Európai Parlament megszavazott határozatban támogatta az EU és az Egyesült Államok közötti szabad kereskedelmi tárgyalások folytatását.
Öröm az ürömben
Egy pozitívum azért akadt az Európai Parlament által elfogadott határozatban: a parlament megszavazta azt a módosító javaslatot (19. sz.), amely azt javasolja az Európai Bizottság számára, hogy ne kerüljön sor megállapodásra olyan területeken, amelyeken az EU és az USA igen eltérő szabályokkal rendelkezik. Ilyen például az egészségügyi szolgáltatások, a GMO-k, a hormonok alkalmazása a szarvasmarha-ágazatban, a vegyi anyagok szabályozása, valamint az állatok mezőgazdasági célú klónozása, ezért e kérdésekben ne is folytasson tárgyalásokat. A Magyar Természetvédők Szövetsége által vizsgált módosító javaslatok közül ez volt az egyetlen, amelyet az összes jelen lévő magyar európai parlamenti képviselő támogatott.
Összességében elmondható, hogy a magyar kormány inkább támogatja a TTIP-t, azonban „tárgyalástechnikai megfontolások” miatt nem tette közzé a házi elemző, a Századvég Gazdaság Zrt. vitaanyagát, amelyből szintén borús kép rajzolódik ki a partnerségről. E szerint a TTIP-nek összességében minimális hatása lenne Magyarországon a nemzeti jövedelem és a foglalkoztatottság növekedésére, az is leginkább a gépjárműipar területén, a multikon és beszállítóikon keresztül érvényesülhet.
Hogyan érintene minket?
Sőt Magyarország egyik nagy vesztese lehet az egésznek, mivel a kevésbé fejlett régiókat megviselheti több évnyi alkalmazkodás a szabad kereskedelmi megállapodás teremtette új helyzethez. Arról nem is beszélve, hogy miután az USA versenyképesebb az elektronikai termékek előállítása területén, ebben a szegmensben Európában munkahelyek veszhetnek el. A vitaanyag a szerződés esetleges előnyei mellett hosszasan taglalja a potenciális hátrányokat, amelyek súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti következményeket hordoznak magukban.
Egy külügyminisztériumi háttéranyag szerint is több tárgyalási pont hátrányosan érinti az országot. A szerződés pedig nem biztos, hogy tagállamonként kerül ratifikációra, mivel erre a közös kereskedelempolitika miatt az Európai Bizottság rendelkezik hatáskörrel. A nagyrészt teljesen titkos tárgyalásokról csak szivárogtatások által nyerünk némi információt, ami korántsem megnyugtató. A magyar kormány pedig úgy tűnik, hogy csak úszik az árral TTIP-kérdésben, amely ellen európai állampolgárok tömege emelte már fel a szavát.
