Annak ellenére, hogy a Fidesz gyakorta hangoztatta: véget vet a szocialisták „uram-bátyám” típusú hatalomgyakorlásának, ám a kormányzó pártszövetség személyzeti politikája, illetve bizonyos általa elfogadott törvények nem ezt mutatják.
A II. Orbán-kormány megalakulása óta számos, a közbeszédben „lexekként" elhíresült törvényt fogadott el. Közös jellemzőjük, hogy vagy a kormányzati erőkhöz közel álló személyeket/gazdasági szereplőket hozzák előnyös helyzetbe, vagy éppen ellenkezőleg, a nem szívesen látottakat igyekeznek ellehetetleníteni. Idén januárban már összeszedtük azokat a jogszabályokat, ahol ez a leginkább tetten érhető volt. Nem kellett sok időnek eltelnie, és máris itt az újabb adag.
Mint legutóbb, most is olyan sok gyűlt össze, hogy két külön bejegyzésben mutatjuk be a „friss” lexeket. Jöjjön a folytatás első része.
Az ország és a Fidesz számára rendkívül kínos, végül Schmitt Pál lemondásával végződő plágium-ügy végére a kormánypártok egy lex-szel tettek pontot. Az elnök jogállását és javadalmazását szabályozó jogszabály újraalkotásának köszönhetően ugyanis, „minden juttatásra minden köztársasági elnök jogosult, függetlenül a hivatalban eltöltött időtől”. (A korábbi szabályok szerint csak nettó keresetére, valamint a cím használatára lett volna jogosult. A további juttatások igénybevételéhez egy teljes hivatali ciklus - azaz öt év - kitöltése kellett volna.)
Lex Brad Pitt
Tavaly októberben nagy sajtóvisszhangot váltott ki, hogy a Brad Pitt-féle zombifilm gyártásához Magyarországra szállított fegyvereket lefoglalta a TEK. Annak érdekében, hogy a jövőben el lehessen kerülni az ilyen kellemetlen helyzeteket, 2012. február 14-én Kulcsár József fideszes képviselő módosító indítványt nyújtott be a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényhez, amely a filmgyártási célú lőfegyvereket is törvénybe foglalja. Az új szabály szerint a színházi fegyver „kifejezetten vaktöltény működtetésére készült, lőfegyverből kialakított fegyver, amelynek csövét (forgódobját) úgy alakították át, hogy az a fegyverhez eredetileg használható lőszer befogadására nem alkalmas, illetve a csőben elhelyezett szűkítések megakadályozzák űrméretes lövedékek kilövését". Színházi fegyvernek számít még a lövedék kilövésére alkalmatlan gáz- és riasztófegyver, amelyet színházi fegyverként kívánnak használni.
Kósa Lajos 2012. március 5-én nyújtotta be a parlamentnek az egyes közpénzügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát. A javaslat a Fidesz-módra átfazonírozott Költségvetési Tanács (KT) elnökének fizetését az átlagos bruttó kereset kilencszeresére, azaz havi 2 millió forintra emelte fel.
Az indoklás szerint a módosítás a „Költségvetési Tanács függetlenségének erősítését és munkája integritását szolgálja”. Nem túl meggyőző a KT függetlenségével érvelni azok után, hogy a Fidesz gyakorlatilag az első intézkedései között – még 2010. december 6-án – drasztikusan átalakította a tanácsot. Az erre vonatkozó módosító javaslat a takarékosság jegyében elvonta a KT teljes költségvetését. Ennek köszönhetően az addig ott dolgozó, mintegy 40 tagú szakmai stáb – az OECD, az IMF és az EU bírálatának közepette – távozni kényszerült, az addigi szervezetet pedig egy három tagú testületté alakította át. (Tagjai: az ÁSZ és a MNB elnöke, valamint a köztársasági elnök által delegált, legalább hat évre kinevezett kiemelkedő tudású közgazdász.)
