Lassan formát ölt a 2013-as adórendszer. A kormány rengeteg meglévő adót és adózási szabályt ír át, mindemellett a legfontosabb adókat is komoly változások érik, vagy éppen nem érik. A második Matolcsy-csomag ugyanis felpuhulóban van. Kérdés, hogy a jövő évi deficitcél nem kerül-e veszélybe? Még az is lehet, hogy lesz egy harmadik Matolcsy-csomag.
Az adótörvények módosítása a személyi jövedelemadótól kezdve az áfán át, a legkisebb adónemekig mindent érint, így mindenkinek érdemes átolvasnia a rá vonatkozó szabályváltozásokat miután az országgyűlés elfogadta azt. Úgy tűnik, hogy az ad hoc gazdaságpolitikai döntések következtében legtöbben több adót fognak fizetni, mint eddig.
Ráadásul a Fidesz egy olyan módosítót nyújtott be, hogy a kormány a költségvetés fő számait azután is átírhatná ahogy az arról szóló vita már lezajlott a parlamentben. Mi ez, ha nem a parlamentarizmus megcsúfolása?
A kisebb változások
Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló gyűjteménybe rengeteg apróbb változtatás és kiegészítés került bele. A változtatások érintik a személyi jövedelemadót, a társasági és osztalékadót, a egyensúly javításához szükséges adókat, a járulékokat és járadékokat, a közvetett adókat, az áfát, de gyakorlatilag nincs egy olyan adónem, amelyben ne történne valamilyen kisebb, vagy nagyobb változás. Mint ahogy már a bekezdésben is kiemeltük, mindenképpen ajánljuk olvasóinknak, hogy nézzék meg a rájuk vonatkozó passzusokat.
Visszavonulót fúj a kormány?
Végigfutott a hideg a vállalkozók hátán, amikor a legutolsó Matolcsy-csomagot olvasták. Az iparűzési adó megváltozása, valamint a cafetéria-emelés nem könnyítené meg a kkv szektor amúgy sem túl rózsás hétköznapjait.
Az iparűzési adót érintő változás alapján a vállalkozások az eladott áruk beszerzési értékének, valamint a közvetített szolgáltatások értékének 80 százalékát vonhatnák le az árbevétel függvényében. Az adóteher egyfajta új ágazati adóként aposztrofálna, komoly problémát okozva az alacsony árréssel dolgozó kereskedelmi és élelmiszer szektorban. Az adóemelés a fogyasztói árak emelkedését, valamint a beruházások elmaradását hozná magával, így üdvözölendő, ha a kormány valóban visszavonulót fúj.
A cafetéria-emelés során a juttatás értékének 1,19-szerese után 16 százalékos személyi jövedelemadót, valamint 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kellene fizetni. Az adóteher szintén a vállalkozói szektort terhelné. A tervezet szerinti cafetéria terhelés 51,17% lenne. Amennyiben a kormány megtartaná a cafetériára vonatkozó emelést, akkor nagy valószínűséggel a legtöbb vállalkozó megszüntetné a béren kívüli juttatást, vagy csökkentenék a nettó juttatás értékét. Nemzetgazdasági szempontból itt is üdvözölendő lenne a kormány meghátrálása.
Szja- és járulék-átalakítás
Talán a két legfontosabb átalakítás a jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatban. Kivezetésre kerül a félszuperbruttó – az adóalap 13,5 százalékos felszorzása -, valamint eltörlik a havi nyugdíjjárulék-befizetéshez kapcsolódó maximum határt. Jelenleg ez havi bruttó 660 ezer forintnál van, e határ felett már változatlan marad a járulékbefizetés.
A félszuperbruttó kivezetésével valóban egykulcsossá válik a magyar adórendszer, függetlenül a bruttóbér mértékétől, mindenki 16 százalékos kulccsal fog adózni.
A járulékplafon bevezetése amellett, hogy a magasabb jövedelmű csoportok nettó bérét csökkenti, a jövőben jelentősen érintheti az ő nyugdíjkifizetéseiket is. Mivel az egyes háztartások jóval több pénzt fizetnek be nyugdíjjárulék formájában, így a jövőben sokkal több nyugdíjkifizetésre számíthatnak. A nyugdíjjuttatások között jelentős rés alakulhat ki, mindez annak tükrében, hogy a rendszerben súlyos problémák alakulhatnak ki egyrészt az elöregedő társadalomhoz kapcsolódó gondok, másrészt a magánnyugdíj-pénztári rendszer felszántása miatt. Az extrém magas nyugdíjak mellett a legtöbb nyugdíj csökkenhet a jövőben, a Fidesz adóátalakítása emiatt könnyen társadalmi feszültségekhez vezethet a későbbiekben.
