Az országgyűlés költségvetési és számvevőszéki bizottsága meghallgatta Matolcsy György éves beszámolóját. A miniszter ritkán szokott felszólalni, viszont amikor így tesz, az mindig nagy visszhangot kelt. Nem volt ez másképpen az azóta már híressé, vagy inkább hírhedtté vált piros pontos beszéde során sem.
A meghallgatáson azért nem volt ennyire vicces kedvében az ország nemzetgazdasági stratégiája, ennek ellenére nehéz komolyan venni azon kijelentését, miszerint 2010 közepe óta sikertörténet zajlik Magyarországon. Jól tudjuk, hogy Matolcsy György egy párhuzamos dimenzióban él, fedőnevén a tündérmesében, hiszen a magyar valóság ennél sokkal kiábrándítóbb. Recesszió, zuhanó reálbérek, szárnyaló infláció, soha nem látott megszorítások, bizonytalanság és kilátástalan jövő.
Matolcsy hétfőn bement egy egyik munkahelyére, a Parlamentbe. Nekiállt beszélni. És egyből ki is érdemelte a 2012. decemberi Pinokkió-díjunkat. Hadd gratuláljunk!
Matolcsy György már a bizottsági ülés kezdetén így indított: „mindig öröm". Nos, nem gyakori ez az öröm, tekintve, hogy a nemzetgazdasági miniszter az elmúlt másfél évben egyszer sem vett részt a bizottság ülésén. A meghallgatáson, majd az azt követő vitán nem csak Matolcsy Györgytől, hanem a fideszes delegáltaktól is hallani lehetett több megdöbbentő hazugságot és csúsztatást. Ezek közül szemezgetünk most.
„A munkanélküliség csökken, 10 százalék közelébe sikerült levinni, a foglalkoztatottak száma, bár recesszió van, a versenyszférában és a közszférában is nő. A gazdaságban, bár visszaesés van, megindult a munkahelyteremtés" (Matolcsy György)
Ennyire azért nem jó a helyzet. A munkanélküliségi ráta inkább 11 százalék közelében van, mint 10 százalék közelében, és csak a szezonális hatások miatt alacsonyabb jelenleg az átlagnál. A 2013-as költségvetésben szereplő főszámok is arra utalnak, hogy a munkanélküliség nem fog csökkenni. A kormányzati prognózis 10,8 százalék. A versenyszférában egyáltalán nem nőtt a foglalkoztatottak száma, ez nyugodtan nevezhető hazugságnak.
Idén 2011-hez képest több mint 30 ezerrel kevesebben dolgoznak a versenyszektorban. A munkahelyteremtésről pedig tudjuk, hogy leginkább statisztikai trükközés, és a közmunkaprogram eredménye, hiszen közgazdasági szempontból ellentmondásos az értékteremtő munkahelyteremtés és a recesszió.
„Ez azt is eredményezi, hogy az ország jövőre kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. A kormány gazdaságpolitikájának elsőrendű célja az volt 2010 nyara óta, hogy kikerüljön a szégyenpadról, ahová a 2004-2010-es felelőtlen pénzügyi kormányzás miatt került." (Matolcsy György)
Ez még nem olyan biztos, hiszen az Európai Unió jelentése arról szól, hogy 2014-ben ismét 3 százalék felett lesz a deficit, így könnyen túlzottdeficit-eljárás alatt maradhat az ország.
Az, hogy mi az igazságos, az nézőpont kérdése, és érdemi viták mentén kell eldönteni. Mindenesetre az nehezen nevezhető igazságosnak, hogy a fogyasztást terhelő adók növekedése miatt az infláció bedarálja a reálbéreket, amely leginkább az alacsony keresetű rétegeket érinti. Az adók többségét pedig a bankok és a cégek áthárítják a lakosságra, így ha nem is közvetetten, de a Fidesz ugyanúgy a magyar polgárokat adóztatja meg.
