2012. szeptember 6-án Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár bejelentette, hogy ő maga nyújtja be az előzetes regisztrációról szóló törvényjavaslatot az országgyűlésnek, mégpedig a jól bejáratott egyéni képviselői indítvány formájában. Véglegesen eldőlt tehát, hogy Orbán Viktor ígéretének megfelelően bevezetik az új rendszert. És érdemi vitára ezzel kapcsolatban nem kell készülnünk.
Pedig továbbra sem szól semmilyen valós érv a regisztráció bevezetése mellett. Ezzel szemben azok az érvek, amelyeket a kormánypárti politikusok hangsúlyoznak egész egyszerűen nem igazak. Nem erősíti a demokráciát és nem is olcsóbb, nem egyszerűbb, cserébe viszont komoly alkotmányos aggályok merülnek fel vele kapcsolatban.
Ráadásul előregisztráció lesz az előzetes regisztrációhoz. Elsőként kapunk egy levelet a meglévő, egyébként teljes(!) választói névjegyzékből, majd válaszlevélben kell jeleznünk a szándékunkat, és csak ezt követően tudunk regisztrálni. Így előállítanak egy olyan listát, amely nem lesz más, mint egy „csökkentett" választói címjegyzék!
Örömtelinek látszó hír azonban, hogy a tervek szerint véget ér a sorozatos visszaélésekre lehetőséget adó, ajánlószelvények (kopogtatócédulák) kora. Szintén jó hír, hogy az ígéretek szerint az előzetes regisztrációt szentesítő törvényt elfogadása előtt megküldik az Alkotmánybíróságnak. Meglátjuk, hogyan dönt majd a taláros testület, mert lesz miről vitatkozniuk.
Mi történt eddig?
Orbán Viktor 2012. július 27-én jelentette be a Kossuth Rádióban, hogy a kormány bevezeti az előzetes regisztráció intézményét Magyarországon. A bejelentés alaposan felkavarta a nyári politikai uborkaszezont, szakértők, köztük mi is, komoly kritikával illették a kormányfő javaslatát.
A külső kritikai hangok mellé ráadásul belső ellenvélemények is csatlakoztak, így bennünk is felmerült, hogy a Fidesz-KDNP végül kifarol a bevezetés elől. Az viszont nyilvánvaló volt, hogy mint a fontos kérdésekben általában - legutóbb például az azeri baltás gyilkos kiadatása -, a végső szó ezúttal is Orbán Viktoré lesz.
A több, mint egy hónapos „bizonytalanságot” szüntette meg Lázár János szeptember 6-án, amikor bejelentette, hogy személyesen nyújtja be a regisztrációról szóló törvényjavaslatot - láss csodát - egyéni képviselői indítvány formájában. Négy nappal később azt is megtudhattuk, hogy körülbelül hogyan néz majd ki a rendszer:
„Jövő augusztusban minden magyar állampolgár, aki szerepel a népesség-nyilvántartásban, kap egy felhívást arra, hogy döntse el, akar-e szavazni vagy sem, ha igen, hogyan akar részt venni a voksolásban - személyesen vagy levélben -, hol akar szavazni - határon belül vagy azon kívül -, majd ezt a dokumentumot visszaküldi "- ismertette a menetrendet a fideszes politikus.
„Ezt követően, 2013. szeptember 1-jétől kezdődik az önkéntes regisztráció, amely a választást megelőző második hétig, azaz nagyjából 2014 márciusának második feléig tart majd. Ez az eljárás a Fidesz szerint növelni fogja a részvételt a szavazáson.
A feliratkozás „első vonalhúzása" november-december körül lesz, ekkor kapnak egy visszajelzést az állampolgárok arról, hogy „felírták" őket, így szavazhatnak. Azoknak pedig felhívják a figyelmüket, akik még nem regisztráltak" - részletezte Lázár János, megjegyezve, hogy a feliratkozók névjegyzéke 2017-ig fix, vagyis ez alapján bonyolítják majd például a helyhatósági választást és az időközi voksolásokat is.
