A Fidesz a választások előtt 1 millió munkahely létrehozását ígérte az elkövekező 10 évben, és ebből már 2014-re 400 ezret, vagyis a terv időarányos részének teljesítését tűzte ki célul. Erre a grandiózus ígéretre idén még rá is licitált a kormányfő: a kabinet célja hosszú távon, hogy 5,5 millió dolgozó és adófizető ember legyen Magyarországon.
A miniszterelnök kincstári optimizmusa mindenesetre figyelemre méltó. Már-már "jobbkeze" tündérmeséit idézi. Persze, ha az a cél, hogy az új munkahelyek mind a közfoglalkoztatás rendszerében létesüljenek, akkor jó úton járunk, hiszen ennek köszönhetően a korábbi évekhez képest javulás figyelhető meg a foglalkoztatásban.
Bár statisztikailag növekszik a foglalkoztatottak száma, ez csak a közmunkába bevontak számának emelkedésével magyarázható. A versenyszférában a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 46 ezer fővel kevesebb embert alkalmaztak 2012 novemberében az egy évvel korábbi időszakhoz képest.
A közfoglalkoztatás azonban drága a költségvetésnek, és nem segíti a visszatérést a munkaerőpiacra. A kormány egyik kezével a foglalkoztatás bővítésére, a másikkal pedig a segélyből élők számának csökkentésére tesz kísérletet. A rendpárti "aki nem dolgozik, ne is kapjon segélyt" szavazók kielégítése pedig sokba kerül a költségvetésnek.
Növekvő foglalkoztatás és gazdasági aktivitás
A jelenlegi kormány hivatalba lépése óta jól láthatóan növekszik a gazdaságilag aktívak száma és a foglalkoztatottak létszáma is. A férfiak terén 66,2 százalékos, míg a nőknél 55,8 százalékos foglalkoztatási mutatót találunk 2012. III. negyedévében, ez mindkét nem esetében a legkedvezőbb 2008 óta.
A munkaerő-kínálatot növelte az elmúlt években a nyugdíjrendszer folyamatosan szigorítása és felülvizsgálata, de ebbe az irányba hat a tankötelezettségi kor csökkentése is. A foglalkoztatottság pedig a közmunkába bevontak magas számának köszönhetően számottevően javult.
Eközben a versenyszférában negatív folyamatoknak lehetünk tanúi. A KSH adatai szerint nemcsak 2011-hez, de 2010-hez képest is kevesebben dolgoztak a versenyszektorban. Valódi hozzáadott gazdasági érték azonban csak itt keletkezik.
Az erőltetett minimálbéremelés és a bérkompenzáció is ezt az alacsony végzettségű, nehéz munkaerőpiaci helyzetben lévő réteget sújtja, hiszen a láthatóan a vállalkozói szektor nem tudta lenyelni ezeket, és elbocsájtásokhoz vezetett. Pedig Magyarországon igazán igazán nagy munkaerő-tartalék ebben a rétegben van, amelyet a kkv-k szempontjából drága foglalkoztatással nem lehet kihasználni.
A közmunka helyzetének alakulása az Orbán-kormány alatt
A közfoglalkoztatás új rendszerében 2011-ben összesen 265,6 ezer fő vett részt, 2010-ben a köz-jellegű foglalkoztatásokban összesen 186,3 ezer fő. 2011-ben a résztvevők 68,6 százaléka rövid idejű, 17,8 százaléka hosszabb időtartamú, míg 10,7 százalékuk országos közfoglalkoztatási program keretében dolgozott. Azonban 2012-re változott a közfoglalkoztatások támogatása. A rövid távú forma háttérbe szorult a hosszabb tartamú és országos programmal szemben.
"A rövid időtartamú közfoglalkoztatás keretében kizárólag foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek 1-4 hónapos időtartamban, napi 4 órás munkaidőben kerülnek bevonásra határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében.
A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretében értékteremtő, szakképzettséget is igénylő munkák végzésére vonhatók be elsősorban a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek, illetve álláskeresők. A foglalkoztatás 2-12 hónapos időtartamban, napi 6-8 órás munkaidőben történik közfoglalkoztatási jogviszony keretében.
Az országos közfoglalkoztatási program olyan közfoglalkoztatási forma, amely a
mindenkori munkaerő-piaci helyzet, az esetleges „vis maior” helyzetek kezelésére, több
ágazatot átfogóan (pl. ár-, és belvízvédelem, a közutak, vasutak, az erdőterületek,
megújuló energiaforrások területén) indítható" - olvasható az ÁFSZ 2011-re vonatkozó anyagában.
2012-ben nagyjából 300 ezerre tehető a 2012-ben a közfoglalkoztatásba bevontak létszáma. (A kormányzati kommunikáció szerint tavaly 270 ezer ember, az ombudsman által készített vizsgálati jelentésben szereplő kormányzati adat október végéig 289 ezer főt említ.)
A kormány adatai szerint a közfoglalkoztatottak 19 százaléka vissza tudott menni a nyílt munkaerőpiacra, azonban az ombudsmani jelentésben szereplő statisztikák alapján ez csupán 4,3 százalék.
Közfoglalkoztatás 2013-ban
Idén a szakképesítés nélküli közmunkások 75 ezer 500 forintot kapnak január 1-jétől. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér - teljes munkaidő esetén - havi 96 ezer 800, heti 22 ezer 275, illetve napi 4455 forint lesz.
Pintér Sándor szerint 2013-ban 145 milliárd forint jut a közfoglalkoztatásra. A belügyminiszter célként jelölte meg azt is, hogy a jellemzően márciustól októberig végezhető mezőgazdasági munkák mellett olyan programok is induljanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevők egész évben dolgozhassanak.
Azonban vannak, akik nem elégedettek az emeléssel és a körülményekkel: a Közmunkás Szakszervezet február 11-én tüntetésre szólít fel a Kossuth térre, amelyre több városból "éhségmenetek" indulhatnak.
Az utolsó 100 komment: