Orbán Viktor tegnap évértékelőt tartott a Várkert Bazárban, amelyben ismét messze kalandozott mindattól, amit ma Magyarországon tapasztalhatunk. Győzelmi jelentésében egy másik univerzumba kalauzolt, ahol minden szép és jó, kormányzásuk pedig egy sikersztori.
Mindeközben a magyar valóságban a Fidesz pont ezért vesztett el még egy időközi választást Salgótarjánban, mert mindez nem igaz. A gazdagok még gazdagabbak lettek, a szegények pedig még többen. A családi adókedvezmény eszméletlen torzítása ugyanúgy a jómódúakat segíti, ahogy az egykulcsos adó. Orbán szerint a nyugdíjakat is megvédték, de arról már nem szól a fáma, hogy több százezer nyugdíjas nyomorog Magyarországon, közel 100 ezer főnek még 50 ezernél is alacsonyabb a nyugdíja.
Orbán az egészségügyről is beszélt, miközben a Fideszen belül is látják, hogy szétrohad az egészségügy,. Szerinte kórházaink többségében XXI. századi körülmények várják a betegeket. Végül pedig az oktatás is szóba került, ahol a pedagógusokat igyekezett pusztán pénzhajhász elégedetlenkedőknek beállítani, miközben a tanárok az elmúlt évek oktatáspolitikai ballépéseinek negatív hatásaiból van elegük.
Forrás: hir24
Öt év alatt 25 százalékkal csökkent a rezsi, 1,5-szörösére növekedett a legalacsonyabb bér. Ez az állam és a gazdaság a kisvállalkozók és a multik közös sikere.
Orbán Viktornak nagyon rossz tanácsadói vannak, vagy csak téves adatokkal dolgozik, ugyanis a minimálbér (ha ezt tekintjük legalacsonyabb bérnek) nem növekedett 1,5-szörösére. 2010-ben a nettó minimálbér 60 ezer forint volt, 2015-ben 68 ezer forint. A bruttó minimálbér valóban nagyobb ütemben növekedett, de a 2011-es adóátalakítások során a minimálbér is bekerült az egykulcsos adó alá, így nettó értékben jóval kisebb volt a növekedés mértéke. Akik igazán jól jártak az elmúlt 5 évben, azok nem az alacsony keresetűek voltak (a számokból látható, hogy nőtt a munkavállalói szegénység is), hanem a magas jövedelemmel rendelkező háztartások az egykulcsos adó nyertesei.
A magyar gazdasági siker - már amennyiben nevezhető sikernek - pedig kizárólag az uniós forrásoknak köszönhető. A kisvállalatok helyzete csöppet sem javult az elmúlt 5 évben, a multikat pedig különböző külön adókkal agyonnyomták (nincs szektortól eltekintve).
Öt év alatt 1300 milliárd forintot hagytunk a családoknál.
Hasonlót tapasztalunk, ha azt vizsgáljuk, hogy mely családok jártak jól az elmúlt 5 évben. Röviden összefoglalva nem azok, akik rászorulnak, hanem a jómódúak. 2012 és 2014 között jelentősen megemelkedett a szegénység valószínűsége a sokgyermekes, illetve az egykeresős háztartásokban. Ahogy látszik, attól hogy a jómódúakra sok jutott, még nem állunk túl jól nemzetközi szinten a 2014-es adatok szerint. Magyarország ugyanis a hetedik legrosszabb helyen szerepel a listán.
Forrás: mfor.hu
A családi adókedvezmény sem azokon segít elsősorban, akiknek szüksége lenne rá: havi 111 ezer forint bruttó fizetéssel egyedülállóként nettó 73 ezer forint marad, három gyerekkel viszont 106 ezer lesz a végösszeg, ami valóban több. Ugyanakkor egy egymilliós bruttó esetén a gyermektelen nettó 665 ezer forintot kap kézhez, három gyerekkel viszont 797 ezer forintra nő a nettója. Ahogy a Kettős Mérce is írja, az állam így 122 ezer forint adókedvezményt nyújt, négyszer annyit ad a gazdag család keresőjének, mint a minimálbér körül kereső háromgyermekes család keresőjének.
Amennyi pénzt a nyugat adott, annyit a nyugati cégek ki is vittek innen: kvittek vagyunk.
