A Nemzeti Államosítás Kormánya tovább folytatja munkáját: a kabinet - ahogyan már számítottunk rá - a városi fenntartású kórházakat is elvonja az önkormányzatoktól. Fogalmazhatunk úgy is, hogy államosítja őket!
A törvényjavaslat alapján, a városi önkormányzatok által ellátott kórházak fenntartói jogát, valamint azok teljes vagyonát átveszi az állam(igazgatás). Ezzel párhuzamosan, a kormányzat átvállalja a kifejezetten a kórházakhoz kapcsolódó önkormányzati adósságot is, és a fekvőbeteg ellátás meghatározó részét illetően, a kormányzat lesz a fenntartó.
Ha alaposabban megvizsgáljuk a szabályozást, akkor azt láthatjuk, hogy bár a kifejezetten a kórházakhoz kapcsolódó önkormányzati adósságot elviszi az állam, semmilyen módon nem kompenzálja a települések saját - jellemzően helyi adó - bevételeiből végrehajtott fejlesztéseket. Így az új szabályozás – a centralizáció mellett – még a helyi közösségek megrövidítését is magával hozza.
Önkormányzati kórházak helyett állami kórházakat
A szocializmus időszakának egységes állami egészségügyi rendszerét 1990-et követően váltotta fel az új, a helyi önkormányzatokat középpontba helyező modell. Ebben a rendszerben a megyei önkormányzatokat kötelezték a kórházak fenntartására, ám ezt a feladatot átvállalhatták tőlük a városok.
Ha alaposabban megvizsgáljuk ezt a rendszert, akkor azt láthatjuk, hogy az önkormányzatok – amennyiben rendelkeztek saját bevételekkel, vagy hitelképesek voltak – akkor igazából csak egy ponton léphettek fel viszonylag önállóbban: a fejlesztéseknél. Ezen fejlesztések döntő többsége természetesen jelentős uniós vagy állami támogatásban részesült. A fejlesztési pályázatokhoz szükséges önrészt azonban a helyi közösségeknek kellett előteremteni: hitelből vagy saját bevételekből (elsősorban helyi adókból).
Az önkormányzatok előnye és egyben hátránya is volt, hogy az állam kezét szintén megkötötte: a szolgáltatók működtetésével kapcsolatos döntésekbe ugyanis – inkább kevésbé, mint többé – a helyben is beleszólhattak.
Éppen ez volt az egyik oka annak, hogy a kormányzat ezen a téren is erősen fellépett: a konvergenciaprogram és a Széll Kálmán terv jelezte, hogy erős megszorításokra, költségcsökkentésre lehet számítani. Éppen ezért, 2012. január 1-jével a megyei fenntartású intézményeket – köztük a kórházakat is – átvette az állam.
Van, aki kimarad az átalakításból?
Amennyiben áttekintjük az átvett kórházak listáját, láthatjuk, hogy egyes, magánfenntartók vagyonkezelésébe adott, de önkormányzati tulajdonú kórházak nem kerülnek állami kézbe. Erre többféle magyarázatot lehet adni: a jogilag leginkább kézenfekvő az, hogy e körben végső soron nem az önkormányzat, hanem egy attól független cég a fenntartó, s így e fenntartói jog elvonása magántulajdon államosítását is jelentené.
Azonban máshol – például a hulladékgazdálkodás területén – nem volt ennyire figyelemmel az alapjogokra a kormányzat. Így továbbra is kérdéses, hogy miért pont az előbbi körben érvényesíti a magántulajdonhoz való jogot?
A megyék államosítási mintájának átvétele?
A kormányzat ebben a törvényjavaslatban alapvetően a megyei kórházak átvételének modelljét követi. Így kimondja, hogy a kórházak teljes vagyona térítésmentesen az állam tulajdonába kerül, hogy a kórházak dolgozói mellett, az államhoz kerülnek a kórházi intézmények fenntartásával kapcsolatos köztisztviselői státusok is (persze arról, hogy a feladatot ténylegesen ellátó közszolga munkájára igényt tart-e az új fenntartó, az államigazgatás dönt – indokolás nélkül).
Jelentős különbség, hogy míg a megyei intézmények és vagyon államosítása során, a teljes megyei önkormányzati adósságot átvállalta az állam, addig e körben csak azokat az adósságelemeket veszi át, amelyek kifejezetten a kórházakhoz kötődnek. Így ha az önkormányzat nem tudja igazolni, hogy egy kötvénykibocsátásra azért került sor, hogy fedezze a felújítási és korszerűsítési (jellemzően uniós) pályázat önrészét, akkor könnyen a helyi közösség nyakán maradhat az adósság – miközben a vagyont elvonták.
Az igazi vesztesek...
... így azok az önkormányzatok, akiknek a kórházra felvett hitele „bentragad", s továbbra is a helyi közösségnek kell törlesztenie azokat. Mindezeken túl, a kicsit is jobb módú településeket ugyancsak hátrányosabban érintené ez a törvényjavaslat. Ezek a városok ugyanis általában a saját (adó) bevételeikből finanszírozták a fejlesztések önrészét.
Most elvonják az intézményt, s vele együtt az arra fordított forrásokat is. Így gyakorlatilag a helyi polgárok és cégek befizetéseit az egész társadalom számára „kommunizálták". Éppen ezért, kevéssé lehet csodálkozni, hogy egyes városok tiltakoznak intézményük elvétele miatt.
Így a kórház lehet, hogy a város szélén marad, de júliustól már nem lesz a városé. Vele együtt a te adóforintod sem.
