A különböző felekezetek által fenntartott intézmények száma 614-ről 909-re növekedett az elmúlt 4 évben, ami egyáltalán nem a megnövekedett hitéleti tevékenységnek és nem is a szülők akaratának az eredménye. A kivéreztetett önkormányzatok ugyanis inkább lerázták magukról az oktatási intézmények fenntartásával járó pluszterheket, így az utóbbi években számos intézmény került egyházi fenntartásba. (Ezzel egyébként számos faluban, kisvárosban sérül a tanulók semleges világnézetű oktatáshoz való joga).
Mindeközben az állam központosította a közoktatást, a Klik (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) létrehozásával központilag ejtőernyőztetve nevezve ki az igazgatókat, NER-kompatibilis egyentankönyvet erőltetve a gyerekekre. Az eredmény: romló teljesítmények a PISA-teszteken, káoszba fulladt közoktatás (amit kénytelenek voltak elismerni) és az állami intézmények színvonalromlása az "államegyházi" intézményekhez képest.
Miért jobb az egyházi intézmények színvonala? Egyrészt, mert ugyanazt a támogatást, amit az önkormányzatoknak nem adott meg az állam, azt az egyházaknak megadja. Másrészt, egy sor olyan kedvezménnyel rendelkeznek ma már (a különböző anyagi juttatásoktól kezdve az osztálylétszámon át a szabad tankönyvválasztásig), amelynek köszönthetően jelentős színvonalbeli különbség alakult ki az állami és az egyházi iskolák között. A jelek szerint a kormányzatnak kimondatlan célja, hogy elitképző intézményekké alakítsa az egyházi fenntartású iskolákat, miközben az állami intézmények egyre gyengébb színvonalúak, sőt lassan már a működésképtelenség határán vannak.
Egyházi iskolák térnyerése
Az önkormányzati iskolák egyházi átvételének véghajrája 2012. május 31-én zárult le. Eddig vehették át ugyanis a történelmi magyar egyházak azon önkormányzati iskolák üzemeltetését, ahol ezt a képviselő-testület megszavazta. Mivel az önkormányzatok többsége finanszírozási gondokkal küszködött, nem volt meglepő, hogy egy-egy döntésnél a képviselő-testület voksa a költségkímélőbb, a költséghatékonyabb megoldásokra esett. A kormány ezt kihasználva sikeresen kijátszotta a könnyebb ellenállás elvét az önkormányzatokkal szemben.
Sok önkormányzatnak tehát nem volt elég pénze az iskola működtetésére, és nem kapott eleget a központi költségvetésből sem. Ugyanazt a támogatást viszont, amit az önkormányzatoknak nem adott meg az állam, azt az egyházaknak megadta. Tehát, hála az adófizetők pénzének, a részrehajló elosztásának, az egyházaknak viszonylag könnyebb fenntartani az iskolákat, mint az önkormányzatoknak.
2013 januárjától pedig a önkormányzati kézben fennmaradó intézményeket, az azóta csúfos kudarcot vallott a Klik vette át, amit az állami kézben maradt közoktatási intézmények is megsínylettek. Ezt mára már a létrehozásáért felelős államtitkár, Hoffmann Rózsa sem tagadja:
Mindeközben tehát rohamosan növekedett az egyházi fenntartásban lévő iskolák száma, de ez egyáltalán nem a megnövekedett hitéleti tevékenységnek, és nem is a szülők akaratának, hanem az önkormányzatok anyagi kényszerpályára állításának következménye.
A különböző történelmi egyházak kezében lévő intézmények száma jelentősen növekedett az elmúlt években, amelyben a kormányzati átalakítások jelentős szerepet játszottak. Mindebből úgy tűnik, hogy a kormány fontos stratégai partnerként, sőt, úgymond szövetségesként tekint az egyházakra. Érdekes miniszterelnökünk szavait összevetni ezzel a trenddel:
„Az egyházakban politikai szövetségest kereső pártok olyan elkorhadt, régi világot képviselnek, amely soha többé nem fog visszatérni Magyarországra” – mondta Orbán Viktor a Fidesz 1992-es pécsi kongresszusán.
No persze, ez az 1992-es Orbán, nem pedig a miniszterelnök 2015-ös, illibeláris verziója. Most már más szelek fújnak: az elmúlt négy évben ugyanis nemcsak az állam vette át az önkormányzatoktól az iskolákat, hanem az egyházak is számos intézményhez jutottak.
Miben más az egyházi iskolák helyzete?
Jelenleg az egyházi iskolákban sokkal jobban megbízhatnak a szülők, mivel olyan összefüggő intézményrendszerrel rendelkeznek, amely az óvodától az érettségiig végigviszi a gyermekeket. Ezzel szemben az állami intézményrendszert szétforgácsolták: a kormány az óvoda fenntartását az önkormányzatoknál hagyta, az általános iskolákat és a gimnáziumokat a Klik alá rendelte, a szakképző intézményeket és a szakközépiskolákat a Nemzetgazdasági Minisztérium alá helyezték.
Ráadásul a különböző felekezetek által irányított iskolákra más-más szabályok vonatkoznak. Az egyházi iskoláknak a fenntartó saját kerettantervet hagyhat jóvá, azaz eltérhetnek a központi tananyagtól, sőt, olyan tankönyvből oktathatnak, amilyenből csak akarnak.
Ez azért fontos hangsúlyozni, mivel jól tudható, hogy jelenleg milyen pocsék tankönyvekből kénytelenek tanulni az állami kézben lévő iskolák növendékei. A Népszabadság információi szerint ezen kívül jelentős uniós forrást is sikerült olyan egyházi iskoláknak szereznie, amelyek alig szorulnak rá. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a kormány az „elitképzést” a vele szinte már szövetségesi viszonyban lévő egyházakkal kívánja létrehozni.
Egyházi fenntartású köznevelési intézmények legfőbb, az állami fenntartású intézményektől eltérő szabályozásai (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet):
- vallási tekintetben elkötelezetten működhetnek
- nincs kötelező tanulófelvétel, nincs kötelező csoportlétszám
- kerettantervet a fenntartó (egyház) választhat
- tankönyvet a fenntartó (egyház) váalszthat
- bizonyos feltételek teljesítése esetén kiegészítő támogatást kaphat
- igazgatót a fenntartó (egyház) nevez ki az oktatásért fgelelős miniszter egyetértésével
A közoktatás egy olyan kiemelkedő terület, amelynek működésképtelenségét az elmúlt években egyértelműen a kormányzati átalakításoknak "köszönhetjük".
Ha a közoktatást a kormány valóban súlyának megfelelően igyekezne kezelni és konzultálna a terület szakértőivel, bizonyára nem tartanánk ma ott, ahol. Többek között az MTA tanulmánya is ad tippeket, milyen lépésekre lenne szükség. Ők Lengyelország példáját hozzák fel, ahol éppen meghosszabbították az alapképzést, jelentősen növelték a tanári béreket, továbbá módszertanilag is újítottak a pedagógiában. Az eredmények a lengyeleket igazolják, elég csak az oktatási kompetenciákat mérő PISA-tesztre gondolni, amelyben elhúztak mellettünk.