Mit is jelent ez pontosan?
Ez bizony azt jelenti, hogy előregisztráció lesz az előzetes regisztrációról. Elsőként kapunk egy levelet a meglévő, egyébként teljes(!) választói névjegyzékből, majd válaszlevélben kell jeleznünk a szándékunkat és csak ezt követően tudunk regisztrálni. Így előállítanak egy olyan listát, amely nem lesz más, mint egy „csökkentett" választói címjegyzék! Ki érti ezt?
Nem kell hozzá választási szakértőnek lenni, hogy egyértelmű legyen: nem egyszerű és nem olcsó rendszerről van szó. Cserébe teljesen felesleges.
Egykor ez még viccnek tűnt (forrás: Vastagbőr)
Mi szól mellette?
Gyakorlatilag semmi. Hacsak azt nem, hogy jelen pillanatban a kormánypártoknak kedvez. Az egyetlen kör, akiknek valóban regisztrálni kellene, az a külhoni szavazók köre, akikről a magyar népességnyilvántartás nem tartalmaz megfelelő adatot. Itt tényleg technikailag szükség van a bejelentkezésre. Ez azonban nem lehet elegendő indok arra, hogy a másik 8 millió embert is rátegyük egy papír alapú levelezőlistára.
A kormánypárti állásponttal szemben az a véleményünk, hogy ettől aztán nem lesz demokratikusabb a rendszer. Éppen ellenkezőleg: jogos kérdésként merülhet fel, hogy nem korlátozza-e szükségtelenül és aránytalanul a választójoghoz való hozzáférést,. De az is kérdéses, hogy a nem regisztrált személyeket a képviselők választásából kizáró szabályával nem csökkenti-e oly mértékben a törvényhozás és a neki felelős központi végrehajtó hatalom demokratikus legitimációját, hogy az már a demokratikus jogállamiság elvének sérelmével járna.
Kinek jó?
Miközben az alacsonyabb társadalmi státusú személyeket kiszorítja, azoknak a pártoknak kedvez, amelyeknek széles és nagy létszámú a biztos választói köre. E pillanatban ennek a leírásnak szinte csak és kizárólag a Fidesz-KDNP felel meg.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy történelmi magasságokban a bizonytalan választók aránya, akiknek szavazói magatartását nehéz lenne megjósolni. Könnyen lehet, hogy ez a fegyver visszafele sül majd el. (Legalábbis erre lehet következtetni a felháborodott, „csakazértis regisztrálok, de nem ezekre szavazok” típusú reakciókból, amellyel mi is rendszeresen találkozunk az erről szóló anyagaink olvasói kommentjeiben.)
Hosszú távon pedig egészen biztosan lesz olyan politikai erő, amely a jelenlegi kormánypártok valós versenytársa lehet. Akkor pedig nekik kedvez majd a rendszer.
Minden rosszban van valami jó
Hogy ne csak a negatívumokat soroljuk fel, annak kifejezetten örülünk, hogy a tervek szerint el akarják törölni a korrupt, sorozatos visszaélésekre lehetőséget adó ajánlószelvényre épülő jelöltállítás rendszerét. Azt ugyan még nem tudni, hogy helyette milyen módszert választanak, hiszen valamilyen küszöbre mindenképpen szükség lesz, de bízunk benne, hogy a jelenleginél csak jobb lehet.
Végezetül az is örömteli, hogy az Alkotmánybíróságnak „is osztanak lapot” - előzetes normakontrollra küldik a javaslatot. Kérdés persze, hogy az előbb „kasztrált”, majd felduzzasztott testület, milyen döntést hoz majd. Az elmúlt időszak döntései között találunk olyat, ahol gyáván megfutamodtak (magánnyugdíj-einstand), de olyat is, ahol szembeszálltak a kormánnyal (bírák kényszernyugdíjazása).