A miniszterelnök évértékelőjében is bemondta a legújabb Fidesz mantrát. Nekünk járnak az uniós pénzek, mert a gonosz multik kivették a profitot az országból. Ez az érvelés már ott megbukik, hogy a gonosz multik nem kevés tőkét fektettek be Magyarországon, rengeteg munkavállalót foglalkoztatnak, és még a képzésekbe is besegítenek. Ha nem lennének itt ezek a vállalatok, akkor helyettük nem lenne semmi, se munkahelyek, se pozitív GDP. Magyarország ugyanis tőkeszegény ország. A hazai vállalatok többsége pedig nem versenyképes nemzetközi összehasonlításban.
(Érdemes továbbá megjegyezni, hogy azok a multik, akik kiviszik a nyereséget jobbára a magyar kormány stratégiai partnerei.)
Megvédtük a nyugdíjakat.
Kezdjük ott, hogy Orbánék egy az egyben elherdálták a nyugdíjvagyont: a magyar emberek 3000 milliárd forintnyi megtakarítását élték fel az elmúlt években. Közben kiderült, hogy a magánnyugdíjpénztárak egyáltalán nem tőzsdézték el az emberek pénzét, az állam viszont rengeteget bukott a kizsarolt magánnyugdíj-pénztári pénzeken a rossz gazdálkodás miatt, leginkább azért, mert a befektetéseket nem kezelték megfelelő módon. Végül 2014 év elejére a 3000 milliárd forintos vagyon elfogyott.
Mivel a nyugdíjvagyon elfogyott, a korábbi pénztártagok egyéni számláján nulla forint maradt, így kijelenthető, hogy a Fidesz által nagy elánnal megvédeni próbált nyugdíjpénzt az azzal „tőzsdéző” pénztárak helyett a kormány felelőtlen gazdálkodása által vált semmivé. Épp ezért kérdéses, hogy 20-30-40 év múlva majd miből fognak tisztességes nyugdíjakat fizetni, hiszen a kedvezőtlen aktivitási ráta és az elöregedő társadalom jelensége miatt a mostani felosztó-kirovó rendszer egyre inkább alkalmatlanná válik a rendszer fenntartására (egyre több nyugdíjas jut majd egy munkavállalóra). A magánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolása miatt nemsokára komoly feszültségek fognak kialakulni.
A valóság ma az, hogy több százezer nyugdíjas nyomorog Magyarországon, közel 100 ezer főnek még 50 ezernél is alacsonyabb a nyugdíja, a nyugdíjasok több mint 50 százaléka pedig kevesebb mint 100 ezer forintot kap havonta. Ez a létminimumhoz közeli érték, ami azt jelenti, hogy egymillió nyugdíjas szegénységben él.
Épp elég baj, hogy Brüsszel nem képes megszervezni Európa védelmét, de az még nagyobb, hogy a szándék is hiányzik belőle.
Orbán ebben a kérdésben is csupán populista frázisokat pufogtatott. Jól tudja, hogy amit mond, az nem igaz (hisz ő is ott ült az elmúlt egy évben a kormány és államfők ülésein). Az EU valójában az elmúlt időszakban is azért dolgozott, hogy megoldást találjon a menekültügyi válságra.
Ennek keretében kiegészítő pénzügyi keretet adtak a súlyosan érintett országok, köztük Magyarországnak is. Az állam és kormányfők ülésein pedig szeptember óta a migrációs válság megoldásának keresése a menü, ami való igaz, nem egyszerű feladat: a II. világháború óta nem látott menekülthullámmal nézünk szembe, az EU menekültügyi rendszerét pedig nem ennyi ember befogadására tervezték, látszik, hogy új megoldás kell. Ezen dolgozik jelenleg a Bizottság, a terv márciusra lesz kész, ezután kerül az EU tagállamainak állam- és kormányfői elé.
Minden bevándorlóra és minden tagországra kötelező, folyamatos és állandó szétosztó rendszer akarnak bevezetni. Nem hagyhatjuk, hogy Brüsszel a törvények fölé helyezze magát!
Kezd kikristályosodni Európában, hogy alapvetően két nézőpont van a válság megoldásával kapcsolatban. A nyugati országok szerint a szabálytalan bevándorlást vissza kell terelni a szabályos mederbe, és az EU külső határait erősítik. Ennek már vannak jelei, ugyanis januárra Olaszországban már közel 90, Görögországban pedig nagyjából 80 százalékban levették a a migránsok ujjlenyomatait a korábbi 36, illetve 8 (!) százalék helyett. Ezzel párhuzamosan pedig készül a javaslat egy közös uniós határ- és partiőrségre is. A nyugati országok ezen túl egy önkéntes betelepítési program elfogadását is fontolgatják (tehát nem titkos és nem kötelező Magyarországnak részt venni benne).