Gulyás Gergely és Lázár János érdekes módon éppen a március 15-i hosszú hétvégét megelőző napon nyújtotta be azt az országgyűlésről szóló törvényt a T. Háznak, amely többek között 10-ről 12-re emeli a frakcióalakításhoz szükséges képviselők „csengőszámát" azért, hogy „megakadályozza a parlamenti frakcióstruktúra szétaprózódását, és ezzel a parlamenti munka hatékonyságának, eredményességének csökkenését.” Ez a változtatás már önmagában elkaszálta Gyurcsányék álmait (hiszen épp tíz képviselőjük van), de Lázárék gondoskodtak arról, hogy semmiképpen ne jöhessen létre (legalábbis ebben a ciklusban) DK-frakció. Még akkor sem, ha véletlenül két további függetlent sikerülne meggyőznie a volt miniszterelnöknek arról, hogy érdemes hozzá csatlakoznia.
Az új szabályok szerint ugyanis: „Képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz, illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak."
Ennek a módosításnak az indoklásával már nem is fáradtak a jogalkotók. Mint oly sokszor, ezúttal is kilóg a lóláb. Sokkal logikusabb/elegánsabb lett volna ugyanis, ha ez a változtatás is csak 2014-ben, az új, 199 tagú parlament megalakulásától lett volna hatályos.
Lex Nemzeti Konzultáció
Korábban már megírtuk, hogy a 2011-es Szociális Konzultációval kapcsolatban az akkor még hivatalban levő adatvédelmi biztos komoly - és tegyük hozzá, alapos - kifogásokat fogalmazott meg. A kifogások miatt az ombudsmant erős politikai támadások érték.
Később kiderült, hogy a Szociális Konzultáció valóban jogsértő volt. Mivel a Nemzeti (Ál)Konzultáció Kormánya ezt a gyakorlatát folytatni szerette volna, s nemcsak az emberek véleményére volt kíváncsi, hanem arra is, hogy pontosan melyik polgár is fogalmazta meg ezt a véleményt, ezért az újabb „konzultációhoz” már törvényi hátteret is biztosított. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt úgy módosították, hogy a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség a) a polgárok személyre szóló tájékoztatása, illetve b) a polgárok álláspontjának megkérdezése céljából a törvényben meghatározott adatok szolgáltatását jogosult kérni, amelyeket elvileg 90 napig kezelhet. Így az újabb konzultációt már megfelelő törvényi háttérrel folytathatta le a Miniszterelnökség.
Lex Klubrádió
A kormánypárti többség által megszavazott jogszabály úgy rendelkezik, hogy ha egy rádióadó még a műsorszolgáltatási jogosultság megszerzése előtt áll, netán a Médiatanáccsal még nem kötött műsorszolgáltatási vagy médiaszolgáltatási szerződést, akkor az közösségi médiaszolgáltatóból automatikusan átminősül kereskedelmi médiummá. Ez azt jelenti, hogy az engedély fejében néhány tízmillió forintnyi médiaszolgáltatási díjat lehet rá kiróni.
Az átminősítés visszamenőleges hatállyal bír, kimondva, hogy „e törvény hatálybalépését megelőzően vagy azt követően megindult és folyamatban lévő eljárásokban e törvény szabályait kell alkalmazni”.
A módosítást egyértelműen a Klubrádióra szabták. A Rádió pályázott a 92,9-es budapesti frekvenciára, amelyet az Országos Rádió Televízió Testület (ORTT) akkor nekik ítélt, az Nemzeti Média Hírközlési Hatóság (NMHH) azonban tavaly decemberben érvénytelenítette ezt a döntést. A Klubrádió perre ment a frekvenciáért, mivel közben a jelenleg is használt 95,3-as frekvenciájukat az Autórádió Kft.-nek ítélte a médiahatóság. A baloldali kötődésű Rádiónak jóval kedvezőbb lett volna a 92,9-es frekvencia, mivel azért közösségi rádióként nem kellene díjat fizetniük.
A frekvenciát első fokon a rádiónak ítélte a Fővárosi Törvényszék, azonban az NMHH megtámadta azt. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet megerősítette, de az ítéletet nem hajtja végre a Médiahatóság, helyette ügyészségi vizsgálatot kezdeményez.
Folytatása következik!
Ez a bejegyzés a www.tenytar.hu oldalon megjelent elemzés rövidített változata.