Ellenpéldaként természetesen fel lehet hozni, hogy a jogalkotók korlátozhatják a mindenkori nyugdíjak maximumának összegét, kérdés, hogy ezzel élni fog-e valamelyik kormány. Egy biztos: a járulékplafon eltörlése évtizedek múlva növelni fogja a nyugdíjjuttatásokhoz szükséges források mértékét.
A bankok fizetnek, vagy mégsem?
A bankadó változatlan összegben való fenntartása komoly nemzetgazdasági problémákhoz vezethet. Ilyen körülmények között nem lehet számolni a hitelezési csatorna beindulásával – hiába csökkent kamatot a jegybank -, hitel nélkül pedig beruházások és növekedés sem lesz.
A tranzakciós adót már eredeti formájában sem tudták volna lenyelni a bankok, ennek ellenére az utolsó Matolcsy-csomagban azt duplájára, két ezrelékre növelték. A bankok kénytelenek lesznek áthárítani az ügyfeleikre, a legtöbb bank már be is jelentette, hogy élni fognak a lehetőséggel. A kezelési és tranzakciós költségek növekedni fognak mind a lakossági, mind a vállalkozói ügyfélkörnél.
A multinacionális vállalatok vállára is komoly terhet róhat a tranzakciós adó, amelyek a jelentős többletköltségek miatt könnyen külföldre vihetik tartalékaikat.
A tranzakciós adó tehát komoly problémákhoz vezethet, közvetve a lakosság és a társadalom fogja megfizetni a Fidesz adópolitikájának új elemét. És akkor még a MÁK (Magyar Államkincstár) megadóztatásáról nem is beszéltünk.
Matolcsy György 40 milliárd forintot remélne ebből a tételből. Az egyetlen probléma, hogy a MÁK 113 ezer milliárd forintos adóalapjával számolva, 1 ezrelékes kulcs mellett sehogy sem jön ki a remélt összeg. Mivel a kincstári kiutalásokból 103 ezer milliárd forint mentesül az illeték befizetése alól, így a megmaradt 10 ezer milliárd forintnak az egy ezrelékéből csupán 10 milliárd forint jön össze. A tranzakciós adó duplájára emelésével a remélt összeg már nem is 40, hanem 80 milliárd forint lenne, de a 10 ezer milliárdos adóalapból így sem jön össze még 40 sem, nemhogy 80 (csupán 20 milliárd forint). A tétel csak akkor jönne össze, ha megadóztatnák a nyugdíj- és szociális kifizetéseket is. A tranzakciós adó így ismét a lakosságot és legrászorulóbb rétegeket sújtaná.
A viták megkerülése
Rogán Antal egyéni képviselői indítványt nyújtott be, amely arról szól, hogy a költségvetés fő számait azután is átírhatnák, miután a kormány a költségvetési fejezetek bevételi és kiadási főösszegét megállapító határozatot már elfogadta. Tehát, a kormány azután is belenyúlhatna is költségvetésbe, ahogy az arról szóló vita már lezajlott a parlamentben. Mi ez, ha nem a parlamentarizmus megcsúfolása?
Ahogy a Ténytár is megírta már nyáron, felesleges volt elfogadni a költségvetési tervezetet olyan korán, azóta is a kapkodás terhét nyögi az ország. Már júliusban tudni lehetett, hogy az akkor tervezet jelentős kockázatokat tartalmaz, és a jövőben 500-600 milliárdos kiigazításra lesz szükség. A gyanúnk beigazolódott, Matolcsy György azóta két megszorító csomagot is bejelentett. Egyszerűbb lett volna kidobni a kukába az egész tervezetet és egy teljesen új költségvetést írni.
Adórendezés Fidesz-módra
Az eddigi adószabályok átalakításával és az új adók körüli bonyodalmak miatt semmivel sem lesz egyszerűbb a magyar adózási rendszer. Az ad hoc ötletetés rányomja a bélyegét az adórendszerre is, kiszámíthatatlanabbá téve a magyar gazdaságot. Lassan itt az év vége, de a vállalkozások még mindig nem tudják, hogy jövőre milyen adóterhekkel kell szembenézniük. Egyik pillanatban bejelentik az iparűzési adó megváltoztatását, a másikban már meg is hátrálnak. Az egyik pillanatban bejelentenek egy új szabályozást, a másikban már vissza is vonják. Mintha a kormány társasjátékot játszana. A magyar adópolitika sosem a kiszámíthatóságáról, vagy az egyszerűségéről volt híres, de a mostani változtatások/nem változtatások még bizonytalanabbá teszik a rendszer egészét. Mindenkinek árgus szemmel kell figyelnie a módosításokat és az új adónemeket, nehogy váratlan problémába ütközzenek 2013-ban.
