Bár a kormánypártok (és a szélsőjobboldal) körében már többször is felmerült, csak most került rá sor: az Országgyűlés 2012. július 2-án úgy határozott, hogy megvonja a nyugdíjpótlékot azoktól, akiknek a rendszerváltozás előtti tevékenysége nem összeegyeztethető a demokratikus értékrenddel.
Az új szabály némi elégtételt ugyan jelenthet azoknak, akiket, illetve akiknek családját meghurcolták a kommunista diktatúra időszaka alatt. A mostanra életben maradt elkövetők száma azonban csupán néhány százra tehető – csakúgy mint elkövetett bűneik, számuk sincs arányban az áldozatokéval.
Így ezen törvény érdemben nem egykönnyen érheti el azon célját, hogy a társadalom igazságérzetén javítson is valamicskét. Ráadásul létrehozásának módja ismét jó példája (gondoljunk csak az ügynökkérdésre) annak, hogy szemlesütve, félmegoldásokkal merünk csak szembenézni a kommunizmus 40 évével. Ráadásul túl későn, 22 esztendővel a rendszerváltozás után.
A Biszku-ügy
2011 augusztusában Szilágyi György, jobbikos képviselő feljelentette Biszku Bélát a rendőrségen kommunista bűnök tagadása miatt. Az 1956-os forradalom idején belügyminiszteri pozícióban lévő Biszku ellen vádat emeltek ugyan, de az eljárást felfüggesztették, mert a Budai Központi Kerületi Bíróság az Alkotmánybírósághoz fordult.
2011 októberében adta be Gulyás Gergely azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi az ' 56-os forradalom utáni megtorlások megrendelőinek és az akkori igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását. Gulyás szerint a törvény „legfeljebb néhány tucat embert érintene", de megnevezni (miként a javaslat koncepcióját kidolgozó nemzetközi jogász) csak Biszku Bélát tudta. (Húsz évvel ezelőtt, a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság megakadályozta a hasonló elveket megfogalmazó – Zétényi Zsolt által jegyzett és a parlament által elfogadott – jogszabály életbe lépését.) Azóta sem tudni további személyekről, akiket az új törvény alapján felelősségre vonnának.
A lex Biszku hatására a Jobbik 2012 februárban ismét feljelentette az egykori belügyminisztert, ezúttal már a kommunizmus alatt elkövetett bűnei miatt. Az ügyészség a nyomozást legutóbb 2012 májusában hosszabbította meg, újabb három hónapra.
Ha a Jobbik a benyújtó, akkor nem
2010 júliusában, a Jobbik 15 képviselője (a Biszku-ügy kapcsán) nyújtott be az Országgyűléshez egy törvényjavaslatot, amely a szovjet megszállást követő szocialista rendszerek által biztosított politikai nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről szólt. Az előterjesztés akkor csak az általános vitáig jutott, mert menet közben kiderült, hogy számos problémát (például kire vonatkozzon, mekkora legyen a csökkentés, alkotmányossági aggályok) és kényes kérdést vet fel. Bár mind a Fidesz, mind az LMP megígérte, hogy közösen dolgoznak majd a javaslaton, az ügy eltűnt a parlamenti padsorokból.
Később a Jobbik többször is próbálta ismét napirendre vetetni (sőt, négypárti egyeztetések után, még új verziót is készítettek), de azt a kormánypártok – köztük a téma egyik élharcosa, az ‘56-os elítélt, és a Jobbikkal nyíltan szimpatizáló Wittner Mária – leszavazták.
Egy unalmas törvény technikai módosítójának álcázva
Ami a Jobbiknak nem sikerült, az a Fidesznek (a Jobbikkal karöltve) igen. Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíj-biztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat módosítói közé Wittner Mária és Iván László fideszes képviselők (Sneider Tamás, Novák Előd, Murányi Levente, Szilágyi György és Hegedűs Lorántné jobbikos képviselőkkel összefogva) elrejtették a kommunista nyugdíjak megvonását célzó javaslatukat is.
Ez alapján nem jár nyugdíj-kiegészítés annak, aki 1945-49 között részt vett a demokratikus államrend lebontásában, az '56-os szabadságharc leverésében, ha a kommunista titkosszolgálat munkatársa vagy állami vezető volt. Megvonják az állampárt és a KISZ vezetőinek nyugdíj-kiegészítését is. A módosító indítvánnyal az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság, valamint a kormány is egyetértett, így az uniós tisztviselők nyugdíjának rendezése apropóján, a kommunista nyugdíjakat is megvonják.
Az, hogy ki tartozik ebbe a körbe, egy öttagú bizottság állapítja majd meg. Tagjait az illetékes miniszter jelöli ki, a vizsgálat határideje 2012 október 31. Az érintettektől a pótlékot 2013. január elsejétől vonják majd meg.
A Jobbikkal karöltve
Az, hogy a fideszes képviselők a Jobbikkal közösen nyújtották be a módosító javaslatot, egyértelmű gesztus a kormánypártok radikálisabb támogatói csoportjai felé. Azoknak pedig, akik nem nézik jó szemmel a szélsőjobbal való kvaterkázást, még mindig lehet azt mondani, hogy Vonáék javaslatát nem fogadták el. Azt ugyanis feltehetőleg meg lehet kockáztatni, hogy a Fidesz szavazók (és a társadalom többsége is) támogatják a kommunista nyugdíjak megvonását.
Nem késő?
Vitathatatlan, hogy sokak számára nyújthat némi, csekélyke vigaszt ez a döntés. A mostanra életben maradt elkövetők száma azonban csupán néhány százra tehető – csakúgy mint elkövetett bűneik, számuk sincs arányban az áldozatokéval.
Ha a társadalom igazságérzetén javít is valamicskét, ez a törvény – valamint létrehozásának módja – ismét jó példája annak, hogy szemlesütve, félmegoldásokkal merünk csak szembenézni a kommunizmus 40 évével. Ráadásul túl későn, 22 esztendővel a rendszerváltozás után.