A bankadóról érdemes tudni, hogy még 2005-ben a Gyurcsány-kormány idején vezették be. A Fidesz erre tett rá egy lapáttal, egy olyan brutális bankadóval, amely megölte a beruházásokat és a gazdasági növekedést Magyarországon.
Bár központilag valóban nincs bevezetve az ingatlanadó, bizonyos önkormányzatok mégis alkalmazzák. Több fideszes kerület is szed a lakások után úgynevezett kommunális adót. A Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán által vezetett XII. kerületben például a negyven négyzetméter feletti ingatlanok után évi 13.900-25.500 forintos adót kell fizetni.
Valójában a hazai ingatlanadó szintje az alábbi Eurostat összesítés szerint európai összehasonlításban semmiképpen sem mondható alacsonynak. Az állam bevételeinek kb. 1.1 százaléka volt az ingatlanadó 2010-ben. És ez azóta nem lett kevesebb; szóval, mi inkább átlagosnak neveznénk.
Az országkockázati felár valóban jelentősen csökkent, viszont volt is honnan. Az év elején az 5 éves CDS felár rekordot döntött, miközben a külföldiek magas kamat mellett vásároltak be a magyar állampapírokból. Ráadásul a külföldiek amilyen gyorsan bevásároltak, olyan gyorsan ki is hátrálhatnak az ország mögül, egy nagyobb pénzügyi turbulencia esetén. Főleg egy IMF-védőháló hiányában.
Dancsó József figyelmébe ajánljuk, hogy a monetáris politikával foglalkozó elemzésünket, amely részben választ ad a kérdésére. Röviden: a magas infláció és a kockázatok miatt kellett a jegybanki kamatlábat emelni tavaly. Ráadásul a növekedést nem segíti a kamatcsökkentés, hiszen a brutális bankadó miatt nincs hitelkínálat.
Igaz, hogy a kormányváltás óta csökken az államadósság, ez viszont elsősorban a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításának hatása. Jelenleg a GDP arányos államadósság amúgy, több mint 74 százalék, de ezt elfogadjuk egy sima csúsztatásnak.
„Az önkormányzatok 1400 milliárdjából ennyit vesz át az állam idén és jövőre, ehhez is pénz kell ám, figyelmeztet Ékes József, aki szerint 1,1 millió családot belehajszoltak a hitelfelvételbe."
Erre szokás mondani, hogy visszanyal a fagyi, hiszen a Fidesz miközben a hitelfelvételbe hajszolásról beszél, a felsőoktatási átalakítás során pont arra törekszik, hogy a leendő hallgatókat hitelfelvételbe hajszolják a tandíj miatt.
Bár 2010-ben volt nagy csontváz-kutatás, azóta sem került elő egy csontváz sem. Bravúros rendbetételről nehéz beszélni, hiszen az elmúlt két évben annyi megszorítást kellett bevezetni, amely túl tesz bármilyen megszorító intézkedésen az elmúlt 22 évben.
Hazugság, hogy 2010 nyarán csődközeli helyzet volt, ezt egy kockázati mutató sem támasztja alá. A költségvetés egyensúlyban volt, és nem volt bizalomvesztés, mint az elmúlt két évben. Nem úgy, mint 2011 végén és 2012 elején.
Nehéz összeszedni minden fideszes hazugságot és csúsztatást, viszont az látható, hogy a bizottságba delegált tagoknak nem sok közük van a közgazdaságtanhoz. Igaz, hogy a költségvetési hiány 3 százalék alatt van idén is, és jövőre is, viszont ez annak köszönhető, hogy több, mint kétezer milliárd összegben jelentettek be megszorításokat az elmúlt két évben. Így ez nem nagy dicsőség. Több pozitívumot nehéz elmondani a kormány, vagy Matolcsy György elmúlt két éves teljesítményéről.
Egy valami biztos: hiába mondja azt Matolcsy György, hogy „Magyarországon lesz a következő sikersztori", ennek egyelőre nem látszanak a jelei.
