Tavaly nyáron írtunk róla először, hogy a trafik-, a föld- és a patikamutyi után itt a nyerőgépmutyi. Azóta persze a mutyik száma tovább bővült a takarék-, a nyelviskola- és a felszámolómutyival, amelyeket egy kis mutyilistában összegeztünk. Aki kíváncsi, hogyan játsza át a Fidesz baráti kezekbe ezeket az üzletágakat, az kedvére csemegézhet a fentiek közül.
A mostani bejegyzésünkben a kaszinómutyi aktuális fejezeteivel folytatjuk. Mielőtt azonban erre sort kerítünk röviden összefoglaljuk, hogyan is jutottunk el 2011 őszétől idáig. Az egész azzal kezdődött, hogy a kormány 2011 őszén 500 ezer forintos adóval sújtotta a játékautomatákat, ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítette az üzemeltetőket.
Ezután 2012. október 2-án 238 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a pénznyerő automaták teljes betiltásáról gondoskodott. 2013 nyarán a kormány álláspontja a nyerőgépekkel kapcsolatban hirtelenjében 180 fokos fordulatot vett: zártkörű koncessziós pályázatot írtak ki a nyerőgépek működtetésének koncessziójára. Majd két fideszes politikus 2013 október 25-én egy olyan tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, amely szerint még a pályázattal sem kell bajlódnia a jövőbeni kaszinóüzemeltetőknek.
Végül május elején jött a hír, magyar milliárdosok kapták meg a megmaradt állami koncessziókat: a Las Vegas Casino Kft. összesen öt budapesti érdekeltségű, illetve Pest megyei, valamint az Aranybonusz 2000 Kft. egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kapott engedélyt 10 évre. Az előbbi Andy Vajna kormánybiztoshoz, az utóbbi pedig Szima Gábor debreceni milliárdos üzletemberhez, a DVSC fociklub tulajdonosához köthető. Ámde a nyertes cégek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak, de legalábbis súlyos aggályokat ébresztettek a törvényességet illetően.
Háború a félkarú rablókkal és az üzemeltetőkkel
A nyerőgépek elleni háborút 2011 szeptemberében azzal indította el a kormány, hogy meglengette: 100 ezerről 125-re emeli azok játékadóját. A javaslat indokaként azt hozták fel, hogy a cél ezen eszközök visszaszorítása, illetve hogy ez az adóemelés jelentős többletbevételhez juttathatja a költségvetést. Végül a zárószavazás előtt Lázár János által benyújtott módosító szerint a pénznyerő automata tételes játékadója játékhelyenként havonta 500 ezer forint lett 2011. november 1-től, az addig javasolt 125 ezer helyett. (Emellett negyedévente a tiszta játékbevétel 20 százalékát kitevő játékadó megfizetésére is kötelezték az üzemeltetőket, ha a tárgynegyedévben a 900 ezer forintot meghaladja.)
De még egy buktatót is elhelyeztek a rendszerben, mert nemcsak adót emeltek, de az ágazat felügyeletét is megszigorították, mivel kötelezővé tették a szerveralapú üzemeltetést. Az ágazat kifehérítését önmagában érthetőnek is tarthatjuk, de annak megvalósítása nem éppen a kiszámítható jogi környezet mintapéldája.
A januártól induló szerveralapú üzemeltetéshez új engedélyek kellettek, a meglévők pedig az év decemberéig voltak érvényesek. Rogán módosítója azonban a régi engedélyek meghosszabbítását már 2011 novemberétől betiltotta, miközben az új rendszer még fel sem állt.
A jelentős emelés hatására és az új engedélyek körüli hercehurca miatt drasztikusan csökkentek az automaták és a játéktermek az országban. 2012 márciusára az eredeti 22 ezres nyerőautomata állományból mindössze 4 ezer maradt, de mára működő is jóval kevesebb maradt. Ezzel teljesült a szociális cél, hogy eltűnjenek a segélyeket beszippantó gépek, de ezzel együtt a a nagyvárosi kaszinókat is ellehetetlenítették.
A játékautomaták betiltása
A fentiek után 2012. október 2-án 238 igen szavazattal fogadta el az országgyűlés azt a törvényjavaslatot, amely a pénznyerő automaták teljes betiltásáról gondoskodott. A kivételes sürgős eljárással tárgyalt tervezetet Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető jägermeister államtitkár azzal indokolta, hogy az eddigi szigorítások csak részben voltak hatásosak: a leghátrányosabb helyzetben élők egy része még mindig a pénznyerő automatákba dobálja a pénzét.
Sőt, Lázár János kifejezte saját és a kormánypárt aggályait a szerencsejátékkal szemben mondván, ez ellentétes "a mi politikai családunk" krédójával.
Baráti kezekben mégis működhetnek azok az automaták
A csökkenő költségvetési bevételek miatt a kormány álláspontja a nyerőgépekkel kapcsolatban hirtelenjében 180 fokos fordulatot vett. Varga Mihály tavaly júliusban már azt a tervet ismertette, hogy zártkörű koncessziós pályázat keretében tíz vidéki kaszinó létesítésének és tíz évre szóló működtetési jogának értékesítésével akarják befoltozni a büdzsén keletkezett lyukat. Elvégre a kaszinónként tervezett évi 850 millió forintos adóbevétel mind az aggályokat, mind a krédót elhallgattatja.
Akkor még a pályázat mellett érvelt a nemzetgazdasági miniszter, azt tartva az egyedüli és legbiztonságosabb módnak arra, hogy kiszűrjék a nemzetbiztonsági és szerencsejáték-felügyeleti kockázatot jelentőket. Kilencven nap kellett hozzá, hogy ez is megváltozzon.
A megbízható játékszervező
Két fideszes politikus október 25-én egy olyan tartalmú törvényjavaslatot nyújtott be az országgyűlésnek, amelyből az derült ki: még a pályázattal sem kell bajlódnia a jövőbeni kaszinóüzemeltetőknek: „az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti”.
Megbízható szerencsejáték szervezőnek az minősül, aki legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozik Magyarországon, sosem büntették meg ötmillió forintnál nagyobb összegre, soha nem volt a bankszámláin inkasszó az adóhatóság részéről, soha nem tartozott adóval 30 napnál tovább, illetve maga a cég és a tulajdonosa is átlátható szervezet, vagyis pontosan lehet tudni, ki a valódi tulajdonosa a cégnek.
Aki ezeknek a kitételeknek megfelel, sok dolga nincs: ajánlatot tesz az államháztartásért felelős miniszternek, akinek 30 nap áll rendelkezésére arra, hogy azt megfontolja. Amennyiben pozitív végkövetkeztetésre jut, 30 napon belül meg is lehet kötni a szerződést. Egy koncesszió maximum öt kaszinó üzemeltetésére adna jogosultságot. Ha továbbra is összesen tízről beszélünk, akkor ezt akár két cég is elviheti. Na nem mintha óriási tülekedésre lehetne számítani az elmúlt egy év után.
Az elfogadott törvény sem számít már
Most május elején jött a hír, magyar milliárdosok kapták meg a megmaradt állami koncessziókat: a Las Vegas Casino Kft. összesen öt budapesti érdekeltségű, illetve Pest megyei, valamint az Aranybonusz 2000 Kft. egy debreceni és egy nyíregyházi kaszinó üzemeltetésére kapott engedélyt 10 évre. Az előbbi Andy Vajna kormánybiztoshoz, az utóbbi pedig Szima Gábor debreceni milliárdos üzletemberhez, a DVSC fociklub tulajdonosához köthető.
Aggályok pedig akadnak bőven, mivel a nyertes cégek nem felelnek meg a törvényi előírásoknak: Andy Vajna nyilatkozta azt, hogy nem is a pályázaton nyertes cégével akarja üzemeltetni az öt új budapesti és Pest megyei kaszinóját (és más offshore-gyanús cégháló is felmerült), Szima Gábor vállalkozásai pedig mindössze másfél éves múlttal és némi adótartozással vihettek el két kaszinókoncessziót. Nem is lehet vitás, hogy az elmúlt évek nyerőgépek elleni hadjáratának Fidesz-közeli emberek lesznek a kedvezményezettjei.
Az utolsó 100 komment: