Orbán szájából az elmúlt években is gyakran hallani kedvenc ellenségképének, a kommunistáknak megidézését, bár 25 évvel a rendszerváltás után már jóval megkopottabban lehet a saját tábort az efféle árokásással feltüzelni. Mindeközben a fideszes gazdaságpolitikában rendre köszönnek vissza a szocializmus idejének gazdaságpolitikai elemei: államosítás, piac és kapitalizmus elleni kirohanások, árszabályozás (új nevén rezsicsökkentés) és az uram-bátyám világ személyre szabott törvényei.
A konzervatív ideológia baloldali elemekkel való keverése akár természetes folyamatnak is nevezhető, hiszen többnyire a baloldali filozófia tartalmaz olyan elemeket, amelyek hangzatosak és népszerűek az egyszerű választók körében. Az már érdekesebb, hogy a Fidesz köreiben mára többen lehetnek az ellenségkép megtestesítői (volt MSZMP-tagok), mint bármelyik másik országgyűlési pártban együttvéve - beleértve a jogutód MSZP-t is. Nem csoda, hogy mára a Fidesz az ügynökakták nyilvánosságának legfőbb gátja.
Közben a retorika is egyre jobban hasonlít a régi idők pártállami kommunikációjára: az örökös háború és az ellenségkép keresése. Ellenség mindenki, aki kritikát mer megfogalmazni. Érje kritika a kormányt az ellenzék, Brüsszel, a Velencei-bizottság, a hazai vagy nyugati szaksajtó, nyugati vezető politikusok, vagy éppen a független társadalmi szervezetek irányából, a Fidesz és annak vezetői azonnal agresszívan támadnak. Nem érvelnek, hanem világszintű összeesküvéseket kiáltanak, ezzel silányítva a magyar közéletet, mélyítve a társadalmi megosztottságot és ellehetetlenítve a párbeszédet.
Dinoszauruszok a Fideszben
Ékes példája a fideszes dinoszauruszok létezésének Pozsgay Imre, akit Orbán Viktor 2010-ben nem más feladatra kért fel, mint a Fidesz pártalkotmányának kidolgozására. De ha végignéznénk a jelenlegi kormány- és párttagok múltját, könnyen feltűnhet, hogy a Fidesz köreiben lassan több volt MSZMP-tag található, mint bármelyik másik országgyűlési pártban együttvéve - beleértve a jogutód MSZP-t is.
Orbán Viktor viccesnek tűnő "ahol vannak dinoszauruszok, ott bébiszauruszok is" kijelentésével igazán sikerült megfognia a lényeget: a fideszes kormánytag dinoszauruszokat olyan "bébiszauruszok" veszik körül, akik bár ott ültek a párt kongresszusán, talán nem is értették meg, hogy ez a kijelentés rájuk vonatkozik - még akkor is, ha jól tudjuk, hogy a miniszterelnök az MSZP-re célozgatott. Érdekes Orbán Viktortól olyan kijelentéseket hallani, hogy "a kommunisták még felvizezett, hosszúlépéses formában se térhessenek vissza” akkor, amikor a rendészeti államtitkárjuk III/II-es tiszt volt, a pártban pedig annyi a volt MSZMP-s, mint égen a csillag.
Ellenségkép-keresés és örökös háború
A II. Orbán-kormány politikájának egyik kulcseleme az örökös háború és az ellenségkép keresése. Ellenség az ellenzék, a nyugat, a bankok, a multik, azok, akik nem értenek egyet a rezsicsökkentés fideszes módszerével, a gazdaságpolitikával, a társadalompolitikával, az új alkotmánnyal, de ellenség összességében mindenki, aki nem ért egyet a Fidesz politikájával.
Orbán Viktor pedig sok esetben egyenesen úgy fogalmaz, hogy az ellenzék Magyarország ellenfeleivel fog össze. Na de, ki Magyarország ellenfele? Brüsszel és az Európai Unió, amelytől több ezer milliárd forint támogatást kapunk? A multik, amelyek a tőkét hazánkba hozzák? A bankok, amelyek hitelezik a hazai beruházásokat? Az Unió intézményrendszere, amely próbálja megóvni Magyarország jogállamiságát?
A retorika egyértelműen hasonlít a kommunista világ felfogására: aki nincs velünk, az ellenünk van. Lefordítva a mostani nyelvezetre: aki nem ért egyet a Fidesszel és annak politikájával az ellenfél, ellenség, és háborút kell vívni ellene.
Így a Fidesz baloldalisága már egy szélsőségesen baloldali (kiegészülve erős nacionalizmussal) nézetvilágba ment át, ahol állandóan háborúzni kell a valójában nem létező ellenségekkel. Mert Magyarországnak nincsenek ellenségei, maximum bizonyos területeken versenytársai.
Gazdaságpolitika
Államosítás, piac és kapitalizmus elleni kirohanások, árszabályozás (új nevén rezsicsökkentés) és az uram-bátyám világ személyre szabott törvényei. Néhány régi elem a szocializmus idejének gazdaságpolitikájából, amelyet a Fidesz sikeresen beépített saját gazdaságpolitikájába. Az ellenségkeresést természetesen itt sem mellőzik: aki érvelni próbál az államosítás vagy a nyers erővel véghezvitt rezsicsökkentés ellen (utóbbinál a hosszú távú hatásokra hívták fel a figyelmet, mint például a hálózatok leépülése), az egyből nemzetellenes, vagy a rezsiháború ellensége volt.
Demokráciadeficit és erős centralizáció
2010 óta a magyar demokrácia kétség kívül hanyatlik. Miközben minden államhoz köthető intézmény élére kétharmados törvények által bebiztosított pártkatonák kerültek (ráadásul többségében 9 évre), a sajtószabadságba vetett hit is komolyan megrendült, a fékek és ellensúlyok rendszere gyakorlatilag eltűnt. Az Alaptörvény annyira gránitszilárdságú lett, hogy lassan már követni is nehéz, hányadik módosítására készülnek a kormánypártok éppen aktuális céljaik elérése érdekében. A Fidesz alkotmánya ráadásul joggal nevezhető pártalkotmánynak, hiszen össznépi konszenzus sosem született róla (a kétharmados győzelmet ne tekintsük annak, hiszen a Fidesz választási listáján sok minden más mellett ez az Alaptörvény sem szerepelt).
A választási rendszert (a budapestit is) saját képükre faragták, és még a csalást (például utaztatás) is legalizálták. Akárcsak a rendszerváltás előtti időkben.
Vannak azért jobboldali elemek is
Természetesen a kormánypártok politikájában jobboldali elemek is vannak. Ilyenek például a családhoz köthető törvények, az egyházzal való viszony vagy az egykulcsos adórendszer, amely kifejezetten egy konzervatív gazdaságpolitikai elem. Csakhogy a szélsőségesen baloldali és a szocializmus időszakát idéző elemek egyre inkább teret nyertek a Fidesz berkein belül.
A folyamat nem meglepő: a Fidesz, és egyben Orbán Viktor érezheti, hogy legkönnyebb talán balról előzni a baloldali pártokat, ráadásul sokan - főleg az idősebb korosztály - nosztalgiázva emlékszik vissza a régi időkre amikor, bár demokrácia nem is volt, de legalább volt munka, meg vidám barakk. És még a mocskos multik és bankok sem próbálták kizsákmányolni hazánkat.
