A Fidesz "reformjai" és nagyívű centralizálási törekvései a természetvédelemmel kapcsolatos intézményrendszert is elérték. Mára odáig jutottunk, hogy végéhez közeledik a környezet-, a természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer teljes szétdarabolása.
Mi sem mutatja jobban a jelenlegi kormány érdektelenségét a környezetvédelmet illetően, mint az, ahogy a területtel bánik: a rendszerváltás óta 2010-ben nem kapott először önálló tárcát a környezetvédelem. 2014-ben még az önálló államtitkárságot is megszüntették, a területet pedig szimplán a földművelésügy alá rendelték. Majd további szabdalás következett: a vízügyet átcsoportosították a Belügyminisztériumhoz, ahol a vízgazdálkodást pusztán rendészeti szempontból kezelik. Április 1-től ráadásul a Környezetvédelmi Felügyelőségeket is kasztrálták: a kormányhivatalokba beolvasztva, immár közvetlen politikai irányítás alá helyezték.
Eközben pedig a nemzeti parkokat is kivéreztetnék: a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez kerülne az állami földek vagyonkezelése, benne a nemzeti parkok földjeivel, de erre egyelőre fideszes belső ellentétek (és a szakmai szervezetek tiltakozása) miatt nem került sor. Ráadásul tavaly már megkezdték a parkok földtelenítését, amikor mintegy 50 ezer hektárt vontak ki (az ötödét) a nemzeti parkigazgatóságok vagyonkezelésben lévő védett természeti területei közül - ezek persze azóta jó kezekbe kerültek, az azóta nyilvános adatok szerint Hortobágyon minden tizedik szerződés hamis adatok alapján köttetett, és minden ötödik pályázó szubjektív értékelés alapján nyert.
A környezetvédelem halála?
A Fidesz "reformjai" és nagyívű átalakítási törekvései a természetvédelemmel kapcsolatos intézményrendszert is elérték. Végéhez közeledik a környezet-, természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer teljes szétdarabolása. A 2010-ben megalakult kormány volt az első kabinet a rendszerváltás után, amelyben nem hoztak létre önálló tárcát a környezetvédelemnek (hála a csúcsminisztériumoknak).
Az egyébként is gyenge érdekképviseletet vízügyi részről azzal sikerült tovább gyengíteni, hogy a vízügyi szakterület teljes egészében a Belügyminisztériumhoz került a Vidékfejlesztési Minisztériumtól (VM) 2014. január 1-től. Az indoklás szerint az előbbi végezte az ár- és belvízvédelemmel kapcsolatos feladatokat, amelyekhez jelentős mértékben foglalkoztattak közmunkásokat. Már a környezetvédelem lefokozása VM államtitkársággá is nehezítette az érdekvédelmet, a vízgazdálkodás pusztán belügyi, rendészeti, katasztrófavédelmi megközelítése nélkülöz minden szakmaiságot.
Ez év április 1-től a Környezetvédelmi Felügyelőségek munkáját is átszervezték: az eddig önálló hatóságként működő környezet- és természetvédelmi felügyelőségeket a kormányhivatalokba olvasztották be közvetlen politikai irányítás alá helyezve . Erre utoljára 1977-ben volt példa, az akkor létrejött Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal nagyobb önállósággal rendelkezett, mint a jelenlegi hatóságok.
forrás: nol.hu
Február végén, egy törvénymódosításnak köszönhetően gyakorlatilag kasztrálták a zöldhatóságokat, mivel eddig önálló döntéshozó szervek voltak. Mostantól azonban "a környezethasználattal járó tevékenység engedélyezésére irányuló hatósági eljárásban a környezetvédelmi szempontok érvényesülését szakhatósági közreműködés keretében, vagy szakkérdésként kell vizsgálni". Magyarul csak véleményez, nincs döntéshozó jogosultsága. Ráadásul a kormány határozhatja meg rendeletben a környezetvédelmi és vízügyi hatósági eljárásokban vizsgálható szakkérdéseket (nem nehéz kiolvasni belőle a zöldhatóság jogkörének további szűkítését).
A szakmaiság követelménye sem valósul meg, ugyanis a törvénymódosítás azt is lehetővé teszi, hogy a szakhatósági eljárásban szakértőként közreműködőknek nem kell végzettséggel igazolt szakértelemmel rendelkezniük, bárki lehet szakértő környezet- és természetvédelmi ügyekben. Ráadásul az egész átszervezés fejetlenséggel és a régi szakembergárda lecserélésével jár.
Jöhet a nemzetipark mutyi?
A másik övön aluli ütés a környezeti értékek iránt aggódó laikusoknak és szakembereknek már egy ideje lebegtetett nemzeti parkok kivéreztetése és földjeiknek a Nemzeti Földalaphoz történő átjátszása. Kishantos vagy a földmutyi után joggal érezhetjük bizonytalannak a nemzeti parkok jövőjét. A kiárusítás már el is kezdődött, Hortobágyon egy kierőszakolt KEHI-vizsgálat a szerződések negyedét kifogásolta, a nemzeti park területén haszonbérletbe adott területek pályázati anyagai is mutyigyanúsak. Minden tizedik szerződés hamis adatok alapján íródott, a pályázók egyötöde pedig csupán a szubjektív (értsd: könnyen manipulálható) értékelés alapján nyert. Úgy tűnik tehát, hogy lassan a nemzeti parkok is felkerülhetnek a mutyilistánkra.
forrás: greenfo.hu
Az tervezet szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez (NFA) kerülne az állami földek vagyonkezelése, azonban ez a nemzeti park igazgatóságok számára lenne a leghátrányosabb, amelyek jelenleg 300 ezer hektár védett állami tulajdonú földterülettel rendelkeznek. Ez azt jelentené, hogy az igazgatóságok csak azt a földterületet kapnák, amelyet meg nem határozott szakmai szempontok alapján a természetvédelem témakörében felkészületlen NFA indokoltnak tart. De nemcsak a fent említett hatóságok, hanem a nemzeti parki igazgatóságok is a kormányhivatalok alá tartozhatnak majd.
Az elképzelés nemcsak a szakmai szervezetekben, hanem a Fideszen belül is nagy hullámokat kavart. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország indította akció keretében 400 ezer tiltakozó levelet sikerült a döntéshozóknak küldeni. De nem csak ez ad okot a bizakodásra.
A Fideszen belül sincs egységes álláspont: a parlament fenntartható fejlődési bizottságának kormánypárti tagjai nemcsak a Fidesz Bencsik Jánosnak a nemzeti parkok jogfosztását megakadályozó módosítóját szavazták meg, hanem az LMP-s Sallai R. Benedek hasonló tartalmú javaslatát is, bár ugyanezek a módosítók nem mentek át a mezőgazdasági bizottság fideszes többségén. A Fidesz házon belüli Bencsik vezette zöldkabinetében is ellenzik a nemzeti parkok ellehetetlenítését, illetve Gulyás Gergely parlamenti alelnök már a tervezet benyújtását is kifogásolta. Így végül a törvénymódosítás végszavazását elhalasztották. Egy időre fellélegezhetnek a nemzeti parkok.
Megszorítás a nemzeti parkokban (is)
Mielőtt nagyon örülnénk, hogy a kormánypárt mégsem mutyizza el megmaradt természeti értékeinket és van remény a nemzeti parkok számára, jelentős forrásokat vesznek el tőlük: az az intézkedés, hogy 1200 hektár fölött már nem jár területalapú támogatás, az a nemzeti parkokat érinti leginkább. (Hozzá kell tennünk, hogy a magángazdálkodóknál érthető lenne a limit, hiszen 1200 hektár már bőven nagy gazdaságnak számít, az EU területalapú támogatására ezek a gazdaságosan termelő nagy gazdaságok jóval kevésbé szorulnak rá, mint a párhektáros birtokok tulajdonosai.)
A törvény nemzeti parkokra való kiterjesztése azonban óriási mértékű károkat okoz. A területalapú támogatás megvonása nagyjából 2,3 milliárd forint mínuszt jelent, miközben a parkok már most is finanszírozási gondokkal küszködnek. Ráadásul tavaly már megkezdték a parkok földtelenítését mintegy 50 ezert hektárt vontak ki (az ötödét) a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelésben lévő védett természeti területek közül, hogy aztán azokat az NFA a szokott módon elmutyizza megpályáztassa. Országunk egyik legnagyobb értékét, nemzeti parkjainkat a kormány az elvonások mellett egy fillérrel sem támogatja több forrással, mint tavaly, így összességében forráskivonás történik, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek.