Ezzel szemben a Visegrádi országok Magyarország vezetésével egy olyan megoldásért kampányolnak, amelynek lényege, hogy Macedónia déli határán kellene egy falat húzni, hogy a Görögországba menekültek ne tudjanak továbbmenni Nyugatra. Ezzel azonban Görögország problémája nem lenne megoldva, nekik a dublini-rendszer értelmében több százezer ember ellátását kellene megoldaniuk. Erre lenne megoldás a menekült-áthelyezési kvóta.
Márciusban mindenesetre elő fog kerülni a dublini-rendszer reformja, ahol ismét éles csörték várhatóak a kérdésben. Kötelező állandó betelepítési kvótáról mindenesetre egyelőre nemhogy megegyezés nincs, de az esélyei is elég csekélyek.
Ötszáz milliárd forintot fordítottunk kórházaink fejlesztésére. Aligha találunk ilyet történelmünk során. A vidéki kórházak többségében 21. századi körülmények fogadják a betegeket.
Nem tudjuk, hogy Orbán mikor járhatott utoljára magyar kórházban, illetve hogyan és mire fordítottak állítólag 500 milliárdot - hacsaknem az EU-s pénzekől beszélünk, amelyeket az egészségügybe való invesztálásáról ráadásul még az előző baloldali kormány döntött. Ezzel együtt is, a 21. századi körülményektől bizonyosan rendkívül messze vagyunk. Az ÁNTSZ vizsgálata szerint például a kórházi ellátásra szorulók több mint fele baj esetén olyan helyre kerül, ahol az ellátásához nincsenek meg a feltételek. A száz vizsgált szolgáltatóból harminckettőnél nincsenek meg az elvárt közegészségügyi feltételek, azaz penészesek a falak, nincs tiszta textília, lejárt sterilitású anyagokkal dolgoznak.
Az interneten a magyar kórházak állapotáról több helyen is elkezdték feltölteni képeket a kétségbeesett emberek. A Független Egészségügyi Szakszervezet a facebookon gyűjti a fényképeket, hogy rávilágítson a magyar egészségügy borzasztó állapotára. Ez lenne a 21. század?
Ezen kívül a száz szolgáltatóból huszonkettő nem tudja biztosítani sem a közegészségügyi, sem a szakmai feltételeket. Azaz, ennyi helyen nincs megfelelő kézmosási, fertőtlenítési lehetőség az orvosoknak, vagy hiányoznak az ellátáshoz szükséges megfelelő eszközök. A fennálló problémákkal nem csak az ÁNTSZ van tisztában, a kormánypárt tagjai között is vannak olyanok, akik rendkívül tragikusnak látják az egészségügy helyzetét.
És ha valóban ilyen jól áll az egészségügy, hogy lehet, hogy még Románia is megelőz az elkerülhető és megelőzhető halálesetek számának alakulásában?
Forrás: asztalfiok.hu
Egy a 24.hu-nak nyilatkozó fideszes képviselő szerint: „Hajszálra vagyunk attól, hogy halálgyárakká váljanak kórházaink”. Mint mondta: „Elfogynak az orvosok, sok településen, sok osztályon már most sincs, aki vizsgáljon, aki kezelje az ultrahanggépet, nincs, aki műtsön, nincs, aki bent maradjon éjszakai ügyeletre.[…] Lassan kimondhatjuk, hogy aki nem tudja megfizetni a maszek egészségügyet, ha komolyabban megbetegszik, meghal„.
Igazuk van a tanároknak és az egészségügyi dolgozóknak és köszönet illeti őket. Elismerjük a teljesítményüket, de amit csak az ország vállalni tud, azt megadja a kormány. […] Noha a béremelések folyamatosak és jelentősek, nem elégségesek. Sovány vigasz, hogy ez ma Magyarországon szinte minden szakmával így van.
Orbán, bár a beszédében elismerte, hogy a Klik átalakítására szükség van, és azt is, hogy az oktatásban dolgozók követelése jogos, viszont megint csak a bérekre tért ki, mintha a fizetésemelés lenne a tanárok egyetlen követelése. Az egész tiltakozáshullámot kirobbantó miskolci Hermann Ottó Középiskola nyílt leveléből vagy a budapesti Teleki Blanka Gimnázium pontokba szedett követeléseiből azonban világosan kiderül, hogy itt nem csak a fizetésekről van szó.
A Balog Zoltán miniszter aláírásával ellátott, az iskolaigazgatóknak kiküldött, a kormány által tartott egyeztetési fórumokra reflektáló levél sem érintette a pedagógusbéreket, mint felmerülő problémát.
